Rösler Endre

Rősler Endre

Született	Rősler Endre Flórián József 1904. november 27.^[1]^[2]^[3] Budapest^[4]
Elhunyt	1963. december 12. (59 évesen)^[2] Budapest^[4]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Sennyei Vera (h. 1940–1947)^[5] Morgányi Jozefin (h. 1951–1963)
Szülei	Rősler Nándor Schvachulay Amália
Foglalkozása	operaénekes hangversenyénekes énektanár
Iskolái	Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (–1922)
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1951) Magyarország Kiváló Művésze díj (1954) Kossuth-díj (1955)
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (47. parcella, 9. sor, 21. sír)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rősler Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rősler Endre Flórián József (gyakran tévesen Rösler, külföldön Andreas Rösler; kiejtés: "Rőzler") (Budapest, 1904. november 27. – Budapest, 1963. december 13.^[6]^[7]) magyar operaénekes (tenor).

Életpályája

Rősler Endre Budapest lágymányosi részén született Rősler Nándor bankigazgató és Schvachulay Amália gyermekeként.^[8] Bár nemesi–nagypolgári szülei nem voltak muzikálisak, ő és bátyja játszottak hangszeren (Endre hegedült) és énekeltek. Első zenei képzését egy távoli rokontól kapta. Az operához a vele egyidős Nádasdy Kálmánnal való barátsága révén került közel. Az 1922-ben letett érettségi után joghallgató és belügyminisztériumi tisztviselő lett egy évre, közben komolyabb énektanulmányokat kezdett baritonként dr. László Gézánál. Négy év után már tenor hanggal vált meg első mesterétől. A Sándor Erzsi–Bosnyák Zoltán-házaspár ajánlására szerződtette ösztöndíjasnak az Operaház 1926. október 1-jén. További tanulmányok céljából Milánóba utazott Giuseppe De Lucához,(wd) ahonnan 1927 márciusában tért vissza bátyja halála miatt.

Operai debütálására 1927. május 18-án került sor Alfred Germont-ként Verdi La Traviatájában. Második évadában már a társulat rendes tagja volt. Rövid időn belül számtalan lírai tenor szerepet énekelt el, de 1931-ben diftéria és szövődményei miatt hónapokra távol maradt a színpadtól. Felépülése után visszatért Milánóba, hogy Edoardo Garbinnál(wd) tanuljon. 1932-ben énekel először súlyosabb tenorszerepet: Florestant a Fidelioban.

Az 1930-as években pályája csúcsán volt. Sorra vette át a visszavonuló Székelyhidy Ferenc szerepeit. Első dalestjét 1928-ban adta, 1930-tól a budapesti, majd a nemzetközi hangversenyélet sokat foglalkoztatott oratóriuménekese. A műfaj több mint ötven darabját énekelte három évtized alatt. Bach passióinak Evangélistáitól Szabó Ferenc Feltámadott a tengeréig. Palló Imrével énekelte a szólókat 1936. november 10-én a Cantata Profana magyarországi bemutatóján. A Psalmus Hungaricus Zsoltárénekesét közel hetvenszer szólaltatta meg élete során, többször szcenírozva is. 1934-ben háromszor Arturo Toscanini vezényletével énekelte. Kodálynak kedvenc tenoristája volt a Székely fonó ősbemutatójától, amikor a legényt énekelte.

1935-ben több ízben énekelte a Salzburgi Ünnepi Játékokon a Fidelio Florestanját, ami valamennyire már meghaladta képességeit, de a vezénylő Toscanini maximálisan elégedett volt vele.

Bécsben a ’40-es évekig rendszeresen visszajáró koncerténekes volt. A Psalmus szólistájaként eljutott Athéntól Boroszlóig.

Az 1950-es években lemondott operaházi főszerepeiről (és kiemelt fizetéséről), több kisebb buffó és karaktertenor alakot vett fel repertoárjára. 1953-tól tanított a Zeneakadémián, zsűrizett énekversenyen.

Első felesége Sennyei Vera színésznő, a második Morgányi Jozefin, az Operaház balettkarának tagja volt. Halálát két, néhány napon belül bekövetkező szívinfarktus okozta. Utoljára nyolc nappal a végzetes esemény előtt lépett fel. Berán József által alkotott sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

Elsősorban Mozart operáiban nyújtott kimagasló alakításokat.

Tárnokon, ahol nyaralója volt, utcát neveztek el róla.

Szerepei

Ludwig van Beethoven: Fidelio – Florestan; Első fogoly
Berté Henrik: Három a kislány – Franz Schubert
Alekszandr Porfirjevics Borogyin: Igor herceg – Vlagyimir
Benjamin Britten: Peter Grimes – Bob Boles
Francesco Cilea: Adriana Lecouvreur – Maurice
Peter Cornelius: A bagdadi borbély – Nureddin
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin – Lenszkij; Triquet
Manuel de Falla: Rövid élet – Hang a kovácsműhelyből
Isidore de Lara(wd): A fehér vitorlás – Neroni
Dohnányi Ernő: A vajda tornya – Tarján
Erkel Ferenc: Hunyadi László – V. László
Erkel Ferenc: Bánk bán – Ottó
Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – Asztalosmester
Friedrich von Flotow: Márta – Lyonel
Gajári István(wd): A makrancos hölgy – A herceg
Christoph Willibald Gluck: Iphigénia Auliszban – Akhillesz
Charles Gounod: Faust – címszerep
Jacques Fromental Halévy: A zsidónő – Lipót herceg
Georg Friedrich Händel: Xerxes – címszerep
Georg Friedrich Händel: Rodelinda – Grinwald
Paul Hindemith: Oda-vissza – Robert
Hubay Jenő: Karenina Anna – Levin; Énekes
Kacsóh Pongrác: János vitéz – A francia király
Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony – Rotarides
Kodály Zoltán: Háry János – Napoleon; Ebelasztin lovag
Kodály Zoltán: Székely fonó – A legény; A gazdag legény
Kodály Zoltán: Czinka Panna balladája – Jávorka kapitány
Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-csong
Liszt Ferenc: Krisztus – Egy ifjú [szcenírozva]
Leevi Madetoja(wd): Északiak – Antti Hanka
Gian Francesco Malipiero: A hamis Arlecchino – Arlecchino
Jules Massenet: Thaïs – Nikias
Carl Millöcker: A koldusdiák – Bogumil gróf
Claudio Monteverdi: Orfeusz – Apollo
Wolfgang Amadeus Mozart: Così fan tutte – Fernando
Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból – Belmonte
Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Basilio
Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Tamino
Wolfgang Amadeus Mozart: Don Juan – Don Ottavio
Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Borisz Godunov – Sujszkij
Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Hovanscsina – Galicin
Jacques Offenbach: A banditák – Fragoletto
Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Nathanael
Poldini Ede: Farsangi lakodalom – Második úrfi
Polgár Tibor: A kérők – Báró Szélházy Agenor
Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – B. F. Pinkerton
Giacomo Puccini: A Nyugat lánya – Nick
Giacomo Puccini: Turandot – Pang; Altoum császár
Maurice Ravel: Pásztoróra – Torquemada; Gonzalvo
Rékai Nándor: A nagyidai cigányok – Pityke Laci
Lodovico Rocca(wd): Ivnòr hegye – Imár
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Almaviva gróf
Ruzitska József–Siklós Albert: Béla futása – Csabi
Franz Schubert: Cselre cselt – Rudi
Siklós Albert: Hónapok háza – Május
Johann Strauss d. S.: A denevér – Eisenstein; Alfred
Johann Strauss d. S.: Pázmán lovag – A király
Richard Strauss: Arabella – Vendelin gróf
Richard Strauss: Az egyiptomi Heléna – Da-Ud
Giuseppe Verdi: La Traviata – Alfred Germont
Giuseppe Verdi: Otello – Cassio
Richard Wagner: A bolygó hollandi – Erik
Richard Wagner: Tannhäuser – Walther
Richard Wagner: Trisztán és Izolda – Ifjú hajós
Richard Wagner: A Rajna kincse – Loge; Froh
Richard Wagner: Parsifal – Első grállovag
Carl Maria von Weber: A bűvös vadász – Max
Ermanno Wolf-Ferrari(wd): A négy házsártos – Riccardo
Zádor Jenő: Azra – Muhamed
Riccardo Zandonai(wd): Francesca da Rimini – Malatestino

Díjai, elismerései

Érdemes művész (1951)
Szocialista kultúráért (1953)
Kiváló művész (1954)
Munka érdemrend (1954)
Kossuth-díj, II. fokozat (1955)

Jegyzetek

↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13219.htm, Rösler Endre, 2017. október 9.
↑ ^a ^b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ BnF források (francia nyelven)
↑ ^a ^b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári házassági akv. 310/1940. folyószáma alatt, 2019. október 2.
↑ Rősler Endre halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1878/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 2.)
↑ Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2019. október 2.)
↑ Rősler Nándor és Schvachulay Amália házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 668/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)

Források

A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305241
Várnai Péter: Rösler Endre. Budapest, 1969. Zeneműkiadó.
Rősler Endre az Operissimo oldalán
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Magyar színművészeti lexikon Főszerk. Schöpflin Aladár