Radstadt

Radstadt
Radstadt főtere
Radstadt címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Salzburg
Járás	Sankt Johann im Pongau
Irányítószám	5550
Körzethívószám	06452
Forgalmi rendszám	JO
Népesség
Teljes népesség	4823 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	858 m
Terület	60,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′, k. h. 13° 28′47.383333333333, 13.46666666666747.383333°N 13.466667°EKoordináták: é. sz. 47° 23′, k. h. 13° 28′47.383333333333, 13.46666666666747.383333°N 13.466667°E
Radstadt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radstadt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Radstadt város Ausztria Salzburg tartományában, a Sankt Johann im Pongau járásában. 2018 januárjában 4823 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Radstadt Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik az Enns folyó mentén, az Alacsony-Tauern hegységhez tartozó Radstadti-Tauernben. Legmagasabb pontja a 2350 m-es Seekarspitze, míg turisztikailag legjelentősebb az 1768 m magas Rossbrand. Az önkormányzat 5 településrészt, illetve falut egyesít: Höggen (494 lakos 2018-ban), Löbenau (717), Mandling (355), Radstadt (2410) és Schwemmberg (847).

A környező önkormányzatok: délkeletre Forstau, délre Untertauern, délnyugatra Altenmarkt im Pongau, északnyugatra Eben im Pongau, északra Filzmoos.

Története

Radstadt vidékén már az i.e. 4 . században is éltek kelták. A római korban erre haladt át az Aquileia és a Iuvavum (Salzburg) közötti útvonal. A népvándorlás során korán lakói elhagyták, helyükre a 7. században bajorok költöztek. Írásban először 1074-ben említik Rastat (jelentése pihenőhely) néven.

Rudolf von Hohenegg salzburgi érsek 1289-ben városjogot adományozott a településnek. Az 1525/26-os parasztháborúban lojális maradt hűbérurához és ellenállt a Michael Gaismair vezette ötezer felfegyverzett parasztnak, ezért további privilégiumokban részesült, saját polgárőrséget tarthatott fenn és 1527-ben Matthäus Lang von Wellenburg érsek teljes szabadságjogokban részesítette. A város a lázadások miatt három toronnyal erősítette meg védőfalát. A protestáns mártír George Scherert Radstadtban fejezték le 1528-ban.

1731-ben az érsek elűzte birtokairól a protestánsokat. Radstadtból 3000 lakosnak kellett távoznia, elsősorban kelet-Poroszországba. A napóleoni háborúk során hol osztrák, hol bajor, hol francia csapatok szállták meg a várost.

1875-ben elkészült a Bischofshofen-Selzthal vasút, amely érintette Radstadtot is.

1938-ban egyesültek az addig különálló Radstadt-Stadt és a Radstadt-Land önkormányzatok.

Lakosság

A radstadti önkormányzat területén 2017 januárjában 4823 fő élt. A lakosságszám 1961-től a legutóbbi évekig gyarapodó tendenciát mutatott. 2016-ban a helybeliek 81,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,1% a régi (2004 előtti), 6,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,1% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 80%-a római katolikusnak, 5% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 6,6% mohamedánnak, 4,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német (85,9%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportot a horvátok (6,4%), a szerbek (1,6%), a törökök (1,3%) és a bosnyákok (1,3%) alkották.

Látnivalók

A belváros középkori épületeinek nagy része a tüzvészek során elpusztult, a városképet barokk és klasszicista épületek jellemzik.

• a kora újkori városfal egyes részei megmaradtak, köztük tornyok és a vizesárok is.
• a Mária mennybevétele-plébániatemplom több alkalommal leégett, utoljára 1865-ben, ezután neoromán stílusban építették újjá.
• az 1513-as késő gótikus Susztertorony a temetőben
• a kapucinusok temploma
• a Lerchen-kastély a városi múzeumnak ad otthont
• a Tandalier-kastély 1569-ben nyerte el mai külsejét. Magántulajdon.
• a radstadti vár korábban kapucinus kolostor volt, ma a katolikus plébániának ad otthont
• a Mauer-kastély
• a Stájerország és Salzburg közötti határon lévő Mandling-hágót védő középkori erődítmény

Híres radstadtiak

• Paul Hofhaimer (1459–1537) zeneszerző, orgonista
• Karl Berg (1908–1997) salzburgi érsek
• Josefine Frandl (1930-) olimpiai ezüstérmes alpesi síző
• Alexa Károly (1945-) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MDF alapító tagja
• Andreas Schifferer (1974-) olimpiai bronzérmes alpesi síző
• Michael Walchhofer (1975-) olimpiai ezüstérmes alpesi síző

Jegyzetek

Források

• A település honlapja
• 50417 – Radstadt. Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Radstadt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.