Rektaszcenzió

A rektaszcenzió (latin: ascensio recta, egyenes emelkedés) a csillagászati célokra használt II. ekvatoriális koordináta-rendszer egyik koordinátája (hosszúság). A tavaszpontból kiindulva órákban mérik, az északi égi pólusról nézve az óramutató járásával ellentétes, tehát a Nap évi mozgásával megegyező irányban. Földi megfelelője a földrajzi hosszúság.
A másik koordináta a deklináció (szélesség).

Nevezetes rektaszcenziós pontok

• 0 óra: Tavaszi nap-éj egyenlőség pontja (Halak csillagkép)
• 6 óra: Nyári napforduló pontja (Ikrek csillagkép)
• 12 óra: Őszi nap-éj egyenlőség pontja (Szűz csillagkép)
• 18 óra: Téli napforduló pontja (Nyilas csillagkép)

Források

• szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Akadémiai Kiadó (1989). ISBN 963 05 4657 4 
• Rektaszcenzió / deklináció