Rhodoszi Andronikosz

Rhodoszi Andronikosz
Élete
Születetti. e. 1. század
Rodosz, Oszmán Birodalom
Elhunyti. e. 1. század
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Rhodoszi Andronikosz (Kr. e. kb. 70/65-50), a peripatetikus iskola tizenegyedik vezetője, aki főleg mint Arisztotelész és Theophrasztosz műveinek gondozója, kiadásra rendezője s kiadója híres.

Élete

Sokáig tartózkodott Rómában, ahol filozófiát tanított. Arisztotelész tanainak előadását a logikával kezdte, valószínűleg tőle származik a két legnagyobb peripatetikus, Arisztotelész és Theophrasztosz műveinek (kéziratoknak) kiadásra való rendezése, esetleg a nagyobb gyűjteményes művek részeinek (például az Organon öt nagy fejezetének) címeit is ideértve; az ókori nyelvésztől, Tyranniontól kapott kéziratanyag alapján, i. e. 50-ben.

Ez idő előtt Arisztotelész dialógus-formájú, nagyközönség számára írt exóterikus műveit széles körben ismerték ugyan, de tudományos értekezései (egy-két esetleges, a sztoikusok vagy csekély számú filológus által ismert példány kivételével) elvesztek és a háborús időkben megsemmisültek; és csak azok az eredetileg Athénban őrzött kéziratok maradtak meg, amiket Sulla római hadvezér a város elfoglalása után hadizsákmányként Rómába hozott.

Valószínű, hogy Andronikosz megjegyzéseket és kiegészítéseket írt a művekhez, de ezek nem maradtak fenn. Arisztotelész egy értekezését néha tévesen Andronikosznak tulajdonítják, az Érzékekről címűt, ezen kívül egy másik, az arisztotelészi Etikákról írt értekezést, amely valójában a 16. századi Constantine Palaeocappa-tól vagy a szaloniki Johannes Callistustól származik.

Kapcsolódó szócikkek

  • Andronicus
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 11266492
  • LCCN: n85216260
  • ISNI: 0000 0001 0813 7181
  • GND: 100012434
  • SUDOC: 029185017
  • BNE: XX832438
  • ókor Ókorportál
  • filozófia Filozófiaportál