Sajkacsont

A sajkacsont (os scaphoideum, régi nevén os naviculare manus) egyike a nyolc apró csontnak a csuklóban, amelyeket összefoglaló néven kéztőcsontoknak (os carpale) hívunk.

Alakja és mérete hasonlít a kesudióéra.

A proximalis sorban ez a legnagyobb csont. A kéztőcsontok orsócsonti részénél található.

A nevét a görög skaphe-ból, ami hajót jelent és az eidos-ból kapta, ami alakot jelent.

Felszínei

A felső felszíne sima, konvex, háromszög alakú, és az orsócsont alsó felszínével ízesül.

Az alsó felszíne lefelé, kifelé és hátrafelé fut. Sima, konvex és háromszögű. Egy vonulat választja ketté. A külső rész a trapézcsonttal (os trapezium) míg a belső rész a kis trapézcsonttal (os trapezoideum) ízesül.

A dorsalis felszínen van egy keskeny, durva árok mely végig fut a csonton és a szalagoknak biztosít tapadási felületet.

A volaris felszín felülről konkáv, az alsó és külső része lesüllyed egy kerekded formába. A dudor, amely elöl található a hajlítóizmokat leszorító szalagnak (retinaculum flexorum) biztosít tapadási helyet és néha a rövid hüvelykujj-távolító izom (musculus abductor pollicis brevis) egyes rostjai innen erednek.

A külső felszíne durva és keskeny és a ligamentum collaterale carpi radiale-nak biztosít tapadási helyet.

A belső felszíne két ízesülési felszínt foglal magába: a felső vagy kisebb az lapos és a holdascsonttal (os lunatum) ízesül, az alsó vagy nagyobb az konkáv és a holdascsonttal együtt egy üreget képez melybe a fejescsont (os capitatum) illik bele.

Betegségei

Legjellegzetesebb sérülése a törés, mely a csont kis mérete és rossz vérellátása miatt gyakran nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyul. Emiatt a sajkacsont törésének kezelése leginkább műtéti.

Külső hivatkozások

• Leírások