Sant’Apollinare in Classe

Sant’Apollinare in Classe
világörökségi helyszín része itáliai nemzeti emlék
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Ravenna-Cerviai főegyházmegye
Építési adatok
Építése	6. század
Stílus	bizánci építészet
Világörökség-azonosító	788-008
Elérhetőség
Település	Ravenna
Elhelyezkedése
Sant’Apollinare in Classe Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 22′ 48″, k. h. 12° 13′ 57″44.380117, 12.23236544.380117°N 12.232365°EKoordináták: é. sz. 44° 22′ 48″, k. h. 12° 13′ 57″44.380117, 12.23236544.380117°N 12.232365°E
[ http://www.polomusealeemiliaromagna.beniculturali.it/musei/sant-apollinare-in-classe http://www.polomusealeemiliaromagna.beniculturali.it/index.php/i-musei-del-polo/basilica-di-sant-apollinare-in-classe.html A Sant’Apollinare in Classe weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sant’Apollinare in Classe témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Sant’Apollinare in Classe templom Classéban, Ravennától nem messze, Olaszországban. Mindenekelőtt a belső falakat borító mozaikokról híres, mint a többi bizánci alapítású templom Ravennában. Hét másik ravennai késő ókori építészeti emlékművel a Sant’Apollinare in Classe az UNESCO kulturális világörökség részévé nyilvánította. A templom építését Ursicinus püspök kezdte, és 549. május 9-én Maximian püspök szentelte föl. Az építkezés költségét a gazdag bankáros Iulianus Argentarius fedezte. A név részét kepéző „in Classe” elnevezésnek az oka az itt található ókori római város neveCivitas Classis, amelyet Augustus császár az Adriai-tenger védelmére az akkori Római Birodalom második legnagyobb hadikikötőjévé építettek ki Ravennánál. A város lakói nagy számban érkeztek a Bizánci Birodalom keleti tartományaiból, Szent Apollinárisz is Antiókiából származott és az 1. század végén vagy a 2. század elején érkezett Ravennába. Ő alapította az itteni keresztény közösséget, és lett a gyülekezet első püspöke. A bazilikát sírja fölé építették, viszont földi maradványait később, a 9. században áthelyezték a Sant’Apollinare Nuovo-bazilikába, Ravenna központjába.

Források

• Hugh Honour, John Fleming: Weltgeschichte der Kunst. 2000 München.

Kapcsolódó cikkek

• Keresztény templomépítészet