Sonora-sivatag

Sonora-sivatag
A Sonora-sivatag az arizonai Maricopa közelében
Közigazgatás
Ország(ok)	USA  Mexikó
Állam	Alsó-Kalifornia -  Mexikó
Állam	Kalifornia -  USA
Állam	Sonora -  Mexikó
Legnagyobb település	Phoenix
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Phoenix népessége	1 445 632 fő (2010)[1] +/-
Kisebbségek	17 indián törzs, rezervátumokban
Földrajzi adatok
Fekvése	Észak-Amerika nyugati vidéke,  USA,  Mexikó
Területe	311 000 km²
Legalacsonyabban fekvő pont	(−69 m)
Elhelyezkedése
é. sz. 32° 15′ 36″, ny. h. 112° 55′ 34″32.26, -112.9261111111132.260000°N 112.926111°WKoordináták: é. sz. 32° 15′ 36″, ny. h. 112° 55′ 34″32.26, -112.9261111111132.260000°N 112.926111°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Sonora-sivatag témájú médiaállományokat.

A Sonora-sivatag (spanyolul Desierto de Sonora, angolul Sonoran Desert) Észak-Amerika egyik legnagyobb és legforróbb sivataga, az Egyesült Államok és Mexikó határán terül el. A sivatag az Egyesült Államok Arizona és Kalifornia államainak, valamint Mexikó Sonora, Alsó-Kalifornia és Déli-Alsó-Kalifornia államainak területén fekszik. Területe 311 000 km². A sivatagban számos különleges és csak ott megtalálható állat- és növényfaj él, többek közt a saguaro kaktusz.

Elhelyezkedése

A Sonora-sivatag a Kaliforniai-öböl északi végét öleli körül, az öböl nyugati oldalán Alsó-Kalifornia államon át (a Csendes-óceáni partvidék és a központi magashegység kivételével) lenyúlik Déli-Alsó-Kalifornia államig (a középső részen és az óceáni partvidéken az El Vizcaíno Bioszféra-rezervátum, és a félsziget déli csúcsán); az öböl keleti oldalán Kalifornia állam délkeleti, Arizona délnyugati és déli részén át nyúlik le Sonora állam nyugati és középső területeiig.^[2]

Nyugati oldalán az Észak-amerikai Parti-hegység déli részét képező Peninsular-hegység határolja és választja el a Csendes-óceáni lejtő Kaliforniai chaparral és erdőség (északnyugaton) és Alsó-Kaliforniai-sivatag (délnyugaton) ökorégióktól. Északon, Kaliforniában és Arizona északnyugati részén a Sonora-sivatag fokozatosan megy át a hidegebb telű, kissé magasabban fekvő Mojave, Great Basin és Colorado-plató sivatagokba. Keleti és délkeleti oldalán szintén fokozatos az átmenet az arizonai hegyvidéki erdők és a Nyugati-Sierra Madre magasabban fekvő, tűlevelű erdőkkel borított ökorégióiba. Délen, Mexikó Sinaloa állama felől a Sonora-Sinaloa átmeneti szubtrópusi száraz erdők ökorégiója határolja.^[2]

A sivatag alrégiói a délkelet-kaliforniai Colorado-sivatag és az észak-déli irányú Colorado folyó keleti partján fekvő Yuma-sivatag. Forrest Shrieve 1957-es publikációjában (Vegetation of the Sonoran Desert - A Sonora-sivatag növényvilága) jellemző növényzete alapján hét régióra osztotta a Sonora-sivatagot: alsó Colorado-völgy, arizonai fennsík, Sonora-síkság, Sonora-előhegység, öböl középső partvidék, Vizcaíno régió, Magdalena régió.^[3] Napjainkban több ökológus úgy véli, hogy Shreve Vizcaíno és Magdalena régiói, melyek a Kaliforniai-félsziget nyugati felén fekszenek, önálló ökorégiót alkotnak: az Alsó-Kaliforniai-sivatagot.

A Sonora-sivatag Mexikóban fekvő déli részén található az El Pinacate és Altar-sivatag Bioszféra-rezervátum (Reserva de la Biosfera el Pinacate y Gran Desierto de Altar), melynek területe 2000 km² sivatagos és hegyvidéki terület.^[4] A Pinacate Nemzeti Parkban található Észak-Amerika egyetlen aktív erg-típusú sivatagja (dűnetenger). A parkhoz legközelebb eső város Puerto Peñasco Sonora államban.

Élővilága

A Sonora-sivatag 60 emlősfajnak, 350 madárfajnak, 20 kétéltűfajnak, több mint 100 hüllőfajnak, 30 őshonos halfajnak, több mint 1000 őshonos méhfajnak és több mint 2000 őshonos növényfajnak ad otthont.^[5] A Sonora-sivatagnak Tucsontól délnyugatra, a mexikói határ felé eső része az Egyesült Államok egyetlen jaguárpopulációjának élőhelye.^[6]

Növényvilága

Számos növényfaj nemcsak elviseli a Sonora-sivatag kegyetlen körülményeit, hanem egyenesen jól érzi magát benne. Közülük sokan speciálisan alkalmazkodtak a sivatagi klímához. A Sonora-sivatag kétévszakos csapadékeloszlása több növényfaj kifejlődését eredményezte, mint Észak-Amerika bármelyik másik sivatagja.^[7] A sivatag növényzetét agávéformák, pálmavirágúak, kaktuszok, pillangósvirágúak és más növények alkotják.

A Sonora-sivatag a világ egyetlen helye, ahol a saguaro kaktusz vadon megtalálható.^[8] Az itt élő kaktuszok közt megtalálható a Cylindropuntia, a hódfarkú fügekaktusz (Opuntia basilaris), az Echinocereus, a Ferocactus wislizeni, fügekaktusz (Opuntia), a Peniocereus és a Stenocereus thurberi. A kaktuszok táplálékot és otthont biztosítanak számos sivatagi emlős- és madárfajnak; feltűnő vörös, rózsaszín, sárga és fehér virágaik a fajtól és az évszak hőmérsékletétől függően márciustól júniusig nyílnak.

A völgyekben a kreozotcserje (Larrea tridentata) és az Ambrosia dumosa a jellemző. A Psorothamnus, az Ephedra és a Prosopis nemzetségbe tartozó fajok szintén megtalálhatók. A sivatagi vadvirágok közül itt él az Abronia villosa, a Geraea canescens, valamint Oehothera fajok. A völgyekből felfelé haladva a Parkinsonia nemzetségbe tartozó fajok, Olneya tesota, sivatagi fűz (Chilopsis) és Fouquieria splendens láthatók. A magasabban fekvő területeken akácia (Acacia constricta), Calliandra eriophylla, és jojoba (Simmondsia chinensis) él. A Kaliforniai-félszigeten fekvő sivatagban orgonakaktusz, Bursera microphylla és Fouquieria columnaris fordul elő.^[9] A Kaliforniai Washington-pálma is megtalálható a Sonora-sivatag némely vidékén, például az Anza-Borrego Sivatag Állami Parkban.^[10]

Állatvilága

Bővebben: A Sonora-sivatag állatvilága

Lakosság

A Sonora-sivatag tizenhét indián törzsnek ad otthont, akiknek az Arizona állambeli rezervátumokban vannak települései. A Sonora-sivatag legnagyobb városa Phoenix, melynek lakossága 2008-ban 4,3 millió fő volt.^[11] A város Arizona közepén, a Salt River partján fekszik, az Egyesült Államok egyik legnagyobb tempóban fejlődő városi területe. A további nagy városok Tucson, Arizona déli részén mintegy 1 millió lakossal^[11] és Mexicali (Alsó-Kalifornia), melynek lakossága 690 000 körül van. A Sonora állambeli Hermosillo lakosainak száma mintegy 715 000. A sivatag déli részén fekvő Ciudad Obregón városnak körülbelül 300 800 lakosa van.^[12]

Parkok, természetvédelmi központok és kutatóhelyek

A 2008 km² területű Sonora-sivatag nemzeti parkot 2001-ben hozták létre Arizonában a sivatag értékeinek fokozott védelme érdekében.^[13]

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Sonora-sivatag témájú médiaállományokat.

• Arizona-Sonora Desert Museum

• A Sonoran-sivatag és részei, térképpel és fényképekkel

• A Sonora-sivatag története
• William G. McGinnies: An Overview of the Sonoran Desert
• The Sonoran Desert Naturalist
• A Sonora-sivatag geológiája Archiválva 2006. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sonora-sivatag (World Wildlife Fund)
• Képek a Sonora-sivatagból bioimages.vanderbilt.edu^{[halott link]}
• International Sonoran Desert Alliance
• A Sonora-sivatag hangjai)
• Saguaro nemzeti park
• South Mountain Park