Stein Aurél

Stein Aurél
(Stein Márk Aurél)
SzületettStein Márk Aurél
1862. november 26.
Pest
Elhunyt1943. október 28. (80 évesen)
Kabul
Állampolgársága
Foglalkozásanyelvész, orientalista, régész
Iskolái
KitüntetéseiStanislas Julien-díj (1909)
SírhelyeKabul
A Wikimédia Commons tartalmaz Stein Aurél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stein Aurél (angolos névformában Sir Marc Aurel Stein, teljes nevén: Stein Márk Aurél), (Pest, 1862. november 26. – Kabul, 1943. október 28.) magyar származású Kelet-kutató, az MTA tiszteleti tagja, aki brit alattvalóként lett világhírű. Keller András (1925–1999) nagy-britanniai magyar fizikokémikus, polimerfizikus nagybátyja.

Életpályája

Stein Aurél a kutyájával és kutatócsoportja a Tarim-medencében

Pest-Budán született zsidó családban, iskoláit Budapesten és Németország különböző egyetemein végezte. 21 évesen bölcsészdoktor lett és Angliában folytatta tanulmányait, Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben. 1886-ban utazott először Indiába, ahol a brit adminisztrációban dolgozott, illetve később több indiai egyetemen tanított.[1]

1900 és 1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Az általa gyűjtött kéziratok és régészeti tárgyak jelentős része a British Museumba került.

Első expedícióján, 1900-1901-ben térképészeti (háromszögelési) munka mellett a Takla-Makán sivatag déli peremén elhelyezkedő romvárosokat tárta fel. Erre a neves svéd kutató, Sven Hedin inspirálta. Második expedíciója, 1906-1908-ban már a Góbi sivatagba vezetett, illetve a Takla-Makán északi térségébe. Ekkor talált a dunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokban hatalmas kéziratgyűjteményt. Harmadik útja, 1913-1916-ban a korábbi célpontok mellett Kelet-Iránba vezetett. Negyedik útja 1930-ban már nem volt igazán sikeres, mert a megváltozott politikai helyzetben már nem kutathatott, illetve utazgathatott kínai területeken.

1943-ban Afganisztánban, Kabulban halt meg, ahol a keresztény temetőben van a sírja.

Művei

Angolul megjelent művei

  • Stein, Aurel M. (1900). Kalhaṇa's Rājataraṅgiṇī – A Chronicle of the Kings of Kaśmīr, 2 vols. London, A. Constable & Co. Ltd. Reprint, Delhi, Motilal Banarsidass, 1979
  • Stein, Aurel M. 1907. Ancient Khotan: Detailed report of archaeological explorations in Chinese Turkestan, 2 vols. Clarendon Press, Oxford [1]
  • Stein, Aurel M. 1912. Ruins of Desert Cathay: Personal narrative of explorations in Central Asia and westernmost China, 2 vols. Reprint: Delhi. Low Price Publications, 1990
  • Stein, Aurel M. 1921a. Serindia: Detailed report of explorations in Central Asia and westernmost China, 5 vols. London & Oxford. Clarendon Press. Reprint: Delhi. Motilal Banarsidass, 1980 [2]
  • Stein, Aurel M.: The Thousand Buddhas : ancient Buddhist paintings from the cave-temples of Tung-huang on the western frontier of China[3]
  • Stein Aurel M. 1921b “A Chinese expedition across the Pamirs and Hindukush, A.D. 747.” Indian Antiquary 1923. From: www.pears2.lib.ohio-state.edu/FULLTEXT/TR-ENG/aurel.htm . Last modified 24 June 1997. Accessed 13 January 1999
  • Stein Aurel M. 1928. Innermost Asia: Detailed report of explorations in Central Asia, Kan-su and Eastern Iran, 5 vols. Clarendon Press. Reprint: New Delhi. Cosmo Publications. 1981 [4]
  • Stein Aurel M. 1929. On Alexander's Track to the Indus: Personal Narrative of Explorations on the North-west Frontier of India. London. Reprint: New York, Benjamin Blom, 1972
  • Stein Aurel M. 1932 On Ancient Central Asian Tracks: Brief Narrative of Three Expeditions in Innermost Asia and Northwestern China. Reprinted with Introduction by Jeannette Mirsky. Book Faith India, Delh, 1999
  • Stein Aurel M. 1940 Old Routes of Western Iran: Narrative of an Archaeological Journey Carried out and Recorded, MacMillan and co., limited. St. Martin's Street, London
  • Stein Aurel M. 1944. "Archaeological Notes from the Hindukush Region". J.R.A.S., pp. 1–24 + fold-out

Magyarul megjelent művei

  • Homokba temetett városok. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára, Bp., 1908)
  • Közép-ázsiai utam (1906–1908); ford. Halász Gyula; Lampel, Bp., 1909 (Magyar könyvtár)
  • Belső-Ázsia általános kiszáradásának kérdése (Földrajzi Közlemények, 1911)
  • Romvárosok Ázsia sivatagjaiban (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat, Bp., 1913)
  • Duka Tivadar emlékezete; Akadémia, Bp., 1913 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
  • Indiából Kínába. Harmadik utam Belső-Ázsiába 1913–1916; ford. Halász Gyula; Athenaeum, Bp., 1923
  • Legbelsőbb-Ázsia földrajzának hatása a történetben (Bp., 1925)
  • Nagy Sándor nyomában Indiába (Bp., 1929)
  • Ősi ösvényeken Ázsiában. Három kutató utam Ázsia szívében és Kína északnyugati tájain; ford. Halász Gyula; MTA, Bp., 1934
  • Az indo-perzsa határvidék ősi története a földrajzi és újabb kutató-utazások világában (Bp., 1935)
  • Ázsia halott szívében. Válogatott írások; vál., szerk., szöveggond., utószó Szörényi László; Helikon, Bp., 1986
  • Ázsia halott szívében. Válogatott írások; vál., szerk., szöveggond., utószó Szörényi László; 2. jav. kiad.; Helikon, Bp., 2004
  • Homokba temetett városok. Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben; szöveggond., szerk. Felföldi Szabolcs, ford. Halász Gyula; Palatinus, Bp., 2007 (Stein Aurél életműve)
  • Romvárosok Ázsia sivatagjaiban; ford. Halász Gyula, szöveggond., szerk. Felföldi Szabolcs; Palatinus, Bp., 2008 (Stein Aurél életműve)
  • Indiából Kínába; Palatinus, Bp., 2010 (Stein Aurél életműve)
  • Ősi ösvényeken Ázsiában. Három kutatóutam Ázsia szívében és Kína északnyugati tájain; ford. Halász Gyula, szöveggond., szerk. Felföldi Szabolcs; Palatinus, Bp., 2012 (Stein Aurél életműve)
  • Marco Polo nyomában. Tanulmányok; ford. Halász Gyula, Bendl Júlia, Niederreiter Zoltán; Palatinus, Bp., 2013 (Stein Aurél életműve)

Források

  • Congressional Biographical Directory of the United Satates Congress. bioguide.congress.gov. United States Congress. (Hozzáférés: 2014. december 8.)

Jegyzetek

  1. ↑ Stein Aurél életének főbb eseményei Az OSZK-ban rendezett kiállításhoz összeállított életrajzi kronológia

További információk

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Czupy György: Az Ázsia-kutató nagy vándor: Stein Aurél – Hetedhéthatár
  • Steinről magyarul
  • Stein Aurél 1907-es dunhuangi expedíciója. Kiállítás fotóiból a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, 2007
  • Stein Aurél életútja. Internetes katalógus négy nyelven. Hongkongi kiállítás az MTAK Keleti Gyűjteményében őrzött archív fotóiból és dokumentumaiból, 2008. Két előzetes ismertető a honlapról: 1 és 2
  • Stein Aurél utazásai: Az eltűnt Selyemút városai – a Sulinet oldalán
  • Halász Zoltán: Romvárosok a sivatagban, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1966
  • Kelecsényi Ágnes: A Selyemút rejtett kincsei : Stein Aurél és az Ezer Buddha barlangtemplomok. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 2007
  • A Selyemút rejtett kincsei. Az MTA KIK kiállítása
  • A Kelet bűvöletében. Az MTA KIK kiállítása
  • Susan Whitfield: Stein Aurél, a selyemút felfedezője. British Múzeum történelmi kalauz; ford. Nagy Erika, Bihari Gábor; Aranyszarvas, Nyíregyháza, 2006
  • Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka; Akadémiai, Bp., 1960 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai)
  • H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága. Hirschler Ignác és Stein Ernő levezése Stein Aurélról 1866–1891; MTA Könyvtára, Bp., 1970 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai)
  • Kalmár Péter: Stein Aurél kara-khotoi papírleletei; PNYME, Bp., 1980 (Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye)
  • Susan Whitfield: Stein Aurél, a selyemút felfedezője. British Múzeum történelmi kalauz; ford. Nagy Erika, Bihari Gábor; Aranyszarvas, Nyíregyháza, 2006
  • Felföldi Szabolcs: Stein Aurél. Egy rendhagyó életrajz; Palatinus, Bp., 2015
  • Kelecsényi Ágnes: Magyarok a Selyemúton. A Széchenyi-expedíció és Stein Aurél kutatásai Ázsia szívében. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, a Dunhuang Akadémia és a PAIGEO Alapítvány közös kiállítása az Ybl Budai Kreatív Házban. 2018. november 26–2019. január 7.; PAIGEO Alapítvány, Bp., 2018
Nemzetközi katalógusok
  • földrajz Földrajzportál
  • Zsidóság Zsidóságportál