Suva

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Suva
Közigazgatás
Ország	Fidzsi-szigetek
Körzet	Központi
Jogállás	főváros
Népesség
Teljes népesség	88 271 fő (2009)
– elővárosokkal	175 399 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Terület	2048 km²
Időzóna	Gilberti (UTC+12)
Elhelyezkedése
d. sz. 18° 08′, k. h. 178° 26′-18.133333333333, 178.4333333333318.133333°S 178.433333°EKoordináták: d. sz. 18° 08′, k. h. 178° 26′-18.133333333333, 178.4333333333318.133333°S 178.433333°E
Suva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Suva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Suva, a Csendes-óceáni Fidzsi-szigetek fővárosa a korallzátonyoktól szegélyezett Viti Levu délkeleti partjain épült.

Éghajlat

Suva trópusi éghajlatát a környező óceán kiegyenlítetté teszi, az egyes hónapok középhőmérséklete 23 és 26 °C között ingadozik. A csapadék zömét a délkeleti passzátszelek hozzák, melyek különösen bőségesen öntözik a velük szembeforduló lejtőket és tengerpartokat. Suvára évente átlagosan 3240 mm eső hull, minden hónapban gyakoriak a heves záporok, legfeljebb júniustól augusztusig fordulnak elő rövid szárazabb időszakok. A délelőtti órák rendszerint derűsek, így a napsütés időtartama évente 1900 óra, alig rövidebb mint Magyarországon.

Történelme

A dimbes-dombos félszigeten épült Suvát 1882-ben szemelték ki az angolok fővárosnak, és a kis halászfalu lerombolt kunyhóinak, feltöltött cukornádföldjeinek helyét rövidesen elfoglalták a gyarmati közigazgatás épületei. Suva fejlődése a függetlenné válás (1970) után is töretlenül folytatódott.

Népesség

A népesség száma 1990-ben 75 000 volt. A főváros lakosainak nagyobb fele indiai, az ültetvények egykori munkásainak leszármazottai ma kezükben tartják a kereskedelem és a pénzügyi élet kulcspozícióit. A fekete bőrű, göndör hajú fidzsik kisebbségbe kerültek, rajtuk kívül kínaiak, polinézek, európaiak teszik még tarkábbá Suva utcáinak forgatagát.

Gazdasága

A város gazdasági életének alapja a mély vízű kikötő, ahol a sziget fő termékeit, a nádcukrot és a szárított kókuszdióbeleket, a koprát rakják a hajóra. A kikötő forgalma Új-Zélandot leszámítva a legnagyobb az egész dél-csendes-óceáni szigetvilágban. Suva ipari üzemei a kikötő környékén, a város északi felében tömörülnek, a gyárak az ültetvényes mezőgazdaság termékeit dolgozzák fel, vagy közszükségleti cikkeket állítanak elő a helyi lakosság számára.

Az állam bevételének legfőbb forrása az idegenforgalom, a külföldiek nagy része a sziget túlsó oldalán fekvő Nadi (Nandi) nemzetközi légikikötőjében lép fidzsi földre. 1967-ben nyílt meg a Laucala öböl partján a Dél-csendes-óceáni Egyetem, a pacifikus szigetvilág déli felének egyetlen rangos felsőoktatási intézménye, amely tovább erősíti Suvának az egész térségre kisugárzó gazdasági és kulturális központi szerepkörét.

Látnivalók

Suva központját egy keskeny, hosszú tengeri öböl, a Nubukalou két részre osztja, ezek közt hidak teremtenek kapcsolatot. A belváros tengelye a tengerparttal párhuzamosan futó sugárút, a Victoria Parade. Itt sorakoznak a legelőkelőbb szállodák, a modern banképületek, itt van a főposta és a városháza is. A legtöbb minisztérium a gyarmati időkből fennmaradt hatalmas, ódon kormánypalotában székel. Ennek a közvetlen közelében, az Albert-parkban régi brit szokás szerint krikett-, tenisz- és futballpályák sorakoznak. A város déli részén a csodálatosan szép botanikus kertben kapott helyet a Fidzsi Múzeum, amely a szigetlakók művészetének legbecsesebb alkotásai mellett hajdani használati tárgyakat – csónakokat, agyagedényeket, kézifegyvereket, és az emberevő szertartásoknál használt villákat – mutat be. Korallból és kagylóból készült dísztárgyakat, faragványokat, gyékényfonatokat a múzeum boltjában és a piacokon is árulnak, a fejlődő idegenforgalom, a messzeföldről ideözönlő gazdag turisták új lendületet adnak a fidzsi népművészeti háziiparnak.

Források

További információk