Szalakótaalakúak

Szalakótaalakúak
Evolúciós időszak: Középső eocén - jelen
Türkiz halkapó (Halcyon senegalensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Csoport: Neoaves Csoport: Passerea Öregrend: Telluraves Csoport: Coraciimorphae Csoport: Eucavitaves Csoport: Cavitaves Rend: Coraciiformes Forbes, 1884
Elterjedés
Elterjedési területük
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szalakótaalakúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szalakótaalakúak témájú médiaállományokat és Szalakótaalakúak témájú kategóriát.

A szalakótaalakúak (Coraciiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, amelybe a nevet adó szalakóták, valamint a gyurgyalagok és jégmadarak tartoznak.

Tudnivalók

Az idetartozó madarak többsége nagyon színes tollazattal bír. Többségüknek három ujja előre-, míg egy hátramutat. A 3. és 4. ujjak a tövüknél össze vannak forrva. Sok jégmadár esetében e két ujjból az egyik hiányzik.

E madárrend fajainak a többsége óvilági elterjedésű, csak a todik, a motmotok és néhány jégmadár található meg az Amerikákban.

A szalakótaalakúak tudományos neve, a Coraciiformes, „hollószerű” vagy „hollóalakú”, megnevezés mely helytelen, hiszen a holló verébalakú (Passeriformes). A corax a latin nyelvből származik, és jelentése „holló”, míg a forma = „alakú”; az „-alakú” végződés az általánosan elfogadott szabály a rendi szintű taxonnevek megnevezésében. [Terres p 104]

Rendszertani besorolásuk

A szalakótaalakúak és legközelebbi rokonaik, az úgynevezett harkályalakúak (Piciformes) együttesen alkotják a Picodynastornithes nevű madárcsoportot, mely testvértaxonja a szarvascsőrűmadár-alakúaknak (Bucerotiformes). A Picodynastornithes-fajokat és a szarvascsőrűmadár-alakúakat, a nagyobb szintű Picocoraciae nevű taxon foglalja magába.^[1][2]

Ez a rendi szintű taxon sokáig gyűjtőtaxonnak számított. A ma elfogadott családjain kívül, korábban magába foglalta a szarvascsőrűmadár-alakúakat (Bucerotiformes),^[3] a kurolalakúakat (Leptosomatiformes) és a trogonalakúakat (Trogoniformes) is; azonban a DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy ezek a madarak kiérdemlik a saját rendjeiket.

Ennek a madárrendnek néhány családja, csak a paleogén földtörténeti időszakból ismert. Ezek a családok a szalakótaalakúaknak a bazális csoportjai lehetnek; a renden belüli osztályozásuk igen nehéz, sőt közeli, majdnem megkülönböztethető rokonságot mutatnak a harkályalakúakkal; ilyen például a Neanis. A fosszilis családokon kívül, olyan fosszilis nemek is vannak, melyeket családokba is igen nehéz befoglalni. A szalakótaalakúak egyik legősibb családjának, az Eocoraciidae- tekintik. A késő eocén korszaki, körülbelül 35 millió éves Geranopteridae család, a mai szalakótafélékkel (Coraciidae) és a földiszalakóta-félékkel (Brachypteraciidae) együtt, az úgynevezett Coracioidea öregcsaládot alkotják (Mayr & Mourer-Chauviré 2000). Olyan fosszilis fajok és nemek is vannak, melyeknek a családjaik még ma is élnek.

Rendszerezés

A rend az alábbi alárendelt taxonokra van felbontva:

• Coracioidea - öregcsalád
  • földiszalakóta-félék (Brachypteraciidae) – 5 faj
  • szalakótafélék (Coraciidae) – 12 faj
  • †Geranopteridae - késő eocén, Franciaország - kora miocén, Csehország; beleértve a „Nupharanassa” bohemica-t is

• Alcedini - alrend
  • jégmadárfélék (Alcedinidae) – 92 faj
  • motmotfélék (Momotidae) – 15 faj
  • todifélék (Todidae) – 5 faj

• †Eocoraciidae - középső eocén, Németország
• gyurgyalagfélék (Meropidae) – 26 faj

Az alábbi fosszilis taxonok, ma még vitatott besorolásúak:

• †Quasisyndactylus nem - középső eocén, Németország - talán egy bazális jégmadár?
• †Cryptornis nem - késő eocén, Franciaország - talán szarvcsőrűmadár vagy Geranopteridae-faj?
• †Primobucconidae család, mely magába foglalja a Primobucco és Septencoracias nemeket
• †Coraciiformes gen. et spp. indet. PQ 1216, QU 15640 raktárszámú kövületek, melyek késő eocénből származnak, és Franciaországban kerültek elő: Mayr & Mourer-Chauviré 2000)
• †Protornis nem - oligocén, Svájc) - talán bazális motmotféle vagy gyurgyalagféle?

A kurol vagy kakukkszalakóta (Leptosomus discolor) ép úgy, mint az összes szarvascsőrűmadár-alakú család ebbe a rendbe voltak besorolva. Családi szinten egyesek még a trogonféléket is idehelyezik. A késő eocén korszaki Palaeospizidae nevű madárcsaládot néha a szalakótaalakúak közé sorolják be, úgy szintén a kora és középső eocénbeli Primobucconidae-fajokat és a középső eocén és kora oligocén korszakok között élt Sylphornithidae családot. Eddig ezek közül csak a Primobucconidae család tűnik igazi szalakótaalakúnak.

Törzsfejlődés

A rend leszármazási helyzete a madarak más rendjeihez viszonyítva:

A ma élő családok rokonsági viszonyai:

Jegyzetek

További információk

• Magyarországi szalakótaalakúak az iNaturaliston
• Szalakótaalakúak az iNaturaliston (globális)

Források

• Johansson, Ulf S. & Ericson, Per G. P. (2003): Molecular support for a sister group relationship between Pici and Galbulae (Piciformes sensu Wetmore 1960). Journal of Avian Biology|J. Avian Biol. 34(2): 185–197. doi:10.1034/j.1600-048X.2003.03103.x PDF fulltext
• Mayr, Gerald & Mourer-Chauviré, Cécile (2000): Rollers (Aves: Coraciiformes. s.s.) from the Middle Eocene of Messel (Germany) and the Upper Eocene of the Quercy (France). Society of Vertebrate Paleontology|J. Vertebr. Paleontol. 20(3): 533–546. Digital Object Identifier|DOI:10.1671/0272-4634(2000)020[0533:RACSSF]2.0.CO;2 PDF fulltext
• Terres, John K. (1980) The Audubon Society Encyclopedia of North American Birds. ISBN 0-394-46651-9
• Tree of Life Web Project: Coraciiformes
• jboyd.net: ANOMALOGONATAE: Coraciiformes
• Order Coraciiformes - Biodiversity Overview: Untamed Science

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Coraciiformes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.