Szathmári István

Szathmári István
A Faludi Ferenc Alkotói Díj átvételekor, 2012-ben (Csörsz Rumen István felvétele)
Született	1925. február 20. Kisújszállás
Elhunyt	2020. november 3. (95 évesen)[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	nyelvész, egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Szathmári István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szathmári István (Kisújszállás, 1925. február 20. – 2020. november 3.) magyar nyelvész, egyetemi tanár.

Kutatási területei: stilisztika, az irodalmi nyelv története, a nyelvtudomány története, nyelvtörténet, dialektológia, nyelvművelés.

Életpályája

A kisújszállási Református Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Felsőfokú tanulmányokat a debreceni egyetemen folytatott 1945–1948 között magyar–francia–német szakon, 1948-ban doktorált, 1949-ben megkapta a magyar-francia-német szakos középiskolai tanári oklevelet; 1952-ben főiskolai diplomát szerzett orosz nyelvből Budapesten.

1948-tól 1951-ig Debrecenben tanított Közgazdasági Technikumban; 1951-től 1955-ig Budapesten az Idegen Nyelvek Főiskolájának tanszékvezető tanára. 1955-től az ELTE II. sz. Magyar Nyelvészeti Tanszéken adjunktus, 1963-tól docens, 1970-től tanszékvezető, 1975-től egyetemi tanár volt. A kandidátusi fokozatot 1964-ben érte el. 1964–1970-ig stilisztikát oktatott a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar és idegen nyelv szakosoknak, Szegedről végleg 1970. augusztus 1-jén távozott, ez egybeesik a pesti tanszékvezetői kinevezésével. 1975–1979 között ő töltötte be az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja tisztet.

1983-1989 között a Helsinki Egyetemre hívták meg vendégprofesszornak, ahol elindította a magyar nyelv és irodalom szakot. 1995-ben vonult nyugdíjba az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékről, de továbbra is ott oktat, professor emeritusként. 1998–2002 között Székesfehérváron tanított a Kodolányi János Főiskolán.

Mestere Bárczi Géza, mind a kutatásban, mind az oktatásban az ő szellemét követte, természetesen a tudománynak a történelmi korszak által meghatározott lehetőségei és követelményei közepette.

Tudományos tisztségek

• A Magyar Nyelv szerkesztőbizottságának tagja
• Études Finno–Ougrienne (Párizs) magyarországi szerkesztője
• Annales Sectio Linguistica szerkesztője volt.
• TMB Nyelvtudományi, orientalisztikai, klasszika-filológiai szakbizottságának tagja (1964–)
• MTA Helyesírási Bizottság (1959–)
• Nyelvművelő Bizottság (1961–)
• Stilisztikai és Verstani Bizottság (1967–)
• Magyar Nyelvészeti Munkabizottság (1970–)

Művei

• Nyelvjárásaink; Akadémiai Ny.–Egyetemi Ny., Bp., 1955 (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára)
• A magyar stilisztika vázlata (1958) (Fábián Pállal és Terestyéni Ferenccel)
• A magyar stilisztika útja (1961)
• Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk (1968)
• An Outline of the Hungarian Linguistics = The Hungarian Language (1972)
• A százéves Magyar Nyelvőr és a stilisztika (1974)
• Jelentéstan és stilisztika : a Magyar Nyelvészek 2. Nemzetközi Kongresszusának előadásai (szerkesztette). Nyelvtudományi értekezések (83). Akadémiai Kiadó, Budapest. (1974)
• Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből (szerkesztette, 1974 (Rácz Endrével))
• Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből (szerkesztette, 1977 (Rácz Endrével))
• Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből (szerkesztette, 1980 (Rácz Endrével))
• Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből (szerkesztette, 1983 (Rácz Endrével))
• Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről (szerző és szerkesztő, 1989)
• Fejezetek a magyar költői stílus történetéből (1990)
• Stílusról, stilisztikáról napjainkban (1994)
• A magyar helyesírás alapjai (1995)
• Bárczi Géza (1995)
• Három fejezet a magyar költői stílus történetéből (1995)
• Hol tart ma a stilisztika? Stíluselméleti tanulmányok (szerző és szerkesztő, 1996)
• Stilisztika és gyakorlat (szerkesztette, 1998)
• A retorikai-stilisztikai alakzatok világa^[2] (2003, Tinta Könyvkiadó)
• Stilisztikai lexikon^[3] (2004, Tinta Könyvkiadó)
• Helyesírási Szabályzat és Szótár (2004, Újhold Könyvkiadó^[4] ISBN 9-63-955112-0)
• A magyar stilisztika – A kezdetektől a XX. század végéig^[5] (2005, Tinta Könyvkiadó)
• Stílusról, stilisztikáról napjainkban^[6] (2005, Tinta Könyvkiadó)
• A stilisztikai alakzatok rendszerezése^[7] (2006, Tinta Könyvkiadó)
• A magyar nyelvtudomány történetéből^[8] (2006, Tinta Könyvkiadó)
• Alakzatlexikon^[9] (2008, Tinta Könyvkiadó)
• Stíluseszközök és alakzatok kislexikona^[10] (2010, Tinta Könyvkiadó)
• Hogyan elemezzünk verset? ^[11] (2011, Tinta Könyvkiadó)
• A Magyar Nyelvtudományi Társaság története, 1904–2005; MNYT–Tinta, Bp., 2015 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához)

Társasági tagság

• Magyar Nyelvtudományi Társaság (1951–) (titkár 1960-; főtitkát 1970–)
• Magyar Irodalomtörténeti Társaság (1964–)
• Kőrösi Csoma Társaság (1969–)
• Suomalais-Ugrilainen Seura (1970–)

Díjai, elismerései

• A felsőoktatás kiváló dolgozója (1953)
• Déry Tibor-díj (1991)
• Bárczi Géza-emlékérem (1996)
• Lőrincze Lajos-díj (1997)
• Pais Dezső-díj (1998)
• Arany Penna díj (2000)
• Apáczai Csere János-díj (2005)
• Faludi Ferenc Alkotói Díj (2012)^[12]
• A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015)

Jegyzetek

Források

• Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, kiad. Mészáros Rezső. Szathmári István lásd 202. p. ISBN 963-482-037-9
• http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=273
• http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=188
• Szathmári István; szerk. Módos Péter, Pávics Krisztina; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1999 (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások)
• Hatvanhat év a katedrán. A 90 esztendős Szathmári István köszöntése. Beszélgetések Szathmári István nyelvészprofesszorral, az ELTE egykori dékánjával. Szathmári István bibliográfiája, 1948–2014; szerk. Balázs Géza; Iku, Bp., 2015 (Jót s jól! Iku-kiskönyvtár)

Külső hivatkozások

• Szathmári István életrajza és munkásság-bibliográfia
• http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf