Szittyó

Szittyó
Varangyszittyó (Juncus bufonius)
Varangyszittyó (Juncus bufonius)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Szittyófélék (Juncaceae)
Nemzetség: Szittyó (Juncus)
L.
Fajok
  • Juncus abortivus
  • Juncus acuminatus
  • Juncus acutiflorus
  • éles szittyó (Juncus acutus)
  • Juncus alatus
  • Juncus albescens
  • Juncus alpinoarticulatus
  • havasi szittyó (Juncus alpinus)
  • Juncus ambiguus
  • Juncus anceps
  • Juncus arcticus
  • fülemüleszittyó (Juncus articulatus)
  • fekete szittyó (Juncus artratus)
  • Juncus balticus
  • Juncus biflorus
  • Juncus biglumis
  • Juncus bolanderi
  • Juncus brachycarpus
  • Juncus brachycephalus
  • Juncus brachyphyllus
  • Juncus brevicaudatus
  • Juncus breweri
  • Juncus bryoides
  • varangyszittyó (Juncus bufonius)
  • Juncus bulbosus
  • Juncus caesariensis
  • Juncus canadensis
  • Juncus capillaris
  • fejecses szittyó (Juncus capitatus)
  • Juncus castaneus
  • Juncus chlorocephalus
  • réti szittyó (Juncus compressus)
  • Juncus confusus
  • csomós szittyó (Juncus conglomeratus)
  • Juncus cooperi
  • Juncus coriaceus
  • Juncus covillei
  • Juncus cyperoides
  • Juncus debilis
  • Juncus dichotomus
  • Juncus diffusissimus
  • Juncus drummondii
  • Juncus dubius
  • Juncus dudleyi
  • Juncus duranii
  • békaszittyó (Juncus effusus)
  • Juncus elliottii
  • Juncus ellmanii
  • Juncus emmanuelis
  • kardlevelű szittyó (Juncus ensifolius)
  • Juncus falcatus
  • Juncus filiformis
  • Juncus filipendulus
  • Juncus foliosus
  • Juncus fontanesii
  • Juncus fulviscens
  • Juncus georgianus
  • sziki szittyó (Juncus gerardi, Juncus gerardii)
  • Juncus glomeratus
  • Juncus greenei
  • Juncus grisebachii
  • Juncus hallii
  • Juncus heterophyllus
  • Juncus holoschoenus
  • Juncus hybridus
  • Juncus imbricatus
  • deres szittyó (Juncus inflexus)
  • Juncus littoralis
  • Juncus longistylis
  • Juncus macrandus
  • tengeri szittyó (Juncus maritimus)
  • Juncus mertensianus
  • Juncus militaris
  • Juncus minutulus
  • Juncus nevadensis
  • Juncus nodosus
  • Juncus oxymeris
  • Juncus parryi
  • Juncus patens
  • Juncus pelocarpus
  • Juncus phaeocephalus
  • Juncus planifolius
  • Juncus polyanthemos
  • Juncus polycephalus
  • Juncus prismatocarpus
  • Juncus prominens
  • Juncus pygmaeus
  • Juncus pyrenaeus
  • Juncus regelii
  • Juncus repens
  • Juncus rigidus
  • Juncus roemerianus
  • Juncus rugulosis
  • Juncus salsuginosus
  • Juncus saximontanus
  • Juncus scirpoides
  • Juncus secundus
  • Juncus sorrentini
  • Juncus sphaerocarpus
  • Juncus squarrosus
  • Juncus striatus
  • Juncus stygius
  • Juncus subcaudatus
  • nagy szittyó (Juncus subnodulosus)
  • Juncus subtilis
  • Juncus subulatus
  • Juncus supiniformis
  • iszapszittyó (Juncus tenageia)
  • vékony szittyó (Juncus tenuis)
  • Juncus tingitanus
  • Juncus torreyi
  • Juncus tracyi
  • Juncus trifidus
  • Juncus triformis
  • Juncus triglumis
  • Juncus trigonocarpus
  • Juncus tweedyi
  • Juncus uncialis
  • Juncus validus
  • kopácsos szittyó (Juncus valvatus)
  • Juncus vaseyi
  • Juncus xiphioides
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szittyó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szittyó témájú médiaállományokat és Szittyó témájú kategóriát.

A szittyó (Juncus), szövőke, néhol kocsifű a róla elnevezett növénycsalád típusnemzetsége több mint 200 fajjal.

Származása, elterjedése

Alapvetően az északi féltekén terjedt el, de azon belül jóformán mindenfelé megtalálható. Magyarországon 28 faja honos, közülük a kopácsos szittyó védett.

Megjelenése, felépítése

Levele váltakozó vagy kétsoros, hengeres, rekeszekre tagolt.

Ecsetvirágzata a szár csúcsa alatti hasadékból nő ki.

Termése tok; a háromüregű magház sok magkezdeményt tartalmaz.

Életmódja

Tipikusan a nedves termőhelyek növénye, aminek következtében szára és leveleinek belsejét fiókos átszellőztető alapszövet (aerenchyma) tölti ki.

Általában seregesen nő, gyakran társulásalkotó. Más fűféléket elnyom maga körül.

Felhasználása

A jószág csak fiatal leveleit legeli, később csak kényszerűségből takarmány.

Az éles szittyó Európa déli részén terem, egész méternyi, már Dioszkoridész hasmenés ellen és vizelethajtónak ajánlotta.

A békaszittyó és a csomós szittyó nedves helyen csoportosan, néhol zsombékot alkotva nő. Szára erős, hajlékony és szívós, ezért régebben a kosárfonók kisebb tárgyakat, kosarakat, ernyőket, székeket, süvegeket, varsát stb. kötöttek belőle, a kertészek pedig kötözőanyagnak használták. Belét mécsben égették, kúszó ágas tőkéjét (radix junci) kövesedés elleni gyógyhatású készítménynek tartották.

Források

  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Juncaceae - Szittyó félék[halott link]
  • A szittyóvirágúak rendje - Juncales
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap