Szittyó

Szittyó
Varangyszittyó (Juncus bufonius)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Perjevirágúak (Poales) Család: Szittyófélék (Juncaceae) Nemzetség: Szittyó (Juncus) L.
Fajok
Juncus abortivus Juncus acuminatus Juncus acutiflorus éles szittyó (Juncus acutus) Juncus alatus Juncus albescens Juncus alpinoarticulatus havasi szittyó (Juncus alpinus) Juncus ambiguus Juncus anceps Juncus arcticus fülemüleszittyó (Juncus articulatus) fekete szittyó (Juncus artratus) Juncus balticus Juncus biflorus Juncus biglumis Juncus bolanderi Juncus brachycarpus Juncus brachycephalus Juncus brachyphyllus Juncus brevicaudatus Juncus breweri Juncus bryoides varangyszittyó (Juncus bufonius) Juncus bulbosus Juncus caesariensis Juncus canadensis Juncus capillaris fejecses szittyó (Juncus capitatus) Juncus castaneus Juncus chlorocephalus réti szittyó (Juncus compressus) Juncus confusus csomós szittyó (Juncus conglomeratus) Juncus cooperi Juncus coriaceus Juncus covillei Juncus cyperoides Juncus debilis Juncus dichotomus Juncus diffusissimus Juncus drummondii Juncus dubius Juncus dudleyi Juncus duranii békaszittyó (Juncus effusus) Juncus elliottii Juncus ellmanii Juncus emmanuelis kardlevelű szittyó (Juncus ensifolius) Juncus falcatus Juncus filiformis Juncus filipendulus Juncus foliosus Juncus fontanesii Juncus fulviscens Juncus georgianus sziki szittyó (Juncus gerardi, Juncus gerardii) Juncus glomeratus Juncus greenei Juncus grisebachii Juncus hallii Juncus heterophyllus Juncus holoschoenus Juncus hybridus Juncus imbricatus deres szittyó (Juncus inflexus) Juncus littoralis Juncus longistylis Juncus macrandus tengeri szittyó (Juncus maritimus) Juncus mertensianus Juncus militaris Juncus minutulus Juncus nevadensis Juncus nodosus Juncus oxymeris Juncus parryi Juncus patens Juncus pelocarpus Juncus phaeocephalus Juncus planifolius Juncus polyanthemos Juncus polycephalus Juncus prismatocarpus Juncus prominens Juncus pygmaeus Juncus pyrenaeus Juncus regelii Juncus repens Juncus rigidus Juncus roemerianus Juncus rugulosis Juncus salsuginosus Juncus saximontanus Juncus scirpoides Juncus secundus Juncus sorrentini Juncus sphaerocarpus Juncus squarrosus Juncus striatus Juncus stygius Juncus subcaudatus nagy szittyó (Juncus subnodulosus) Juncus subtilis Juncus subulatus Juncus supiniformis iszapszittyó (Juncus tenageia) vékony szittyó (Juncus tenuis) Juncus tingitanus Juncus torreyi Juncus tracyi Juncus trifidus Juncus triformis Juncus triglumis Juncus trigonocarpus Juncus tweedyi Juncus uncialis Juncus validus kopácsos szittyó (Juncus valvatus) Juncus vaseyi Juncus xiphioides
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szittyó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szittyó témájú médiaállományokat és Szittyó témájú kategóriát.

A szittyó (Juncus), szövőke, néhol kocsifű a róla elnevezett növénycsalád típusnemzetsége több mint 200 fajjal.

Származása, elterjedése

Alapvetően az északi féltekén terjedt el, de azon belül jóformán mindenfelé megtalálható. Magyarországon 28 faja honos, közülük a kopácsos szittyó védett.

Megjelenése, felépítése

Levele váltakozó vagy kétsoros, hengeres, rekeszekre tagolt.

Ecsetvirágzata a szár csúcsa alatti hasadékból nő ki.

Termése tok; a háromüregű magház sok magkezdeményt tartalmaz.

Életmódja

Tipikusan a nedves termőhelyek növénye, aminek következtében szára és leveleinek belsejét fiókos átszellőztető alapszövet (aerenchyma) tölti ki.

Általában seregesen nő, gyakran társulásalkotó. Más fűféléket elnyom maga körül.

Felhasználása

A jószág csak fiatal leveleit legeli, később csak kényszerűségből takarmány.

Az éles szittyó Európa déli részén terem, egész méternyi, már Dioszkoridész hasmenés ellen és vizelethajtónak ajánlotta.

A békaszittyó és a csomós szittyó nedves helyen csoportosan, néhol zsombékot alkotva nő. Szára erős, hajlékony és szívós, ezért régebben a kosárfonók kisebb tárgyakat, kosarakat, ernyőket, székeket, süvegeket, varsát stb. kötöttek belőle, a kertészek pedig kötözőanyagnak használták. Belét mécsben égették, kúszó ágas tőkéjét (radix junci) kövesedés elleni gyógyhatású készítménynek tartották.

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Juncaceae - Szittyó félék^{[halott link]}
• A szittyóvirágúak rendje - Juncales