Szlovák Légierő
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Szlovák Légierő Vzdušné sily Slovenskej republiky | |
Dátum | 1939–1945 1993– |
Ország | Szlovákia |
Személyzet | hivatásos és szerződéses katonák; köztisztviselők, közalkalmazottak |
Típus | légierő |
Feladat | A szlovák légtér és Szlovákia szuverenitásának védelme |
Méret | körülbelül 3200 fő 23 db repülőgép, 12 db helikopter |
Diszlokáció | Zólyom |
Parancsnokok | |
Jelenlegi parancsnok | Róbert Tóth vezérőrnagy |
Jelvények | |
Kultúra és történelem | |
Háborús részvétel | Magyar–szlovák kis háború Második világháború |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovák Légierő Vzdušné sily Slovenskej republiky témájú médiaállományokat. |
A Szlovák Légierő (szlovákul: Vzdušné sily Slovenskej republiky) a Szlovák Fegyveres Erők erők egyik haderőneme, amely magában foglalja a légvédelmi fegyvernemet is. Csehszlovákia 1993-as felbomlása után alakult meg. Négy légibázissal (három repülőtérrel és egy helikopterbázissal) rendelkezik. A Szlovák Légierő a NATO Integrált Légvédelmi Rendszerének (NATINDAS) része. Parancsnoka 2021. január 1-jétől Robert Tóth.
Története
Kezdeti lépések
1992 végén felbomlott két önálló államra Csehszlovákia, a két egymástól független Cseh Köztársaságra és Szlovák Köztársaságra. Csehszlovákia felbomlásával a legnehezebb feladat, többek között a haderő szétválasztása volt a két államnak, Csehországnak és Szlovákiának. Nem csak a harci eszközök szétválasztásával volt probléma, hanem új bázisokat is létre kellett hozni. Ez azért is volt probléma, mert Szlovákia területén mindössze egy repülőegység települt, amely MiG-21-eseket üzemeltetett. Így nem csak tömérdek mennyiségű felszerelést kellett átszállítani, hanem meg kellett oldani a személyzet és azok családjainak elszállásolását, illetve a gépeket is át kellett építeni. 1992 végére megtörtént a légierő végleges szétválasztása, és 1993-tól beszélhetünk önálló szlovák légierőről.
Szétválasztás után
Az új légierőben a hangsúlyt a kiképzés javítására és a harckészültség fokozására fektették. A repülőidőt a korábbi 50 óráról évi 80, 90 órára emelték. Ezután mutatkozott a várt harckészültségi szint javulása. Ehhez kapcsolódik az is, hogy ezután a 40000 repült órára mindössze 1 baleset jutott, mely kifejezetten jó eredmény volt a kilencvenes évek felénél. 5 év után az új légierő pilótái újra éleslövészeteken vettek részt Lengyelországban. A pilóták nagy része angolul is beszél (1990-es években), ami jelentős előnnyel járt az akkor egyre gyakoribb nyugati látogatásokon, és látogatók miatt. Az új légierő gépei számára az új IFF idegen-barát azonosító rendszert kezdték el kidolgozni, ezt úgy tervezték, hogy a NATO csatlakozás után felszerelhessék gépeiket ezzel a technikával. A Szlovák Légierő korszerű légi irányítási rendszerét a LETVIS-t Szlovákián kívül Csehország és Ukrajna is alkalmazta. Kassán hozták létre a Repülési Kutatóintézetet, melynek a feladata, a meglévő berendezések korszerűsítése, továbbfejlesztése.
Szervezete
A Szlovák Légierő létszáma 3000 fő (2021)
- Főparancsnokság – Zólyom
- Otto Smik Repülőbázis Szliács
- 1. század
- 2. század: kiképzési feladatokat lát el L–39 ZA repülőgépekkel.
- 3. század: Mi–8 S és Mi–17 helikopterekkel rendelkező alegység.
- Milan Rastislav Štefánik Légiszállító Ezred – Konyha
- Ján Ambruš Repülőbázis – Eperjes
- Légvédelmi Rakétadandár – Nyitra
- 1. Légvédelmi Rakétacsoport 2K12 Kub komplexummal – Nyitra
- 2. Légvédelmi Rakétacsoport SZ300 PMU komplexummal – Nyitra
- 3. Légvédelmi Rakétacsoport SZ–125 Nyeva–M komplexummal – Bazin
- 4. Légvédelmi Rakétacsoport 2K12 Kub komplexummal – Rozsnyó
Fegyverzete
RepülőgépekÍ
Típus | Fénykép | Származási ország | Mennyiség (db) | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
Repülőgépek | ||||
F–16 | USA | 2 | A teljes rendelt mennyiség 14 db F–16 Block 70-es változat. 2024 januárjáig leszállítva 2 db. | |
L–39 Albatros | Csehszlovákia | 6 | Ebből 2 db L–39ZAM kiképző és könnyű támadó repülőgép és 4 db L–39CM kiképző és gyakorló repülőgép. A gépeket 1972 és 1989 között gyártották. | |
L–410 Turbolet | Csehszlovákia | 6 | Egy darab L–410UVP–E14 és négy darab L–410UVP–E20 szállító, valamint egy darab L–410FG légi fényképező változat. | |
C–27J Spartan | Olaszország | 2 | Az első C–27J Spartan repülőgépet 2017. október 24-én, a másodikat 2017. április 9-én kapta meg a légierő.[1] | |
Helikopterek | ||||
UH–60M Black Hawk | USA | 9 | 2015-ben rendelték a Mi−17-esek a leváltására. Az első két helikoptert 2017-ben, az utolsó hármat 2020-ban adták át a Szlovák Légierőnek. A helikoptereket az eperjesi 51. helikopteres repülőszázad üzemelteti. | |
Mi–17 | Szovjetunió | 5 | 2 db Mi–17M szállító és 3 db Mi–17LPZS kutató-mentő változat. A korábban kivont helikopterek egy részét Ukrajnának adományozták. | |
Légvédelmi rakéták | ||||
SZ–300 nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer | 1 üteg |
| ||
2K12 Kub közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer | 4 üteg |
Légvédelmi eszközök
Jegyzetek
Források
- A Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának hivatalos honlapja
Kapcsolódó szócikkek
- Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap