Szokoli Mehmed pasa

Szokoli Mehmed pasa
SzületettБајица Ненадић
1505
Sokolovići, Sokolac
Elhunyt1579. október 11. (73-74 évesen)
Konstantinápoly[1]
Állampolgárságaoszmán
HázastársaEszmehán szultána
GyermekeiSokulluzade Hasan Pasha
Foglalkozása
  • politikus
  • katonatiszt
Tisztsége
  • Rumélia beglerbégje
  • kapudán pasa (1546–1550)
  • az Oszmán Birodalom nagyvezírje (1565. június 28. – 1579. október 11.)
IskoláiEnderun School
Halál okaszúrt seb
SírhelyeKonstantinápoly
A Wikimédia Commons tartalmaz Szokoli Mehmed pasa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szokoli Mehmed pasa vagy Szokolovics Mehmed pasa (törökül: Sokollu Mehmed Paşa, szerbül: Мехмед-паша Соколовић, horvátul: Mehmed-paša Sokolović; Szokolovics, Oszmán Birodalom (ma: Bosznia-Hercegovina), 1506 – Konstantinápoly, 1579. október 11.) I. Szulejmán és II. Szelim szultán nagyvezíre.

Élete

Szokoli a devsirme rendszeren keresztül – szerb származásúként – került az oszmán hadseregbe. 1546-ban a flotta admirálisa, néhány évvel később Rumélia kormányzója lett. Szelim és Bajazid trónharcokat vívtak. Szokoli vezette Szelim hadseregeit, és győzelmet aratott. 1562-ben feleségül vette Szelim leányát, Eszmehán szultánát.

1565-től 1579-ig, három szultánt szolgálva viselte a nagyvezír címet.[2]

1566-ban, Nagy Szulejmán halála után ő folytatta Szigetvár ostromát, és nagy tiszteletet érzett Zrínyi Miklós iránt.

Szulejmán halála után a török birodalom fő terjeszkedési pontját a nyugat helyett inkább át kívánta helyezni a kelet felé, mely könnyebb prédának ígérkezett. A Fekete-tengeren túl az oroszok a Volga menti asztrahányi kánság leigázásával megszerezték a déli területeket. Mehmed előterjesztette tervét, hogy indítsanak támadást Oroszország ellen. A Don valamint Volga folyót csatornával összeköttetésbe kívánta hozni, hogy így könnyebb legyen a csapatok szállítása. 1568-ban egy török sereg elindult Asztrahánba, amelyet az oroszok hódítottak meg. Ám az oroszok az oszmán támadásoktól megvédték a várost, és a csatorna építését is meghiúsították. Mehmed végül letett az oroszországi terjeszkedésről. Ebben az időszakban, 1571-ben foglalta el az Oszmán Birodalom Ciprust.[3]

Szelim szultán halála után Szokoli Mehmedet minden hatalmától megfosztották. 1579-ben gyanús körülmények között elhunyt, valószínűleg meggyilkolták.

Galéria

  • Az Arslanagić híd Bosznia-Hercegovinában, Trebinje városában. Eredetileg 1574-ben Szokoli Mehmed pasa építtette
    Az Arslanagić híd Bosznia-Hercegovinában, Trebinje városában. Eredetileg 1574-ben Szokoli Mehmed pasa építtette
  • Višegrad város leghíresebb hídja a Drinán, Szokoli Mehmed pasa építtette 1571 és 1577 között
    Višegrad város leghíresebb hídja a Drinán, Szokoli Mehmed pasa építtette 1571 és 1577 között

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  2. Ágoston-Masters, 2009 513. o.
  3. Ágoston-Masters, 2009 513. o.

Források

  • Ágoston-Masters, 2009: Ágoston Gábor, Bruce Alan Masters. Encyclopedia of the Ottoman Empire. New York: Infobase Publishing (2009). ISBN 978-0-8160-6259-1 


Elődje:
Semiz Ali pasa
Az Oszmán Birodalom nagyvezíre
1565–1579
Az Oszmán Birodalom nagyvezíreinek címere
Utódja:
Şemsi Ahmed pasa
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 72204812
  • LCCN: n84228639
  • ISNI: 0000 0000 8152 7488
  • GND: 119472449
  • SUDOC: 034212760
  • NKCS: js2010590240
  • BNF: cb12499245p
  • Törökország Törökország-portál
  • Történelem Történelemportál