Sztruma

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Sztruma
Közigazgatás
Országok	Bulgária,  Görögország
Földrajzi adatok
Hossz	415 km
Forrásszint	2 180 m
Vízhozam	76 m³/s
Vízgyűjtő terület	10 797 km²
Forrás	Vitosa
é. sz. 42° 32′ 34″, k. h. 23° 17′ 36″42.542888888889, 23.29319444444442.542889°N 23.293194°E
Torkolat	Égei-tenger
é. sz. 40° 47′ 09″, k. h. 23° 50′ 56″40.785833333333, 23.84888888888940.785833°N 23.848889°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztruma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Sztruma (bolgárul Струма [Sztruma], görögül Στρυμόνας [Sztrimonasz], törökül Karasu (am. fekete víz), ógörögül Sztrümón) folyó Bulgária és Görögország területén.

Földrajzi adatok

A Vitosa déli lejtőjén ered, 2180 m magasan, Bulgáriában, Szófiától 30 km-re délre. Nagyobbrészt délnek folyik és Szalonikitől 75 km-re keletre torkollik az Égei-tengerbe. A folyó bulgáriai vízgyűjtő területe 10 797 km². Hossza 415 km, ebből a Görögországra eső rész 104 km. Közepes vízhozama a bolgár-görög határnál, Marino Pole helységnél 76 m³ másodpercenként. A bulgáriai szakaszon a folyó esése 2120 m, míg a görögországin 60 m. Mellékfolyói a Rilszka és Sztrumica.

Rajta található Bulgáriában a Sztudena- és a Pcselina-vízározó, Görögországban pedig a Kerkini-víztározó.

Jelentős városok a folyó mentén: Pernik, Blagoevgrad és Szandanszki.

Egyéb

• A Sztruma deltájában épült Amphipolisz ókori athéni gyarmatváros Kr. e. 437-ben. 1014-ben a folyó és a Belasica hegység között zajló kleidioni csatában a görögök tönkreverték a bolgár hadsereget.
• A strúma nevű pajzsmirigybetegség a Sztruma folyóról kapta a nevét, mert a folyó mentén a betegség különösen gyakori volt.