Szulejmán-mecset

Isztambul történelmi negyedei
Világörökség
A Szulejmán-mecset
Adatok
Ország	Törökország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV
Felvétel éve	1985
Elhelyezkedése
Szulejmán-mecset Pozíció Isztambul térképén
é. sz. 41° 01′, k. h. 28° 58′41.016666666667, 28.96666666666741.016667°N 28.966667°EKoordináták: é. sz. 41° 01′, k. h. 28° 58′41.016666666667, 28.96666666666741.016667°N 28.966667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szulejmán-mecset témájú médiaállományokat.

A Szulejmán-mecset (törökül: Süleymaniye Camii) a második legnagyobb mecset Isztambulban. A híres török építész, Szinán építette I. Szulejmán szultán parancsára Isztambul harmadik hegyére. Az építkezés 1550-ben kezdődött, és 7 évig tartott.

A mecset 59x58 méter alapterületű, a fő kupola 53 méter magas és 27,25 méter átmérőjű. Az épületet 4 minaret veszi körül, mivel I. Szulejmán a negyedik isztambuli szultán. A minaretek 10 erkélye jelzi, hogy I. Szulejmán a tizedik szultán az Oszmán-dinasztiában.

A komplexum a tulajdonképpeni mecseten kívül szállásokat (karavánszeráj), konyhát, kórházat, iszlám iskolát (medresze) és egy fürdőt (hamam) is tartalmaz. A kertben I. Szulejmánnak és feleségének (Hürrem), leányának (Mihrimah) mauzóleuma (türbe) található. II. Szulejmán, és anyja Saliha Dilaşub szultána, II. Ahmed és II. Musztafa lánya, Szafije is itt nyugszik. A komplexum északi falánál található Szinán nyughelye.

A mecsetben 1660-ban tűzvész okozott károkat, ezután IV. Mehmed parancsára a svájci-olasz Gaspare és Giuseppe Fossati testvérek építették újjá. A restaurálás során az épület barokk stílusjegyeket kapott. A 19. század során visszaállították eredeti alakját, az első világháború alatt azonban az udvarban fegyverraktár volt, ami felrobbant, így újabb tűz pusztította el az épületet. 1956-ban állították helyre ismét.

Források

• A mecset az ArchInform lapján
• Mecsetek Isztambulban

Jegyzetek