Társadalmi nem

A társadalmi nem vagy gender (más írásmóddal dzsender) olyan tanult (nem biológiai) tulajdonságok, szerepek, viselkedésmódok halmaza, amelyet a társadalom elvár az egyéntől biológiai neme alapján.^[1][2]

Értelmezése

A társadalmi nemek személyiségvonásait sokszor a maszkulinitás (férfiasság) és a femininitás (nőiesség) között helyezik el (bináris skála), de lehetséges más felosztása a társadalmi nemeknek (nem-bináris, genderqueer). Ezek a tulajdonságok többek közt magukban foglalják a nemi szerepeket, nemi identitást, nemi önkifejezést.^[3][4]

Amíg a biológiai nem az interszexualitást kivéve többnyire testileg meghatározott, a társadalmi nemet az adott kultúra és társadalom hozza létre (társadalmilag konstruált), és ezért jellege különbözhet más és más országokban, illetve egyazon társadalomban is változhat az idők folyamán. Ezekhez a társadalmi elvárásokhoz kapcsolódnak nemi sztereotípiák is például, hogy egy férfi nem sír, a nő feladata a család gondozása, a nők érzelmesebbek, míg a férfiak racionálisak, stb. Egyes megközelítések szerint ebből következik, hogy ezek a sztereotípiák nem a biológián alapulnak, hanem a társadalmi gondolkodásmód, illetve a hatalmi viszonyok szülik őket, az egyének pedig gyerekkortól kezdve normaként sajátítják el ezeket.^[1][5][6]

Egy ember genderét nemcsak a társadalom, hanem saját maga is meghatározza azon keresztül, ahogyan ezekhez a szerepekhez viszonyul (identitás). A gender mint fogalom használata alapvetően nem a biológiai nemi különbségek tagadását jelenti, csak annyit, hogy ezekből a különbségekből nem következnek természetesen a nemi szerepek, illetve a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségek.^[7] Ezzel kapcsolatban gyakran idézik a társadalmi nemek tudományának egyik megalapozójának, Simone de Beauvoir-nak A második nem című könyvét: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”^[8]

Kutatás

A társadalmi nem kutatásával foglalkozó szociológiai tudományág a társadalmi nemek tudománya (gender studies). A genderrel kapcsolatos kutatások ma már számos tudományterületen megjelentek, például a pszichológia, a nyelvészet (lásd Jane Sunderland munkásságát), az irodalom- vagy a történettudományokban is.^[9]

Jegyzetek

További információk

• Gregor Anikó, Forgács Iván - „Sokfajta módon lehet férfinak vagy nőnek lenni” / Genderelméletről csak a tudatlanok beszélnek (Népszava, 2024.03.10.)
• A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség tájékoztató honlapja a nemek társadalmi egyenlőségéről Archiválva 2015. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nővértéka Archiválva 2022. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben - nőjogi és gender tudástár
• Czibere Ibolya: Gender ABC
• Gregor Anikó, Kováts Eszter - Nőügyek 2018 / Társadalmi problémák és megoldási lehetőségek tanulmánykötet (Friedrich-Ebert-Stiftung alapítvány, 2018) ISBN 978-615-80161-7-9
• A Szivárványon Innen: A Szivárványon Innen blog
• Bolemant Lilla, Szapu Marianna (szerk.): Bevezetés gendertanulmányokba. Phoenix Polgári Társulás, 2015.
• Allen, Emily and Dino Felluga: General Introduction to Theories of Gender & Sex.
• A transzneműséggel és a társadalmi nemekkel kapcsolatos régebbi fogalom gyűjtemény Archiválva 2022. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Az LMBTQ közösséggel és a társadalmi nemekkel kapcsolatos újabb fogalom gyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• Feminizmus
• Nemi szerep
• Szexizmus
• Transzfeminizmus
• A nemi erőszak kultúrája
• Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről ((CEDAW))
• Állásfoglalás a nők elleni erőszak felszámolásáról
• Isztambuli egyezmény