Tó

A Nahuel Huapi-tó (Argentína)
A Manasbal-tó Kasmírban
Halászok a Tanganyika-tavon

A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található.

Területük 2,5 millió km2, a Föld felszínének 0,5%-a, a szárazföldek jégmentes felszínének 2%-a.[1]

Meghatározásuk

A tó azon stagnáló víztömeg, mely a felszínnek a tengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését tölti ki. (F. A. Forel). A tengertől való elkülönítésének legfontosabb szempontja, hogy az állóvíz és a tenger között nincs kétirányú kapcsolat. A folyótól való megkülönböztetés kritériuma, hogy az átfolyó víz sebessége nem elegendő a víztömeg teljes átkeveréséhez.

A szárazföldek állóvizei közé tartozik a fertő, a mocsár és a láp.[2]

A tavak fajtái eredetük alapján

Medencéjük kialakulása alapján elkülöníthető:

  • Kimélyítéses medencéjű
  • Elgátolásos medencéjű

A tómedencék leggyakoribb típusai a kialakító folyamatok szerint:

  • Endogén eredetű tavak
  • Exogén eredetű tavak
  • Kozmikus hatásra kialakult tavak
  • Antropogén tómedencék

Endogén eredetű tavak

Az endogén eredetű tavak medencéjét belső erők – tektonikus mozgások, vulkáni erők – alakítják ki.

Tektonikus eredetű tavak

A Balaton műholdképe

A tektonikus eredetű tavak medencéjét tektonikus mozgások alakítják ki.

  • Árkos tavak (árkos vetődések medencéiben):
    • Bajkál-tó
    • Kelet-afrikai árokrendszer tavai (Nyasza-tó, Tanganyika-tó, Turkana-tó, Kiwu, Edward, Albert)
  • Távolodó lemezszegélyeket jelző árokrendszer tavai:
    • például Holt-tenger
  • Sekély vizű ároktavak:
    • Balaton, Velencei-tó
  • Epirogenetikus süllyedékben elhelyezkedő állóvíz:
    • például Viktória-tó
  • Szerkezeti süllyedékeket kitöltő egykori tengermaradvány:

Vulkanikus eredetű tavak

Exogén eredetű tavak

Az exogén eredetű tavak külső erők – jég, termokarsztos folyamatok, szél, folyó, tenger, élővilág, kozmikus becsapódás, karsztosodás, földcsuszamlás – által létrehozott tavak.

Jég által kialakított tavak

Az exogén erők közül a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló tavak a glaciális tavak.

A sziklamedencés tavak jégtakaró által kimélyített tavak. A jég szelektíven pusztítja a felszínt, a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódik a víz. Ilyen eredetú tavak:

A tengerszemek (kártavak) a sík területre érő gleccserek által a puhább kőzetbe vájt kárfülkékben kialakult tavak.

A gleccsertavak a gleccserek völgyében kialakuló tavak (U alakú teknőben felhalmozódó vizek).

A végmorénatavak a gleccserek által szállított és lerakott törmelékből (moréna) a gleccser végződésénél felhalmozódó sáncok mögött felgyülemlő vizek.

Folyók által kialakított tavak

A morotvatavak (holtágak) kanyargó folyók mentén alakulnak ki a folyókanyarulat levágásával. Jellegzetes kifli formájuk van, sekélyek. Például:

A karsztos tavak karsztos területek mélyedéseiben (például víznyelő, polje, dolina, uvala) keletkező tavak, melyek akkor jönnek létre, ha a karsztos formát vízzáró anyag béleli ki. Ilyen karsztos tavak például

  • Vörös-tó (dolinából, É-borsodi karszt)
  • Aggteleki-tó (víznyelőből, É-borsodi karszt)
  • Albániában/Macedóniában ilyen a Preszpa-tó (poljéből)
  • Ohridi-tó

Szél által kialakított tavak

A szélvájta (deflációs) tavak a szél mélyítő ereje révén keletkeztek. Ilyenek az Alföld tavai

Lagúnatavak

Turzás gátolta tavak. Például IJssel-tó.

Elgátolással keletkezett tavak

Hegyomlás által elgátolt tavak:

Földcsuszamlás által elgátolt tavak:

Kozmikus hatásra kialakult tavak

Meteorit-becsapódások során kialakult medencéik vannak. Kanadában jellemző.

Antropogén eredetű tavak

Mesterséges tavak. Például

  • Víztározók (Tisza-tó)
  • Hűtőtavak (erőművek mellett)
  • Halastavak
    • Ohati-tavak (Hortobágy)
  • Bányatavak

Tavak csoportosítása vízháztartás alapján

Tavak pusztulása

Rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással). A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye.

Tavak pusztulásának típusai:

  • A szárazság növekvő mértéke miatt a vízháztartás tartósan veszteségessé válik
    • Például Szahara-menti tavak
  • Tavak lecsapolódása leggyakrabban úgy történik, hogy a tó vizét levezető folyó völgymélyítő tevékenysége eléri a tó peremét és annak vize a bemélyedő völgyön át lefolyik
  • Tavak feltöltődése: a tóba érkező folyó lerakja a hordalékát, vagy a szél hordalékszállítása révén, vagy organikus üledékképződés révén (eutrofizáció).

Az eutrofizáció a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb ⇒ túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán ⇒ halpusztulás.

Tavak pusztulásának szakaszai:

  • 1. Fertő állapot: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet
  • 2. Mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyba kerül.
  • 3. Lápi állapot: alig marad nyílt vízfelület

A legjelentősebb tavak listája

Bővebben: Magyarország tavainak listája
A Viktória-tó Afrikában

Afrika:

Észak-Amerika:

Közép-Amerika:

Dél-Amerika:

Ausztrália:

Ázsia:

Európa:

A Föld legnagyobb tavai, sóstavai

Bővebben: Tavak terület szerinti listája

A Föld legmélyebb tavai

Bővebben: Tavak mélység szerinti listája
Név[4] Ország(ok) Mélysége (méter)
Bajkál-tó Oroszország 1620
Tanganyika-tó Kongói Demokratikus Köztársaság – Tanzánia – Zambia – Burundi 1470
Kaszpi-tenger Kazahsztán – Irán – Oroszország – Türkmenisztán – Azerbajdzsán 1025
San Martín-tó Argentína – Chile 836
Nyasza-tó Malawi – Mozambik – Tanzánia 706
Iszik-köl Kirgizisztán 702
Nagy-Rabszolga-tó Kanada 614
Matana-tó Indonézia 590
Crater-tó USA 589
Toba-tó Indonézia 529
Szarezszkoje-tó Tádzsikisztán 505

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Szabó J. 195.
  2. ↑ Szabó J. 195.
  3. ↑ Nagy tavak: A Nagy-tavak Glint-tavak is. Ez azt jelenti, hogy a Glint-vonal mentén helyezkednek el. A Glint-vonal eltérő kőzetekből kialakult tájakat választ el. Például a kanadai pajzs gránitja és a Préri-tábla üledékes kőzetei.
  4. ↑ Forrás: Cartographia Világatlasz ISBN 963-352-528-4CM

Források

  • ↑ Szabó J. 2010.: : A hidroszféra (vízburok). In: Tóth József (főszerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 9789630589482
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap