Töhöl

Töhöl (Tehla)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1250
PolgármesterIvan Žigrai
Irányítószám935 35
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség465 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
Terület19,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 23′48.183333333333, 18.38333333333348.183333°N 18.383333°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 23′48.183333333333, 18.38333333333348.183333°N 18.383333°E
Töhöl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Töhöl témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Töhöl (szlovákul Tehla) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 18 km-re, nyugatra található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek. A vonaldíszes kultúra tárgyi emlékei kerültek elő ebből korból. Területe lakott volt a hallstatt és a latén korban is, de ugyancsak kerültek elő sírok a 10.–11. századból.

A mai települést 1251-ben „Tuhl” alakban említik először. 1262-ben „Tuhul”, 1271-ben „Tuhl”, 1773-ban „Tiehla” néven szerepel a korabeli forrásokban. A királyi tárnokmester jobbágyainak faluja volt, később nemesi családok birtoka. 1390-től a Sárai családé. 1424-ben bizonyos részei birtokcsere útján Lévai Cseh Péter és fia László kezéhez kerülnek.[2] 1506-tól a lévai váruradalom része. 1618-ben felégette a török és még 1657-ben is pusztaként említik. 1534-ben 15 porta volt a faluban. 1601-ben 48 ház állt itt. 1720-ban 14 adózója lakta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TÖHÖL. Tichla. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Győrödhöz nem meszsze, mellynek filiája; földgye, réttye jó, erdeje makktermő, fája van, legelője elég, szőlőhegye meglehetős.”[3]

1828-ban 64 házában 421 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Pecsétlenyomata 1845-ből ismert.[4]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Töhöl, (Thela), magyar falu, Bars vmegyében, ut. p. Verebélytől keletre 2 mfd. 218 kath., 243 ref. lak. Ref. leány ekklézsia. Földje, rétje igen jó, tölgyes erdeje, szőlőhegye derék. F. u. h. Eszterházy.”[5]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Töhöl, a Garam- és a Zsitvavölgy közötti terület közepén fekvő magyar kisközség, 684 túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Első okleveles említést 1262-ben találunk e községről. 1390-ben Sárai László kapja adományban Zsigmond királytól, míg 1506-ban Ulászló a Harasztiaknak is adományoz itt birtokot. Ettől fogva a község a lévai uradalomhoz tartozik és mindvégig annak urai bírják. Ez időben hol Thehel, hol pedig Teöheöl alakban találjuk feljegyezve. 1618-ban behódolt a töröknek, de az 1657-iki összeírásban 23 elpusztult telkéről találunk feljegyzést. Az Eszterházyak után a Schöeller család lett a tulajdonosa. Református temploma a mult század elején már fennállott, de építési idejét kikutatni nem sikerült. Ide tartoznak Kovácsi és Bárcz puszták is. A község postája Besse, távirója és vasúti állomása pedig Verebély.”[6]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 1945 márciusában heves harcok folytak a falu környékén.[7]

Népessége

1880-ban 551 lakosából 522 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 573 lakosából 523 magyar és 45 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 654 lakosából 549 magyar és 63 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 750 lakosából 673 magyar és 77 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 698 lakosából 576 magyar és 122 csehszlovák volt.

1930-ban 666 lakosából 461 magyar és 198 csehszlovák volt.

1941-ben 727 lakosából 661 magyar és 66 szlovák volt.

1970-ben 756 lakosából 305 magyar és 450 szlovák volt.

1980-ban 646 lakosából 201 magyar és 436 szlovák volt.

1991-ben 577 lakosából 175 magyar és 389 szlovák volt.

2001-ben 553 lakosából 410 szlovák és 118 magyar.

2011-ben 525 lakosából 408 szlovák és 92 magyar.

2021-ben 465 lakosából 370 (+2) szlovák, 54 (+5) magyar, (+1) cigány és 41 ismeretlen nemzetiségű.[8]

Nevezetességei

  • Református templom
  • Katolikus templom

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ DLDF 11533; 2008 Zsigmondkori oklevéltár XI. Budapest, 342 No. 831.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Nyitraivánkai Levéltár, Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék, 15b. doboz/ 1845. április 3.
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
  7. ↑ Számvéber Norbert 2008: Páncélosok a Felvidéken - Páncélosütközetek a Dunától északra 1944-1945. Debrecen, 142.
  8. ↑ ma7.sk

Források

  • Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625.
  • Peter Ivanič 2019: Collection of Road Toll in Southwestern Slovakia in the Middle Ages on the basis of Written Sources. Studia Historica Nitriensia 23/2, 426-455.

Külső hivatkozások

  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Töhöl Szlovákia térképén
Sablon:Lévai járás
  • m
  • v
  • sz
A Lévai járás települései
Léva (Levice)
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap