Tükhé

Tükhé
ÉlettársaAgathodaimon talánya
Szülei

A Wikimédia Commons tartalmaz Tükhé témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Eutükhidész: Antiokheiai Tükhé.
Egy sziklán ülő Tükhé, kezében egy csokor kalászt tart. Fejét tornyokból összeállított korona övezi. Lábánál, a szikla alól egy úszó alak felsőteste bukkan elő, a föld alatt folyó, majd Antiokheiánál ismét felszínre jövő Orontész jelképe.

Tükhé (görögül: Τύχη) a görög mitológiában a szerencse és a véletlen istennője. A római mitológiában a megfelelője Fortuna.

Zeusz vagy Hermész és Aphrodité leánya. A görögök hitvilágban, Tükhé nem egyszerűen véletlen és szerencse, hanem a történelmet irányító sorsszerű erő istennője is volt. Nevével először Homérosznál találkozhatunk: Tükhé volt az az isten, amellyel a többi isten sem mert vitába szállni. Pártfogolta a szerencsejátékosokat, azonban előfordult, hogy vagyonukból is kiforgatta őket. Jelképe a gömb, amelyet mindig kezében tartott, jelképezve vele a szerencse forgandóságát.

Számos fontos szerepet töltött be a filozófiai és egyéb ókori írásokban is. Empedoklésznak, mikor a növekvő Szeretet alatt álló világban meg kellett magyaráznia, miért történik pusztulás, vagy, hogy a nemek hogyan differenciálodnak ha a kozmosz épp a Szphairosz felé tart, Tükhét hívta segítségül. Ugyancsak Tükhével a magyarázta azt is, hogy miért van egyes dolgokban élet, másokban meg nem.[1] Plutarkhosz a következőket írta Tükhéről „elhagyta a perzsákat és az asszírokat, könnyedén átröppent Makedóniába, gyorsan megrázta Alexandroszt, majd átment Egyiptomba és Szíriába, majd elcserélte a környező királyságokra, és megfordulva gyakran felmagasztalta a karthágóiakat”.[2]

Palmürában és Edesszában Atargatisszal azonosították.

Források

  • M. A. Avramov: A szabadság meghatározatlansága
  • Empedoklész: A természetről
  • Görög mitológia
  • Dr. Grüll Tibor: Tizenkét tétel a Római Birodalomról

Jegyzetek

  1. Emp. B 103: Ily módon Tükhé akaratából eszmélnek mindenek
  2. Plutarkhosz: De fort. Rom. IV. 317f–318a
Sablon:Görög mitológia
  • m
  • v
  • sz
Teremtés
Aithér · Gaia · Khaosz · Khronosz · Nüx · Uranosz
A bőségszaru
A bőségszaru
Titánok

Titaniszok

Második generációs titánok
Hüperión · Iapetosz · Koiosz · Kriosz · Kronosz · Ókeanosz

Mnémoszüné · Phoibé · Rhea · Téthüsz · Theia · Themisz · (Dióné) Aszteria · Asztraiosz · Atlasz · Éósz · Epimétheusz · Héliosz · Létó · Menoitiosz

 · Pallasz · Perszész · Prométheusz · Szeléné
Gigászok
Agriosz · Alküóneusz · Damüszosz · Enkeladosz · Ekhión · Ephialtész · Eurütosz · Gratión · Hippolütosz · Klütosz · Mimasz · Pallasz · Palléneusz · Pelórosz · Polübótész · Porphürión · Thoón
Olümposzi istenek
Istenek, nimfák
Aiolosz · Akhelóosz · Aszklépiosz · Boreasz · Dionüszosz · Eileithüia · Ekhó · Éósz · Erósz · Eurosz · Hadész · Hébé · Hekaté · Héliosz · Irisz · Nótusz · Pán · Perszephoné · Szeléné · Thetisz · Zephürosz · khariszok · moirák · múzsák · nimfák · ókeaniszok
Félistenek, héroszok
Akhilleusz  · Antigoné · Bellerophón · Daidalosz · Héraklész · Iaszón · Ikarosz · Médeia · Minósz · Minótaurosz · Oidipusz · Órión · Pégaszosz · Perszeusz · Thészeusz · argonauták  · epigonok
Eposzok, költemények
Thébai epikus ciklus · Oidipodeia · Thébaisz · Alkmaiónisz · Iliasz · Odüsszeia · Oikhaliasz ostroma · Asszonykatalógus · Danaida tetralógia · Dionüsziaka · Minüasz-eposz · Naupaktia-eposz · Phókaia-eposz · Héraklész pajzsa · Titanomakhia · Gigantomakhia · Kéükoszi esküvő
Kultusz
eleusziszi misztériumok · herma · pánhellén játékok · Parthenón · Braurónia · Dódóné · orákulum · Delphoi
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 37712011
  • LCCN: n2014070345
  • GND: 118763288
  • SUDOC: 034619739
  • BNF: cb12535665c
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap