Tamássy Zdenko

Tamássy Zdenko
Született	1921. szeptember 6.[1][2][3] Vezseny[3][4]
Elhunyt	1987. június 9. (65 évesen)[1][2][3] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Ilosvay Rózsi Tamássy Pál
Foglalkozása	zeneszerző zenei rendező
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1940–1946)
Kitüntetései	Erkel Ferenc-díj (1966) eMeRTon-díj (1987)
Sírhelye	Farkasréti temető (25/1. (25/B) parcella, 2. sor, 56. sírhely)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Tamássy Zdenko témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tamássy Zdenko (gyakran magyarosan Zdenkó) (Vezseny, 1921. szeptember 6. – Budapest, 1987. június 9.) Erkel Ferenc-díjas és eMeRTon-díjas magyar zeneszerző. Ilosvay Rózsi színésznő és Tamássy (Leitner) Pál földbirtokos, zeneszerző fia.

Élete

Előadóművésznek készült. 1940–1946 között végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán Böszörményi-Nagy Béla, az ütőhangszeresen Roubal Rezső növendéke volt. Zeneszerzést Kókai Rezső osztályában tanult.

A Magyar Rádiónál helyezkedett el. 1953–54-ben a Zenei Osztály vezetője, később a Könnyűzenei Osztály lektora és a Sanzon és Táncdal Bizottság elnöke volt. Szécsi Pál énekesnek, S. Nagy István szövegére írta a Kőbölcső, Dalos László szövegére a Micsoda nő című táncdalokat, Fenyvesi Gabinak, Szenes Iván szövegére a Mi ebből a tanulság?, Psota Irénnek, Darvas Szilárd szövegére az Én nem akarok mindenáron férjhez menni című számot.

A kifejező hangulatok invenciózus mestere, dallamos, lírai szépségű muzsikája számos rádió-operettben, zenés játékban csendült fel (Százszorszép, 1956; Álomkastély, 1962 stb.) De igazi műfaja a filmzene volt.1951-től Kollányi Ágoston népszerű-tudományos rövidfilmjeinek kísérőzenéjét írta.

A játékfilm műfajban Fábri Zoltán Hannibál tanár úr c. filmjének zenei aláfestésével mutatkozott be. 1958-tól dolgozott a Magyar Televízió számára is. Itt került a közönség elé művei közül több rövidfilm is, melynek zenéit Tamássy Zdenko jegyzi: például a Menyegző és a Falusi idill, de tévéjátékokhoz is írt zenéket. Szabó István felkérésére a Mephisto, illetve a Redl ezredes c. filmekhez komponált kísérőzenét. Ő volt többek között a Régi idők focija, A szeleburdi család, az Illetlenek, az Ismeri a szandi mandit? és a Palacsintás király című nagy sikerű filmek zeneszerzője is. Színházi produkciókhoz is írt zenéket.

Munkásságát 1966-ban Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.

1987. június 9-én hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

„Tamássy jeles dallamakotói leleménnyel és színes, változatos harmóniavilággal rendelkezett. Hangszerelése áttört volt, kerülte a harsogást, válogatott a hangszínekben. Műveit igényesség jellemezte”

– Németh Amadé

Unokaöccse: Palásti Pál zenei szerkesztő, a Magyar Televízió örökös tagja.^[5]

Műveiből

• Szigligeti ribillió (daljáték, librettó: Nadányi Zoltán, 1959
• A ház közbeszól (zenés komédia, librettó: Királyhegyi Pál, Darvas Szilárd, 1960)
• Joe bácsi (zenés komédia, librettó: Baróti Géza, Garai Tamás, Dalos László, 1961)
• Álomkastély (zenés vígjáték, librettó: Baróti Géza, Garai Tamás, Dalos László, 1962)
• Egymillió fontos bankjegy (revü-komédia Mark Twain nyomán, librettó: Kállai István, Erdődy János, 1962)
• Fő a vendég (zenés játék, librettó: Baróti Géza, Garai Tamás, Dalos László, 1963)
• A boldogságra jól vigyázz (zenés komédia, librettó: Rácz György, S. Nagy István, 1964)
• Haldoklás habbal (zenés tragikomédia, librettó: Kopányi György, 1965)
• Hotel Amerika („operettriport”, librettó: Baróti Géza, Garai Tamás, Dalos László, Fővárosi Operettszínház, 1965. november 19.)
• Énekóra (operakomédia Karinthy Frigyes nyomán, librettó: Romhányi József, 1966)
• Női különítmény (zenés komédia Ambrus Zoltán nyomán, librettó: Mándy Iván, Dalos László, 1967)
• Életre-halálra (zenés dráma, szöveg: Bondy Endre, 1968)
• Barbara tejbár (zenés játék Rejtő Jenő nyomán, librettó: Semsei Jenő, Rudnay Gábor, 1968)
• Hotel Szerelem (zenés vígjáték Carlo Goldoni nyomán, librettó: Bedő István, Gyökössy Zsolt, 1969)
• Jóreggelt boldogság! (zenés játék Alekszej Nyikolajevics Arbuzov nyomán, librettó: Elbert János, Brand István, 1971)
• Baranyi Ferenc: Vendégek (vígopera) (1975)
• Baranyi Ferenc–Tamássy Zdenkó: Olasz vendéglő (vígopera) (1985)
• Raics István: Csipkerózsika (mesejáték)
• Károlyi Amy–Grimm fivérek: Hófehérke és a hét törpe (Bábjáték) (Állami Bábszínház)
• Ronald Harwood: Az öltöztető (a Madách Színház Kamaraszínházának előadása az Egyetemi Színpadon, 1980) zeneszerző: Tamássy Zdenko
• L. Frank Baum: Óz a nagy varázsló (bábjáték)
• Benedek András: Százszorszép (bábjáték) (Állami Bábszínház)
• Beszterczei János–Füsi József: Hüvelyk Matyi (Bábjáték) (Állami Bábszínház)

Filmográfia

Díjai

• Erkel Ferenc-díj (1966)
• EMeRTon-díj (1987, posztumusz)

Jegyzetek

Források

• Székely András (szerk.): Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1979, 316. o. ISBN 9633303036
• Németh Amadé: A magyar operett története. Anno Kiadó, h. n., 2002. 132–134. o. ISBN 9633750806
• Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiadás, III. kötet (Főszerk.: Bartha Dénes. Szerk.: Tóth Margit), Zeneműkiadó, Budapest, 1965, 483. o.
• Magyar életrajzi lexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• [1]
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet