Trójai csoport
Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók L4, L5 Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak. A Nap-Föld rendszer L4 vagy L5 Lagrange-pontjában keletkezett a feltételezett Theia bolygó, mely később a Földdel ütközve létrehozta a Holdat.
A trójai kisbolygók többségének saját pályaelemei igen stabilak, ezért mozgásuk több millió évig periodikusnak tekinthető. A Jupiter kisbolygói jeges és igen sötét felszínű, egy inaktív üstököshöz hasonló égitestek. Ezek az égitestek a Jupiter pályáján, két csomóban keringenek. A Jupiter előtt kering az L4 Lagrange-pontban összesűrűsödött kisbolygók csoportja, az L5 Lagrange-pontban lévők pedig követik a Jupitert. A kisbolygókat csoportokba sorolták a csillagászok. Ezeknek a csoportoknak a tagjai egyazon keringési pálya mentén mozognak. A trójai kisbolygók a Jupiterrel közel azonos pályán keringenek a Nap körül, a Nap felől nézve 60 fokkal az óriásbolygó előtt és mögött haladva. A trójai elnevezés onnan származik, hogy a Jupiter esetében ezeket a kisbolygókat a Trójánál lezajlott csata hőseiről nevezték el, akiket az Iliasz ókori görög eposzban örökített meg Homérosz. Az 588 Achilles kisbolygót a csoport első tagját Max Wolf német csillagász fedezte fel 1906. február 22-én, amely a trójai hősről Akhilleuszról, Hektór legyőzőjéről kapta a nevét. A trójai kisbolygóknak mára mintegy 2000 objektuma vált ismertté. Újabban az Uránusz pályáján is találtak egy trójai kisbolygót, a 2011 QF99-et.[1]
A Naprendszerben a legtöbb kisbolygó a Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygóövezetben kering. Elsőként a Ceres törpebolygót fedezték fel 1801-ben. Ma már több tízezer kisbolygó ismert és lajstromozott, de számuk elérheti a több milliót is.
Két tábor
A Trójai kisbolygók mindig két elkülönült felhőt alkotnak az L4 és L5 Lagrange-pontok körül.
A Neptunusz trójai csoportjának kisbolygói
 L5 - Trójaiak |  L4 - Görögök |
|
|
A Mars trójai csoportjának kisbolygói
| L5 - Trójaiak | L4 - Görögök |
|
|
A Föld trójai csoportjának kisbolygói
| L5 - Trójaiak | L4 - Görögök |
A Jupiter trójai csoportjának kisbolygói
| L5 - Trójaiak | L4 - Görögök |
|
|
Jegyzetek
- ↑ Trójai bolygót találtak az Uránusz mellett, Index, 2013. augusztus 31.
Források
- Érdi Bálint (2003a): Bolygórendszerek kaotikus dinamikája. I. rész., Természet Világa. 5, 210.
- Érdi Bálint (2003b): Bolygórendszerek kaotikus dinamikája. II. rész., Természet Világa, 2003/6, 256.
- Everhart, E. (1973): Horseshoe and Trojan orbits associated with Jupiter and Saturn., The Astronomical Journal, 78, No. 1. pp. 316–328.
- Ip, W. H., Mehra, R. (1973): Resonances and librations of some Apollo and Amor asteroids with the Earth., The Astronomical Journal, 78, No. 1. pp. 142–147.
További információk
- Trójai csoport listája 3259 db
- Szabó Gyula: Kisbolygó-fotometria
- Szabó M. Gyula: Trója és a kisbolygók eredete
- Sárneczky Krisztián: Három újabb trójai kisbolygó a Neptunusznál?
- Sárneczky Krisztián: A kétszázezredik kisbolygó
- Szabó M. Gyula: Kisbolygók és üstökösök fizikai paramétereinek meghatározása fotometriai módszerekkel[halott link]
- Az "új" Naprendszer - Kisbolygók diavetítése[halott link]
Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
