Ukrán Állami Űrügynökség

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ukrán Állami Űrügynökség


Alapítva	1993
Tevékenység	űrkutatás
Székhely	Kijev ( é. sz. 50° 26′ 27″, k. h. 30° 32′ 38″50.44096, 30.5437750.440960°N 30.543770°E)
Vezető	Vitalij Mihajlovics Zsolobov
Ukrán Állami Űrügynökség Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 50° 26′ 27″, k. h. 30° 32′ 38″50.44096, 30.5437750.440960°N 30.543770°EKoordináták: é. sz. 50° 26′ 27″, k. h. 30° 32′ 38″50.44096, 30.5437750.440960°N 30.543770°E
Az Ukrán Állami Űrügynökség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán Állami Űrügynökség témájú médiaállományokat.

Az Ukrán Állami Űrügynökség (ukránul: Державне космічне агентство України; magyar átírásban: Derzsavne koszmicsne ahensztvo Ukrajini, rövidítve: DKAU) ukrán kormányzati szerv, amely felügyeli és koordinálja az ukrajnai űrprogramokat. 2010-ig Ukrán Nemzeti Űrügynökség (NKAU) néven működött.

Története

Az Aerospace Company Ukrajna egy ukrán állami szervezet, amely egyesíti a több mint 75 vállalatot és szervezetet a repülés- és a világűr kutatásában.

1991-ben a Bajkonuri űrrepülőtéren szolgálatot teljesítők megalapították az állami Ukrán Űrhajózási Szövetséget, vezetője Anatolij Pavlovics Zavalishin vezérőrnagy. Irányításuk, üzemeltetésük alá került a repüléssel, az űrkutatással foglalkozó volt szovjet tervező intézetek, vállalatok, a tesztelést segítő repülőterek valamint indító bázisok.

2002. április 11-én megalakult a Society of Aerospace Ukrajna, amely jogfolytonosan átvette az Ukrán Űrhajózási Szövetség tevékenységét. A társaság elnökének Vitalij Mihajlovics Zsolobovot választották.

Feladata

támogatni a légi- és űripari programokat,
segíteni a high-tech alkalmazhatóságát a gazdasági fejlődés elősegítésére,
elősegíteni a hazai cégek, intézmények és egyetemek kapcsolatát a fejlesztések, kutatások elősegítésére,
nemzetközi téren különböző szervezetekben képviseli kormányát, szerződéseket köt, szolgáltatásokat közvetít és végez,
elősegíti a repülés- űrrepülés iránt érdeklődők oktatását (ismeretbővítő, főiskolai és egyetemi), bemutatja a történelmi eseményeket, a jövőképet,

Nemzetközi kapcsolatok

Európai Űrügynökség

2008. január 25-től van az Ukrajnai Állami Űrügynökséggel (State Space Agency of Ukraine – SSAU) együttműködési megállapodása az ESA-nak.

Orosz Szövetségi Űrügynökség

A Szovjetunió felbomlását követően állami együttműködési megállapodások keretében tovább folytatódtak a repülés- és az űrhajózás szolgálatát végző kutatások, fejlesztések, a rakétaeszközök (egyéb haditechnikai eszközök; a szovjet hadiipar mintegy harmada maradt a mai Ukrajna területén) biztosítása.

Közös ukrán-brazil űrprogram

Viktor Janukovics ukrán és Dilma Rousseff brazil elnök megerősítették, hogy tovább dolgoznak az űrrakéta komplexum közös programjának megvalósításán. Az Alcântara Indítóközpont (Centro de Lançamento de Alcântara) kialakításába Ukrajna a berendezések kialakítására közel 100 millió dollárt költött, továbbá biztosítja a Ciklon–4 rakétaeszközöket. A program csúszása, majd az ukrán válság jelentősen visszaveti a tervezett célokat.

Műholdak

Szics–1 az első ukrán földmegfigyelő műhold
Szics–1M földmegfigyelő műhold

Emberes űrrepülések

Leonyid Kosztyantinovics Kadenyuk az STS–87 küldetésfelelőse
Pavel Romanovics Popovics a Szaljut–3 űrállomás első parancsnoka
Jurij Ivanovics Malencsenko szolgálatai alatt parancsnoki pozíciókban tevékenykedett
Georgij Sztyepanovics Sonyin szolgálatai alatt parancsnoki pozíciókban tevékenykedett
Jaroszlav Ihorovics Pusztovij kiképzett űrhajós, az STS–87 tartalék küldetésfelelőse
Alekszandr Alekszandrovics Volkov a Szaljut–7 és a Mir űrállomáson tevékenykedett
Szergej Alekszandrovics Volkov a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén parancsnokként szolgált
Vlagyimir Afanaszjevics Ljahov a Szaljut–6, a Szaljut–7 és a Mir űrállomáson tevékenykedett
Jurij Ivanovics Onufrijenko a Mir űrállomás és az ISS fedélzetén szolgált
Anatolij Szemjonovics Levcsenko a Buran űrrepülőgép kiképzett pilótájaként egy hétig ismerkedett a Mir űrállomással
Vlagyimir Vlagyimirovics Vaszjutyin a Szaljut–7 űrállomáson dolgozott
Leonyid Gyenyiszovics Kizim a Szaljut–6, a Szaljut–7 és a Mir űrállomások parancsnoka
Jurij Pavlovics Gidzenko a Mir űrállomáson és a Nemzetközi Űrállomáson dolgozott
Georgij Tyimofejevics Dobrovolszkij a Szaljut–1 űrállomás parancsnoka

Rakéták

Zenyit hordozórakétával tervezték a Szojuz rakéta felváltását az emberes űrhajók indításához, de a Szovjetunió megszűnése után ezt a tervet elvetették.
Dnyepr hordozórakéta indítható Bajkonurból és az oroszországi Orenburgi területen lévő Jasznij űrrepülőtérről.
Ciklon hordozórakéta interkontinentális ballisztikus rakétából átalakított űreszköz hordozó,
Ciklon–4 hordozórakétát a brazil Alcântara Indítóközpontból kívánják elindítani,