Vágzamárd

Vágzamárd (Zamarovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1208
PolgármesterStanislav Červeňan
Irányítószám911 05
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség1163 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség216 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Terület3,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 54′ 33″, k. h. 18° 03′ 04″48.90916667, 18.0511111148.909167°N 18.051111°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 33″, k. h. 18° 03′ 04″48.90916667, 18.0511111148.909167°N 18.051111°E
Vágzamárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágzamárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágzamárd (1899-ig Zamarócz, szlovákul Zamarovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 3 km-re északkeletre a Vág jobb partján fekszik.

Története

1208-ban "villa Samar" néven Tamás nyitrai ispán oklevelében említik először. A Zamarovszky család birtoka volt. 1241-ben "Zamar", 1245-ben "Zamard", 1366-ban "Zamard", 1374-ben "Zomar", 1381-ben "Zamarocz", 1418-ban "Samard", 1420-ban "Somar", 1471-ben "Zamarowcz", 1480-ban "Zamarow", 1516-ban "Zamaroch", 1526-ban "Zamarowcz" alakban említik a korabeli források. A falunak kiterjedt szőlőhegye volt. Fő birtokosai a Zamaróczy és a gróf Cseszneky családok voltak. Kézművesei között habán fazekasok és kovácsok voltak. A 19. században téglagyár működött a községben.

Vályi András szerint " ZAMORÓCZ. Zamorovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Orechóhoz nem meszsze, és annak filiája; határja jó."[2]

Fényes Elek szerint " Zamorócz, Trencsén vm. tót falu, Orecho mellett, Trencsénhez 1/2 órányira északra. Lakja 292 kath., 74 evang., 12 zsidó. Láthatni itt egy régi várnak düledékeit, van savanyuviz-forrása. F. u. több nemesek. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 262 lakosából 3 magyar, 5 német és 227 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 268 lakosából 15 magyar, 20 német és 233 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 331 lakosából 6 magyar, 66 német és 255 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 392 lakosából 23 magyar, 13 német és 356 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 431 lakosából 5-5 magyar és német, 3 zsidó, 414 csehszlovák és 4 egyéb nemzetiségű volt.

1930-ban 570 lakosából 4 magyar, 565 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 519 római katolikus, 42 evangélikus, 5 izraelita, 1 református és 3 egyéb vallású volt.

1991-ben 638 lakosából 626 szlovák volt.

2001-ben 695 lakosából 676 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 849 lakosából 815 szlovák, 4 cseh, 1-1 morva és cigány és 28 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

  • Itt született 1701-ben Hicsoldt Pál jezsuita áldozópap és tanár.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

  • 1937 Pamätnica mestského muzea dra Karola Brančíka v Trenčíne

Külső hivatkozások

  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Vágzamárd Szlovákia térképén
Sablon:Trencséni járás
  • m
  • v
  • sz
A Trencséni járás települései
Trencsén (Trenčín)
Szlovákia zászlaja
Szlovákia zászlaja
Adamóckohanóc (Adamovské Kochanovce) · Alsószúcs (Dolná Súča) · Barátszabadi (Mníchova Lehota) · Bercsény (Svinná) · Bérces (Dolná Poruba) · Bobót (Bobot) · Bodóka (Krivosúd-Bodovka) · Cobolyfalu (Soblahov) · Drétoma (Drietoma) · Felsőszernye (Horné Srnie) · Felsőszúcs (Horná Súča) · Hornyán (Horňany) · Hőlak (Trenčianska Teplá) · Ivánháza (Ivanovce) · Melcsicmogyoród (Melčice–Lieskové) · Motesic (Motešice) · Nagybiróc (Veľké Bierovce) · Nagyradna (Veľká Hradná) · Nagysziklás (Omšenie) · Nemsó (Nemšová) · Neporác (Neporadza) · Ölved (Trenčianske Jastrabie) · Péterszabadja (Petrova Lehota) · Szelec (Selec) · Szúcsgyertyános (Hrabovka) · Tarajosvelcsőc (Chocholná-Velčice) · Tornyos (Trenčianska Turná) · Trencsénmitta (Trenčianske Mitice) · Trencsénsztankóc (Trenčianske Stankovce) · Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) · Trencséntölgyes (Dubodiel) · Vágapáti (Opatovce) · Vágcsütörtök (Štvrtok) · Vágegyháza-Alsózáros (Kostolná-Záriečie) · Vágsziklás (Skalka nad Váhom) · Vágzamárd (Zamarovce)