Vajna Gábor

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Vajna Gábor

Szálasi-kormány (Vajna Gábor az álló sorban balról a harmadik)
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő 1944. október 16. – 1945. március 27.
Előd	Schell Péter
Utód	Erdei Ferenc

Született	1891. november 4. Kézdivásárhely
Elhunyt	1946. március 12. (54 évesen) Budapest
Párt	Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom

Foglalkozás	politikus
Halál oka	akasztás
Vallás	kálvinizmus

A Wikimédia Commons tartalmaz Vajna Gábor témájú médiaállományokat.

Vajna Gábor (Kézdivásárhely, 1891. november 4. – Budapest, 1946. március 12.)^[1] nyilas belügyminiszter.

Élete

Erdélyi református családból származott, apja Vajna Károly, anyja Szabó Anna volt. Az első világháborúban tisztként szolgált a 29. vadászzászlóaljban, és számos kitüntetést szerzett 43 havi frontszolgálata alatt. Az első világháború után a bécsi követségen, majd a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. 1924-ben őrnagyi rendfokozatot viselt, amikor nyugdíjazták, és ezután a fűzfői lőporgyár igazgatója lett. A gyár éléről elbocsátották, amikor csatlakozott a nemzetiszocialista mozgalomhoz.

1939-ben a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt programjával országgyűlési képviselő lehetett a Veszprém vármegyei listáról. Az 1944. március 19-én történt német megszállást követően Heinrich Himmler, illetve a Gestapo és az SS hazai embereinek vezérkarához tartozott. Leleplezte az ellenállók (terroristák - a németek így nevezték őket) több szabotázs cselekményét, zsidóellenes intézkedéseket hozott. A Nyilaskeresztes Párt egyik vezetője, Szálasi bizalmas híve volt. 1944. október 16-ától belügyminiszter lett a Szálasi-kormányban. Elmenekült, elfogták és kiadták. A Jankó Péter vezette Népbíróság halálra ítélte, és Szálasival egy napon kivégezték.

Jegyzetek

↑ Halálesete bejegyezve Bp. V. ker. polgári halotti anyakönyv 176/1946. folyószáma alatt.

Források

Vajna Gábor. In Országgyűlési almanach: Az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Budapest: (kiadó nélkül). 1940. 354. o.

Sablon:Magyarország belügyminiszterei m v sz Magyarország belügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Szemere Bertalan 1848-1849: Országos Honvédelmi Bizottmány 1849: Szemere Bertalan
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös belügyminiszterei	1867–1869: Wenckheim Béla 1869–1871: Rajner Pál 1873–1875: Tóth Vilmos 1873–1875: Szapáry Gyula 1875–1887: Tisza Kálmán 1887–1889: Orczy Béla 1889: Baross Gábor 1889–1890: Teleki Géza 1890–1892: Szapáry Gyula 1892–1895: Hieronymi Károly 1895–1899: Perczel Dezső 1899–1903: Széll Kálmán 1903: Khuen-Héderváry Károly 1903–1905: Tisza István 1905–1906: Kristóffy József 1906–1910: ifj. Andrássy Gyula 1910–1912: Khuen-Héderváry Károly 1912–1913: Lukács László 1913–1917: Sándor János 1917–1918: Ugron Gábor 1918: Tóth János Wekerle Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Batthyány Tivadar 1918–1919: Nagy Vince Harrer Ferenc
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Landler Jenő, Vágó Béla Peyer Károly
A Horthy-korszak alatt	1919: Samassa Adolf Perényi Zsigmond 1919–1920: Somssich Jószef 1920: Simonyi-Semadam Sándor 1919–1920: Beniczky Ödön 1920: Simonyi-Semadam Sándor Dömötör Mihály 1920–1921: Ferdinandy Gyula 1921: Tomcsányi Vilmos Pál Ráday Gedeon 1921–1922: Klebelsberg Kuno 1922–1926: Rakovszky Iván 1926–1931: Scitovszky Béla 1931–1935: Keresztes-Fischer Ferenc 1935–1937: Kozma Miklós 1937: Darányi Kálmán 1937–1938: Széll József 1938–1944: Keresztes-Fischer Ferenc 1944: Jaross Andor Bonczos Miklós Schell Péter
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Vajna Gábor
Az ideiglenes nemzeti kormány és a II. Magyar Köztársaság alatt	1944–1945: Erdei Ferenc 1945–1946: Nagy Imre 1946–1948: Rajk László 1948: Kádár János
A Rákosi-korszakban	1948–1950: Kádár János 1950–1951: Zöld Sándor 1951–1952: Házi Árpád 1952–1953: Györe József 1953–1954: Gerő Ernő 1954–1956: Piros László
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Münnich Ferenc Nagy Imre
A Kádár-korszakban	1957–1961: Biszku Béla 1961–1963: Pap János 1963–1980: Benkei András 1980–1985: Horváth István 1985–1987: Kamara János 1987–1990: Horváth István 1990: Gál Zoltán
A III. Magyar Köztársaság alatt	1990: Horváth Balázs 1990–1993: Boross Péter 1993–1994: Kónya Imre 1994–1998: Kuncze Gábor 1998–2002: Pintér Sándor 2002–2006: Lamperth Mónika
Önkormányzati Minisztériumként	2006–2007: Lamperth Mónika 2007–2008: Bajnai Gordon 2008–2009: Gyenesei István 2009–2010: Varga Zoltán
Az újjászervezés után újra Belügyminisztériumként	2010–: Pintér Sándor