Kozma Miklós

Kozma Miklós
Született	1884. szeptember 5. Nagyvárad
Elhunyt	1941. december 8. (57 évesen) Ungvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Tüköry Melinda
Szülei	Kozma Ferenc
Foglalkozása	politikus jogász
Tisztsége	Magyarország belügyminisztere (1935. március 4. – 1937. február 3.) Magyarország honvédelmi minisztere (1936. május 14. – 1936. augusztus 7.)
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő 1935. március 4. – 1937. február 3.
Előd	Keresztes-Fischer Ferenc
Utód	Darányi Kálmán
A Magyar Távirati Iroda elnök-vezérigazgatója
Hivatali idő 1920 – 1941
Előd	Fabró Henrik
Utód	Náray Antal
Katonai pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Fegyvernem	huszár
Szolgálati ideje	1905–1941
Rendfokozata	alezredes
Háborúi, csatái	első világháború
Kitüntetései	Signum Laudis, Vaskorona-rend, III. osztályú Katonai Érdemkereszt, II. osztályú német Vaskereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vitéz leveldi Kozma Miklós (Nagyvárad, 1884. szeptember 5. – Ungvár, 1941. december 8.) magyar politikus, az MTI elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban.

Élete

A régi nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, leveldi Kozma Ferenc (1857-1937), költő, édesanyja, Nyíry Erzsébet (1858-1944) volt.^[1] A Ludovika Akadémia elvégzése után mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. Emellett a Budapesti Egyetemen jogot tanult. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben Szegeden a Nemzeti Hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy Miklós kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922 októberétől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, 1934-től felsőházi tag lett. 1935. március 4-től 1937. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az 1935. évi választásokat. Darányi Kálmán kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. 1937. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. 1938 őszén Kozma Miklós is részt vett a kárpátaljai magyar fegyveres akciók politika irányításában.

1940-től kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Kormányzói biztosként fontos szerepe volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításában, melynek értelmében mintegy 15 ezer, a zöldhatáron át Magyarországra menekült úgynevezett hontalan galíciai zsidót, aki nem rendelkezett hivatalos iratokkal, visszatoloncoltak a határon túlra, ott azonban a megszálló németek jelentős részüket meggyilkolták.

Házasságai és gyermekei

• Első felesége álgyesti Tüköry Melitta (1891-1960), álgyesti Tüköry Alajos (1854-1903),^[2] horvát-szlavón-dalmátországi országgyűlési képviselő, és Paula von Falkenberg (1868-1949) lánya.

A házasságukból született:

• • vitéz leveldi Kozma Sándor (1911-?) tartalékos huszárfőhadnagy.^[3] Felesége báró loósi és egervári Solymossy Hanna (1914-?) volt.
  • leveldi Kozma Mária. Párvy-Adolf Iván (1898. április 6–1991) méneskari alezredes felesége.
  • leveldi Kozma Dénes (1917-1939. augusztus 28) Autóbalesetben fiatalon elhunyt.^[4]

• Második felesége: tornagörgői Gyarmathy Eszter (1898-1989).

• Kozma Miklós anyja: Nyíri Erzsébet (1858-1944).

További információk

• Egy csapattiszt naplója, 1914–1918; Révai, Bp., 1931
• Ami kimaradt egy csapattiszt naplójából. 1914–1918; szerzői, Bp., 1932
• Az összeomlás, 1918–19; Athenaeum, Bp., 1933
• Beszédek, előadások, 1919–1938, 1-2.; szerzői, Bp., 1938
• Cikkek, nyilatkozatok, 1921–1939; szerzői, Bp., 1939 (Kozma Miklós munkái)
• Beszédek, cikkek, előadások, 1935–1940; szerzői, Bp., 1940 (Kozma Miklós munkái)
• Beszédek, cikkek, előadások, nyilatkozatok, 1940-1941; sajtó alá rend. Tarr László; MTI Ny., Bp., 1942 (Kozma Miklós munkái)
• Kárpátalja visszavétele. Napló; szerk. Brenzovics László; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)
• A visszacsatolt Kárpátalja. Napló. 1939–1941; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2009
• Egy csapattiszt naplója, 1914–1918; sajtó alá rend. Csillag István, tan. Brenzovics László, jegyz. Farkas Gyöngyi; Méry Ratio–Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány, Šamorín–Bp., 2014 (Pro minoritate könyvek)
• A magyar feltámadás napjai. Kárpátalja és Magyarország, 1938–1941; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Kápolnásnyék, 2023

Emlékezete

• Alakja felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében, és Pelle János: Párhuzamos nekrológok című regényében.

Jegyzetek

Források

• Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
• Részletes életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben
• Részletes életrajza^{[halott link]} a Magyar Országgyűlési Almanach 1935-1940-ben
• Temetése egy korabeli filmhíradó felvételén
• Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában, 1919–1941; PolgART, Bp., 2000

Elődje: Gömbös Gyula

Honvédelmi miniszter 1936. május 14. – augusztus 7.

Utódja: Somkuthy József