Valens római császár

Flavius Valens
születési név: Flavius Iulius Valens császárként: Flavius Iulius Valens Augustus
A Római Birodalom augustusa
Uralkodási ideje
364. március 26. – 378. augusztus 9. (14 évig)
Elődje	Iovianus
Utódja	I. Theodosius
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Valentinianus-ház
Született	328 Cibelae, Sirmium közelében
Elhunyt	378. augusztus 9. (50 évesen) Hadrianopolis (ma Edirne), Törökország
Édesapja	Gratianus Funarius
Édesanyja	nem ismert
Testvére(i)	I. Valentinianus római császár
Házastársa	Albia Dominica
Gyermekei	Valentinianus Galates Anastasia Carosa
A Wikimédia Commons tartalmaz Flavius Valens témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Flavius Iulius Valens (latinul: IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS; 328 – Hadrianopolisz, 378. augusztus 9.) római császár volt 364 és 378 között.

Élete

A későbbi I. Valentinianus testvéreként született a pannoniai Cibalaeban (Vinkovce) 328-ban. Már trónralépte évében, 364-ben maga mellé vette társuralkodónak Valentinianus: Valens a keleti tartományokat kapta. 367-ben felvette a keresztséget, amelyet egyébként már régóta óhajtott. Ezután átkelt a Dunán azzal a szándékkal, hogy megtörje a gótokat hatalmát. Eleinte a mocsaras, ingoványos vidéken alig tudott az ellenséggel boldogulni, 369-ben azonban a gótokra komoly vereséget mért, és azok békéért könyörögtek.

Ekkor Valens a keleti határra fordította figyelmét, melynek érdekében 372–378 között Szíriában (télen rendszerint Antiokheiában) tartózkodott. Időközben elvesztette egyetlen fiát Valentinianust, ami megkeserítette életét – hasonlóan a politikai és vallási küzdelmekhez. Súlyosbította a császár helyzetét, hogy apósa, Petronius, kapzsisága által távollétében a császárt is gyűlöletessé tette. 378-ban egy előre látható, de azért mégis váratlan esemény arra kényszerítette Valenst, hogy Konstantinápolyba siessen. A hunok összezúzták a gót birodalmat és a gótok megmaradt harcosai, közel 200 000 ember családostul Trákiába és Moesiába való betelepülésért esedeztek. Eleinte nyugodtan viselkedtek, de később a római tisztviselők kapzsisága lázadásra kényszerítette őket. Valens ellenük indult, és Gratianus társcsászár is gyors menetben szintén közeledett, hogy a döntő csatában részt vehessen. Valens azonban be nem várta, hanem Drinápolynál (Hadrianopolisz) csatába bocsátkozott. A csatát elvesztették a rómaiak, és Valens császárt a gótok még a csatatéren megölték, mások szerint fejére gyújtottak egy kunyhót, melyben a csata után súlyosan megsebesülve feküdt.

Valens volt az utolsó császár, akitől pannoniai érmek maradtak az utókorra.

Források

• Bokor József (szerk.). Valens, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 31. 

Előző uralkodó: Iovianus Procopius

Római császár 364–378

Következő uralkodó: I. Theodosius

Ez az ókori személyről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!