Vayer Tamás

Vayer Tamás
Született	1941. október 12.^[1] Budapest^[1]
Elhunyt	2001. május 31. (59 évesen)^[1] Budapest^[1]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Vayer Lajos
Foglalkozása	színházi díszlettervező filmdíszlettervező
Iskolái	Magyar Iparművészeti Főiskola (–1965)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1974) Balázs Béla-díj (1981) Magyarország Érdemes Művésze díj (1985) Magyarország Kiváló Művésze díj (1997)

IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Vayer Tamás (Budapest, 1941. október 12. – Budapest, 2001. május 31.) kétszeres Balázs Béla-díjas magyar díszlettervező, érdemes és kiváló művész. Apja Vayer Lajos művészettörténész.

Életpályája

1960 és 1965 között tanult a budapesti Iparművészeti Főiskolán. 1965-től 1989-ig a Magyar Filmgyártó Vállalatnál működött mint díszlettervező, 1978-tól 1986-ig művészeti tanácsadó volt, egyúttal a Szcenikai Központ művészeti vezetői tisztét is betöltötte. Több fontosabb magyar játékfilm és tévéjáték díszleteinek tervezője.

Az 1960-as évek végétől dolgozott színházaknál, a hetvenes és a nyolcvanas években a Nemzeti, a Madách Színház, az Ódry Színpad, az Operaház, a Miskolci Nemzeti és a Pécsi Nemzeti Színház tervezőjeként működött. 1989-től 1992-ig a budapesti Nemzeti Színháznál dolgozott, valamint a Magyar Filmgyártó Vállalatnál volt művészeti tanácsadó.

Színészi területen a hazai ismertségét a Linda című tévéfilmsorozat hozta meg számára, ahol Eösze Gábor rendőr őrnagyot alakította 14 epizódon keresztül. A korábbi rendőrt alakító egyébként dramaturg Deme Gábor hirtelen halála miatt a sorozatban látványtervezőként dolgozó Vayer vette át a szerepet, hangját Tolnai Miklós kölcsönözte számára.

Édesapja: Vayer Lajos, Herder-díjas művészettörténész professzor, akadémikus és remek hegedű művész volt.

Méltatása

„	Energiája, lelkesedése, készenléte, perfekcionizmusa, kitartása, helytállása, egyéniségének karizmája, mókakedvelő természete, humora, kritikus helyzetekben is csúcsminőséget célzó és azt is eredményező, rendkívüli munkabírása: mindvégig töretlen maradt ebben a nehezen megszületett filmben (Csontváry)^[2] is, forgattunk bár a Felvidéken, bolyongva Késmárk és Galánta közt vagy a Balkánon, a szovjet Közép-Ázsiai sivatagokban, Buharában, Taskentben, Khivában vagy Szicíliában vagy a Lipari-szigetek kialudt vulkánkrátereinek mélyén vagy éppen honi tájban vagy filmgyári műtermekben. Tamás hajnalok hajnalán kelt, nemcsak megtervezte a díszleteket, hanem kétkezi munkásként - ha kellett ácsként, ha kellett festőként - együtt dolgozott a díszletépítőkkel.	”
– Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer^[3]

Kitüntetései

Főbb színházi tervezései

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 178. Öt alkalommal a darab jelmeztervezője is volt.^[4]

Kristóf Károly: Tabáni legenda^[5]
Mrożek: Rendőrség^[6]
Tabi László: Spanyolul tudni kell
G. B. Shaw: Caesar és Cleopatra
Arnold Wesker: A királynő katonái
Olov Enquist: Ének Phaedráért
Páskándi Géza: Vendégség;
Bertolt Brecht: Galilei élete
Schwajda György: Himnusz
Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör
William Shakespeare: A vihar
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Donald Churchill: Az édes bosszú

Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné 's két szeleburdiak (díszlet és jelmez)
Katona József: Bánk bán
Peter Shaffer: Black Comedy - Játék a sötétben
Kocsák Tibor-Nagy András: Budapest, te csodás!
Schwajda György: Himnusz
Michael Frayn: Kész komédia
Leigh-Wasserman-Darion: La Mancha lovagja
Shakespeare: Szentivánéji álom
Müller Péter: Szomorú vasárnap
Misima Jukio: Sade márkiné^[7]
Dobozy Imre: A tizedes meg a többiek^[8]

Filmes munkái

2001 Hamvadó cigarettavég (díszlettervező, látványtervező)
1999 A Szindbád gyártásvezetője voltam (színész)
1998 Az öt zsaru (díszlettervező)
1997 Gengszterfilm (díszlettervező)
1996 Balekok és banditák (díszlettervező)
1996 Franciska vasárnapjai (díszlettervező)
1996 A propos Fábri (rendező)
1994 Halál a sekélyvízben (szereplő)
1993 Kis Romulusz (díszlettervező és szereplő)
1993 Csetepaté Chioggiában (díszlettervező)
1992 Roncsfilm (látványtervező)
1990 Szoba kilátással (díszlet)
1989 Angyalbőrben (díszlettervező és szereplő)
1988 Vadon (látványtervező)
1986 Linda (látványtervező és szereplő)^[9]
1985 Zsarumeló (díszlettervező és szereplő)
1985 Képvadászok (látványtervező)
1983 Te rongyos élet!... (díszlettervező)
1981 Cha-cha-cha (látványtervező)
1981 Ideiglenes paradicsom (díszlettervező)
1981 Requiem (díszlettervező)

1980 Circus Maximus (díszlettervező)
1976 Fekete gyémántok (látványtervező)
1976 Labirintus (díszlettervező)
1976 Az ötödik pecsét (látványtervező)
1976 Zongora a levegőben (látványtervező)
1975 A kenguru (díszlettervező)
1974 Szikrázó lányok (látványtervező)
1974 141 perc A befejezetlen mondatból (díszlettervező)
1973 Plusz-mínusz egy nap (díszlettervező)
1972 A magyar ugaron (díszlettervező)
1972 Hekus lettem (díszlettervező)
1971 Szindbád (díszlettervező)
1970 N.N., a halál angyala (díszlettervező)
1969 A tanú (díszlettervező)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Freebase-adatdump
↑ A szerkesztő kiegészítése
↑ https://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=3423
↑ 2011. július 12.-i lekérdezés
↑ Az első színházi díszletterve. A bemutató helye és időpontja: kaposvári Csiky Gergely Színház - 1967. február 3.
↑ Az első budapesti színházi díszletterve. A bemutató helye és időpontja: Ódry Színpad - 1967. február 10.
↑ Az életében megvalósult utolsó díszletterve. A bemutató helye és időpontja: Pesti Magyar Színház - 2001. április 7.
↑ Korognai Károly öt alkalommal rendezte meg a darabot, Vayer Tamás díszletében. Négy alkalommal a művész halála után.
↑ Eősze Gábor rendőrőrnagy szerepét alakította.