Ventspils

Ventspils
A Német Lovagrend vára
A Német Lovagrend vára
Ventspils címere
Ventspils címere
Ventspils zászlaja
Ventspils zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységKurzeme
Alapítás éve1378
IrányítószámLV-1010
Népesség
Teljes népesség32 948 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség800 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55 km²
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 23′ 23″, k. h. 21° 33′ 52″57.389722222222, 21.56444444444457.389722°N 21.564444°EKoordináták: é. sz. 57° 23′ 23″, k. h. 21° 33′ 52″57.389722222222, 21.56444444444457.389722°N 21.564444°E
Ventspils weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ventspils témájú médiaállományokat.

Ventspils (lengyelül: Windawa, németül: Windau, oroszul: Виндава/Vindava vagy Вентспилс) város Lettországban, a Balti-tenger térségének fontos jégmentes kikötője.

Fekvése

Nyugat-Lettországban a Balti-tenger partján, a Venta folyó torkolatában, Rigától 190 km-re nyugatra található.

Lakossága

A 2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4%-a lett, 33,4%-a orosz, 5,4%-a ukrán, 3,7%-a fehérorosz, 3,1%-a litván 1,2%-a lengyel, a fennmaradó 1,8%-a pedig egyéb nemzetiségű.

Története

A klasszicista Miklós-templom, épült 1835-ben

Ventspils Lettország egyik legrégebbi városa. A város magját a Livóniai lovagrend 1290-ben épült vára adja. A lovagrend vára körül a Venta folyó torkolatánál német telepesek építették fel lakóházaikat, majd a kereskedelmi és stratégia szempontból egyformán kedvező adottságok révén gyorsan gyarapodott a település.

A város címere és pecsétje 1369 óta ismert. Az első Ventspilset említő oklevél 1378-ból származik. A város a Hanza-szövetség tagja volt.

Virágkorát a Kurföldi és Zemgalei hercegség idején élte. Kettler Jakab herceg korában (1642-82) Ventspils nem csak fontos kikötő, hanem igen jelentős hajóépítő központ is volt. Innen indultak Jakab herceg hajói Gambia és Tobago meghódítására. Ventspils 1795-ben vált az Orosz Birodalom részévé. A 19. század közepén újra megindult a gazdasági fejlődés, jelentősen nőtt a kikötő forgalma és újraindult a városban a hajóépítés. A század végén megépült a Moszkva–Ventspils-vasútvonal.

Lettország függetlenné válását követően a két világháború között a város gazdasága stagnált, még 1940-ben sem érte el az első világháború előtti szintet.

A szovjet időkben a város lakosságának összetétele gyökeresen megváltozott. A szovjet hadikikötő mellett az 1960-as években megkezdték a ventspilsi tartályhajó kikötő építését. Ez az olajkikötő volt a Szovjetunió felbomlásáig a szovjet nyersolaj és olajipari termékek legjelentősebb exportforgalmat lebonyolító kikötője.

Gazdasági élet, közlekedés

Közlekedés

A ventspilsi kikötő bejárata
Ganz daru a kikötőben

Ventspils a Baltikum legfontosabb tartályhajó-kikötője, és egyben Lettország legfontosabb tengeri kompkikötője. Közvetlen komphajók indulnak Ventspilsből Észtországba (Saaremaa), Svédországba (Karlshamn, Nynäshamn) és Németországba (Lübeck és Rostock).

A belföldi távolsági közlekedést autóbusszal bonyolítják le. Ventspilst közvetlen autóbuszjáratok kötik össze Lettország nagyobb városaival. A városnak nincs vasúti összeköttetése.

A városnak van nemzetközi repülőtere (IATA: VTS, ICAO: EVVA), azonban menetrendszerű személyforgalom nincs.

A városi közlekedést 10 autóbuszvonal biztosítja.

Gazdaság

A város gazdasági életének meghatározója a tartálykikötő, ahol hét jelentős szállítmányozási vállalat működik. Ezek adják a város bevételeinek több mint 60%-át és a munkahelyek közel harmadát. A hét tartályhajó-terminál közül öt foglalkozik nyersolaj és olajipari termékek, míg további két vállalat folyékony vegyi anyagok szállítmányozással.

A Kālija parks a maga közel 5 millió tonnás forgalmával a világ legnagyobb káliumszármazékokat be- és kirakodó terminálja.

A Ventamonjaks folyékony vegyi anyagok szállítására szakosodott (ammónia, ipari alkohol, egyéb olajszármazékok).

Kultúra, oktatás

Ventspils legjelentősebb kulturális emléke a livóniai lovagrend vára. A városban található történeti és művészeti múzeum várostörténeti gyűjteménnyel és időszakos művészeti kiállításokkal várja látogatóit. Ezen kívül érdekesség a tengeri halászat múzeuma.

A városban 9 középiskola és egy 1999-ben alapított gazdasági főiskola található.

Látnivalók

Ventspils testvérvárosai

Jegyzetek

  1. Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 2.)
Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap