Viterbo

Viterbo
A pápai palota a San Francesco-székesegyház harangtornyával
Viterbo címere Viterbo zászlaja
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Lazio
Megye	Viterbo (VT)
Frazionék	Bagnaia, Castel d'Asso, Fastello, Grotte Santo Stefano, La Quercia, Montecalvello, Monterazzano, Roccalvecce, Sant'Angelo di Roccalvecce, San Martino al Cimino, Tobia, Vallebona
Védőszent	Viterbói Szent Róza
Irányítószám	01100
Körzethívószám	0761
Forgalmi rendszám	VT
Testvérvárosok	Lista Springfield Santa Rosa de Viterbo Gubbio Palmi Nola Sassari Campobasso Albany Kolozsvár (2009–)
Népesség
Teljes népesség	65 949 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	326 m
Terület	406,23 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 25′ 07″, k. h. 12° 06′ 15″42.418611111111, 12.10416666666742.418611°N 12.104167°EKoordináták: é. sz. 42° 25′ 07″, k. h. 12° 06′ 15″42.418611111111, 12.10416666666742.418611°N 12.104167°E
Elhelyezkedése Viterbo térképén
Viterbo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Viterbo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Viterbo város Közép-Olaszországban, Lazio régió északnyugati csücskében, Rómától 60 km-re északra, az Umbriai dombságban, a Bolsenai- és a Vico-tó között, több mint 67 000 lakossal. Római katolikus püspöki székhely.

Történet

Az etruszk és a korai római időszakban jelentéktelen település volt (Vicus Elbii). Augustus idején első aranykorát élte. A 8. században Kis Pippin ajándékaként a pápasághoz került. A 11. század végétől szabad város. Virágzását jól jellemzi, hogy a 12. században több lakója volt, mint Rómának. 1192-től püspöki, 1257-81 között pápai székhely. Itt választották meg IV. Orbán, V. Hadrián, XXI. János és III. Miklós pápát. 1396-ban ismét a pápai állam része.

Gazdaság

A környező mezőgazdasági vidék terményei (gabona, gyümölcs- és zöldségfélék, olíva, szőlő) feldolgozásának és kereskedelmének központja. Élelmiszer-, kerámia-, papír- és elektrotechnikai iparral rendelkezik. A szolgáltatások közül a bankok, a közlekedés és a közhivatalok a legjelentősebb foglalkoztatók.

Nevezetességek

Egyetem, hat színház és hat múzeum működik benne. Utóbbiak: Etruszk Nemzeti Múzeum (régészeti), Városi múzeum, Tuscia (Etruria) Kerámiamúzeuma, Dóm téri múzeum (a katedrális mellett), Hordáregyesületi múzeum, Ross Venerini-múzeum.

Műemlékek

Műemlékei döntően a középkori falakkal, kapukkal övezett óváros területén találhatók.

• San Sisto-templom (9-12. század)
• San Lorenzo-katedrális (12. századi, gótikus toronnyal és 16. századi homlokzattal)
• Santa Maria Nuova-templom (11-12. századi, kolostorudvarral)
• San Francesco-templom (12-13. századi, gótikus stílusú, a 20. században újjáépítették) Falain belül található két pápa sírja és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéi is.
• Santa Maria della Verità-templom (14-15 századi, a 20. században szintén újjáépítették)
• Santa Maria della Quercia-kolostoregyüttes (1470-1525)
• Palazzo Papale (Pápai Palota, 1257-66)
• Városháza (1247-1460)
• Szökőkutak (Fontana Grande, 13. századi)

Testvérvárosai

• Kolozsvár,^[2] Románia

Jegyzetek

Források

• Magyar Nagylexikon, 18. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004. 523. o. ISBN 963-9257-19-2

Ez az olaszországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!