Vurnovec
| Vurnovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10362 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 192 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Terület | 0,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 24″, k. h. 16° 08′ 10″45.89, 16.13645.890000°N 16.136000°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 24″, k. h. 16° 08′ 10″45.89, 16.13645.890000°N 16.136000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vurnovec település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
Zágráb városközpontjától légvonalban 15, közúton 27 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Blaguša-patak és a Máriabesztercére menő főút mentén fekszik.
Története
A település már a középkorban is létezett. Pesty Frigyes az eltűnt vármegyékről szóló művében így ír róla: „Az ugrai vár fentartására tartozott többi között az Ugra megyében fekvő Vmcpcli falunak fele. Ez a mai Vurnovecz falu, melynek másik felét a püspök egy praedialistája Miklós, Móricz fia bírta, azon kötelezettséggel, hogy nagyanyját és egy kisdedet, Miklós fiát fentartsa. A püspök 1345. évben e czélra, és saját lelki üdvösségére, nevezett Miklósnak Vurnovecz másik felét is átengedte, tetszése tartamára.”[2] Az 1679-es urbárium szerint praediumként Skerlecz Miklós birtokolta.[3] 1769-ben praediumként a zágrábi püspökség vurgai uradalmához tartozott.[4] Az első katonai felmérés térképén már „Urnovecz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vurnovecz vel Urnovecz” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vurnovecz v. Urnovecz” néven 20 házzal, 144 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
A településnek 1857-ben 146, 1910-ben 203 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 201 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 146 | 297 | 151 | 169 | 176 | 203 | 195 | 184 | 215 | 216 | 188 | 187 | 201 | 178 | 195 | 201 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék 2. kötet Bp. 1880. 300. o.
- ↑ Urbaria et conscriptiones UC 199:13 1679.07.23.. [2020. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 15.)
- ↑ Conscriptio et astimatio. A Thauszy Ferenc zágrábi püspök halála után kamarai kezelésbe került püspöki javak összeírása.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...747. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 111. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
További információk
 | Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Horvátországportál
Földrajz-portál
