Soblinec
| Soblinec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10360 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 970 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 133 m |
| Terület | 2,58 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 50″, k. h. 16° 09′ 14″45.864, 16.15445.864000°N 16.154000°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 50″, k. h. 16° 09′ 14″45.864, 16.15445.864000°N 16.154000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Soblinec település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
Zágráb városközpontjától légvonalban 14, közúton 17 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtői alatt, Žerjavinec és Popovac között fekszik. Területén áthalad a 3-as számú főút és az A4-es autópálya is. Itt ágazik le észak felé a Máriabesztercére vezető főút.
Története
A két világháború közti időszakban Soblinecben téglagyár működött, melynek tulajdonosa a Peška család volt. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. A település népességének növekedése csak a második világháború után indult meg és gyorsuló ütemben fejlődött. Római katolikus plébániáját 1975-ben alapították. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 978 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 4 | 0 | 0 | 8 | 11 | 21 | 19 | 34 | 43 | 72 | 57 | 117 | 318 | 516 | 782 | 978 |
(1869-ben és 1880-ban lakosságát Popovechez számították.)
Nevezetességei
A Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
Oktatás
A soblineci iskola az 1926-ban Šašinovacban alapított iskola jogutódja. A šašinovaci épület rossz állapota miatt fő tevékenysége az utolsó nyolc évben a popovaci közösségi házban zajlott egészen az 1958/59-es tanévig, amikor a soblineci épület elkészült és megnyitásra került. Ugyanebben az évben az addig önálló belovari iskola a soblineci iskola területi iskolája lett. Az iskolai park növényeit 1961-ben ültették az akkori tanárok és tanulók erőfeszítéseivel. 1963-ban a soblineci iskolát beillesztették az adamovaci iskolába, ahol 1977-ig regionális iskola státuszt kapott. 1977-ben az iskolaigazgatást Soblinecbe helyezték át, és Adamovac, Moravče, Glavnica Donja és Belovar iskolái regionális iskolákká váltak. Az 1958-ban épített iskolaépület területe 792 m 2 volt. Négy klasszikus tanteremmel és szaktantermekkel rendelkezik. 2003-ban bővítették és átalakították, így modern épületté vált. A korszerűsített és felújított iskolaépület nettó területe 2650 m2 lett. Az iskolában jelenleg 18 osztályban 446 tanuló vesz részt az oktatásban.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja Archiválva 2021. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
 | Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Horvátországportál
Földrajz-portál
