William Hanna

William Hanna
William Hanna 1977-ben
Született	William Denby Hanna 1910. július 14. Melrose, Új-Mexikó
Elhunyt	2001. március 22. (90 évesen) Los Angeles
Állampolgársága	amerikai
Nemzetisége	amerikai
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	animátor, rendező
Iskolái	Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (műszaki tudományok, újságírás) Compton College Compton High School (–1928)
Kitüntetései	Distinguished Eagle Scout Award Daytime Emmy Award (1974, 1983, 1984) csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán (1976. július 21.)[1][2][3] Winsor McCay Award (1977)[1] főműsoridős Emmy-díj (1988)
Halál oka	nyelőcsőrák
Sírhelye	Lake Forest[4]
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz William Hanna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

William Hanna (Melrose, Új-Mexikó, 1910. július 14. – Los Angeles, Kalifornia, 2001. március 22.) amerikai rajzfilmkészítő. Társával, a szintén világhíres Joseph Barberával 1957-ben alapították meg közös stúdiójukat, a Hanna-Barberát, amelynek számos rajzfilm-klasszikust köszönhet a világ.

MGM-es évek (1940–1958)

William Hanna két évtizedig dolgozott az MGM (Metro-Goldwyn-Mayer) stúdió teátrális animációs rövidfilmjein. Először 1940-ben dolgozott együtt Joseph Barberával, az „Elbocsátás” (Puss Gets the Boot) című rövidfilmen, melyben egy Jesper nevű macska és egy Jinx nevű egér voltak a főszereplők. Bár eredetileg nem tervezték folytatni, a pozitív fogadtatás miatt a kisfilm sorozattá alakult, így keletkezett a Tom és Jerry. Joseph Barberával közösen írták és rendezték a sorozat mind a 114 epizódját. 13 epizódot Oscar-díjra jelöltek „a legjobb animációs rövidfilm” kategóriában, amelyek közül 7 győzött is az adott évben. 1955-ben Fred Quimby producer és Tex Avery rendező elhagyták a stúdiót, így Hanna és Barbera váltak a rövidfilmek producereivé. Többek között Oscar-jelölésig vitték a Tex Avery által indított Droopy-sorozatot. A televízió térhódítása miatt anyagilag egyre problémásabbá vált a teátrális rajzfilmek készítése, ezért az MGM bezárta rajzfilmes részlegét, 1958-ban. Hanna és Barbera megalapították közös stúdiójukat, a Hanna-Barberát, amivel átvándoroltak a tévéhez, és az elsők között kezdtek el családi televíziós rajzfilmsorozatokat gyártani. Lényegesen kisebb költségvetéssel dolgoztak a teátrális időszakhoz képest, ezért úgynevezett „limitált animációt” alkalmaztak.

Kezdeti sikerek (1958–1972)

Hanna és Barbera személyesen rendezte az összes epizódot az 1958–1972 között készült sorozataikhoz, miközben számos történetírót alkalmaztak. Az első Hanna-Barbera-sorozat az NBC-n sugárzott The Ruff & Reddy Show volt, az első csatornafüggetlen műsor pedig 1958-ban a Foxi Maxi, melynek része volt Maci Laci és Infi és Finci. Népszerűsége miatt Maci Laci 1961-ben önálló műsort kapott, amelynek Nyegleó is része volt. A stúdió 1960-ban érte el működésének legnagyobb sikerét, amikor elindult az ABC-n a Flintstones (Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki), az első, egyenként félórás részekkel jelentkező animációs sitcom. A rajzfilmsorozatok között elsőként szerepeltetett emberi főszereplőket és egy-egy epizódja 22 perc hosszú volt az addigi 7 perces rajzfilmek helyett. A Frédi és Béni volt az első főműsoridős Hanna-Barbera-sorozat, s olyanok követték, mint A Jetson család, a Turpi úrfi és a Jonny Quest. 1969-ben debütált a Scooby-Doo, amely egyaránt tartalmazott krimi- és horrorelemeket.

Hanna-Barberától a Cartoon Networkig

A nyolcvanas évek végén a szombat reggeli műsorsáv sikere megtört. A Hanna-Barbera Productionst problémák gyötörték: más stúdiók műsorai rendre legyőzték nézettségben, s amikor az NBC megszüntette a Hupikék törpikéket 1990-ben, a stúdiónak nem maradt más bejáratott címe. Végül olyan klasszikus karakterek visszahozása mellett döntöttek, mint Frédi és Béni vagy Scooby-Doo; az 1990-es Jetsons: The Movie húszmilliót hozott a cégnek. 1987-ben a Great American Insurance Company tulajdonosa, Carl Lindner Jr. vette meg a H-B részvényeinek döntő többségét, míg 1989-ben Tom Ruegger vezetésével egy sor animátor hagyta el a vállalatot, hogy megalapítsák a Warner Bros. Animationt. A Great American kiszállt az üzletből és eladta a H-B-t a Turner Broadcasting Systemnek 1991-ben, amely így megszerezte a teljes archívumot, és 1992-től sugározni kezdték a Cartoon Networkön. Legelőször bezárásra ítélték a stúdiót, de a Fred Seibert vezette Hanna-Barbera új csapata (Seth MacFarlane, Butch Hartman és Genndy Tartakovsky) új, rendkívül sikeres sorozatokat indított, mint például a Dexter laboratóriuma, a Johnny Bravo, a Boci és Pipi, az Én vagyok Menyus, a Pindúr pandúrok vagy a Bátor, a gyáva kutya. Ezek a műsorok egyszerre szólították meg a felnőtt- és a gyermekközönséget popkulturális utalásaikkal és szexuális kikacsintgatásaikkal. A Cartoon Network később a régi Hanna-Barbera-rajzfilmeket a Boomerang csatornára küldte.

A Time Warner megvásárolta a Turnert 1996-ban, s így a H-B rajzfilmek jogait is. Ez idő tájt hagyta el a céget Fred Seibert, hogy megalapítsa saját stúdióját, a Frederator Studiost. 1998-ban a H-B beköltözött a Warner Bros. Animation épületébe, és William Hanna 2001-es halálával a Hanna-Barbera cégnév többé nem létezett. Ezután minden animációs munkálat a Cartoon Network Studiosnál készült.

A Flintstones 1966-os befejezése után a stúdió a szombat reggeli műsorsáv felé fordult, de a hetvenes években ezen kívül olyan csatornafüggetlen szériákat is alkottak, mint a Wait Till Your Father Gets Home. A Scooby-Doo, merre vagy? fergeteges sikere után (ami először 1969-ben futott a CBS-en) a Hanna-Barbera a következő évtizedben a Scooby-formulát használta: egy csapat tinédzserrejtélyeket old meg, s ebben általában segítségükre van egy humoros állat vagy egy szellem. Scooby-Doo inkarnációi 17 évadon keresztül futottak a CBS-en és az ABC-n, majd 1981-ben a stúdió ismét mérföldkőhöz jutott: a Hupikék törpikék lett a legsikeresebb, nem-Scooby-sablont alkalmazó sorozatuk.

Legismertebb, leghíresebb alkotásaik

• Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki
• Tom és Jerry
• Foxi Maxi
• Maci Laci
• A Jetson család
• Scooby-Doo
• Hupikék törpikék
• Flúgos futam
• Praclifalva lakói

Jegyzetek

Források

További információk

• William Hanna a PORT.hu-n (magyarul)
• William Hanna az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• William Hanna az Internet Movie Database-ben (angolul)
• William Hanna a Rotten Tomatoeson (angolul)