Zsozef Jakovlevics Kotyin

Zsozef Jakovlevics Kotyin
Született	1908. március 10. Pavlograd
Meghalt	1979. november 21. (71 évesen) Leningrád
Sírhely	Novogyevicsi temető
Állampolgársága	szovjet
Nemzetisége	orosz
Rendfokozata	vezérezredes
Csatái	német–szovjet háború
Kitüntetései	Sztálin-díj Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem Vörös Zászló érdemrend Lenin-rend Szocialista Munka Hőse Októberi Forradalom érdemrend Méltóság Érdemrendje Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata Szuvorov-rend Order of Suvorov, 2nd class Munka Vörös Zászló érdemrendje Vörös Csillag-rend Medal "For Battle Merit" Leningrád Védelméért emlékérem emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért emlékérem a Szovjetunió Hadserege veteránjainak Merited Engineering Scientist of the RSFSR Sztálin-díj Sztálin-díj Sztálin-díj Lenin-rend Lenin-rend Lenin-rend Októberi Forradalom érdemrend Vörös Csillag-rend Vörös Csillag-rend Munka Vörös Zászló érdemrendje Munka Vörös Zászló érdemrendje
Iskolái	Military Academy of the Strategic Missile Forces
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsozef Jakovlevics Kotyin témájú médiaállományokat.

Zsozef Jakovlevics Kotyin (orosz betűkkel: Жозеф Яковлевич Котин; Pavlograd, ma: Pavlohrad Ukrajnában, 1908. március 10. – Leningrád, 1979. november 21.) szovjet harckocsitervező, a leningrádi Kirov Gyár (Kirovszkij Zavod) főkonstruktőre, a második világháború alatt a harckocsigyártásért felelős népbiztosság helyettes vezetője, 1968–1979 között hadiipari miniszterhelyettes volt. Számos ismert szovjet harckocsi tervezése fűződik a nevéhez.

Életrajza

1932-ben végzett a Dzerzsinszkij Katonai Műszaki Akadémián. 1937-ben nevezték ki a Kirov Gépgyár főkonstruktőrének (az SZKB–2 tervezőiroda vezetőjének). 1939-ben tervezte meg az első szovjet nehézharckocsikat, az SZMK és a KV (Kliment Vorosilov) típusokat. A második világháború alatt is nehézharckocsik, illetve az azok bázisán épített önjáró lövegek és egyéb harcjárművek fejlesztésével foglalkozott. Vezetésével tervezték 1942-ben a KV–8 és KV–1SZ, majd 1943-ban az ISZ–1 (Ioszif Sztálin) és ISZ–2 nehézharckocsikat. Kotyin nevéhez kötődik több nehéz alvázra épülő önjáró löveg, mint az SZU–152, ISZU–152 és az ISZU–122 megalkotása. A második világháború idején nem csak tervezőként dolgozott, hanem a harckocsigyártás megszervezése terén is tevékenykedett népbiztos-helyettesként. 1945 után a harckocsik mellett traktorokat is tervezett, de Kotyin volt a főkonstruktőre a PT–76 úszó harckocsinak, illetve az ennek alvázán alapuló harcjárműveknek.

1968-tól miniszter-helyettesként irányította a hadiipart, tervezői tevékenységet ekkor már nem végzett. 1972-től a szovjet védelmi minisztérium tudományos-műszaki tanácsának is tagja lett. Munkásságáért négyszer kapott Sztálin-díjat, 1941-ben pedig a Szocialista Munka Hőse kitüntetést is megkapta. Az SZKP-nak 1932-től volt tagja. Később párttisztségeket is betöltött, 1946–1950, majd 1966–1970 között a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a képviselője volt.

Források

• Vojenno-promislennij Kompleksz – Enciklopegyija, II. kötet, Vojennij Parad, Moszkva, 2008, ISBN 978-5-902975-18-2, p. 455.
• N. Sz. Popov, M. V. Asik, I. V. Bah, B. A. Dobrjakov, L. M. Dmitrijeva, O. K. Iljin, V. I. Petrov: Konsztruktor bojevih masin, Lenizdat, Leningrád, 1988, ISBN 5-289-00102-6

További információk

• Életrajza a Cseljabinszk-enciklopédia oldalán