Öland

Öland
Gettlinge temető
Közigazgatás
Ország	Svédország
Megye	Kalmar
Legnagyobb település	Borgholm
Népesség
Teljes népesség	25 179 fő (2014. dec. 31.)
Borgholm népessége	ismeretlen
Földrajzi adatok
Terület	1347 km²
Hosszúság	137 km
Szélesség	16 km
Legmagasabb pont	Höghäll (55 m)
Időzóna	CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Öland Pozíció Svédország térképén
é. sz. 56° 44′, k. h. 16° 40′56.733333333333, 16.66666666666756.733333°N 16.666667°EKoordináták: é. sz. 56° 44′, k. h. 16° 40′56.733333333333, 16.66666666666756.733333°N 16.666667°E
Öland weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öland témájú médiaállományokat.

Öland (kiejtése^ⓘ) (régi latin nyelvű forrásokban Oelandia) sziget a Balti-tengeren, Småland tartomány partjai mellett. 1342 km²-es területével a második legnagyobb svéd sziget Gotland után. Götaland történelmi országrészhez tartozik. Öland egyben Svédország legkisebb történelmi tartománya (landskap), 1634 óta közigazgatásilag viszont Kalmar megye (Kalmar län) része, ami a maga részéről Småland történelmi tartományhoz tartozik. A sziget 1819 és 1824 között átmenetileg önálló megye volt. A szárazfölddel a Kalmarsund szoroson átívelő Ölandi híd köti össze, amit 1972-ben nyitottak meg.

Földrajza

Svédország déli, Götaland nevű országrészéhez tartozik.

Földtani felépítése

Geológiája alapvetően tér el a svéd szárazföldétől, mivel az ordovíciumban lerakódott mészkőből építi fel. Ez a kitűnő építőanyag szerte az országban népszerű.

A meszes talajon gazdag a növényvilág; többek között orchideafélék is élnek a szigeten.

Földrajzi adatok

• Legmagasabb pontja a Högsrum, 55 m.
• Legnagyobb tava a Möckelmossen
• Hossza 137 km.
• Legnagyobb szélessége 16 km.

Történelme

Régészeti leletek alapján a sziget már nem sokkal a jégkorszak vége után, 8000 évvel ezelőtt lakott volt; vadászó-gyűjtögető emberek nyomait tárták fel. A telepesek azon a jéghídon érkezhettek, amely a Kalmar-szoroson át összekötötte a szigetet a szárazfölddel.

Sokáig a svéd királyok üdülőhelye volt.

1676-ban partjai előtt vívták az ölandi csatát, amelyben a Maarten Tromp admirális vezette dán–holland flotta döntő vereséget mért a Lorentz Creutz admirális svéd hajóhadára (amit az előző évben a teljesen alkalmatlan parancsnoknak bizonyuló Gustaf Otto Stenbock admirális szerencsétlenkedése alaposan meggyengített).^[1] A csatában elesett maga Creutz és helyettese, Claes Uggla is.

Közigazgatási beosztása

Öland a svéd kétszintű közigazgatási rendszer bevezetése óta, az 1970-es évektől Kalmar megye része, és két községre oszlik (Borgholm és Mörbylånga). A régi, tartományi rendszerű közigazgatásnak ma már adminisztratív jelentősége nincs, de bizonyos kulturális jelentősége megmaradt. Ebből a szempontból Öland önálló történelmi tartomány volt, a legkisebb az országban.

Települései

A 200 főnél több lakost számláló ölandi települések (tätort) a következők:

Egykori járásai

A svédországi járások (härad) a svéd közigazgatás kezdeteitől léteztek mint középszintű közigazgatási egységek egészen 1971-ig. Ölandon hat ilyen járás volt:

• Algutsrum járás
• Gräsgård járás
• Möckleby járás
• Runsten járás
• Slättbo járás
• Åkerbo járás

Jegyzetek

Források