Újlubló

Újlubló (Nová Ľubovňa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1322
PolgármesterStanislav Turlík
Irányítószám065 11
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség3009 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség200 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság557 m
Terület14,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 16″, k. h. 20° 40′ 53″49.27111111, 20.6813888949.271111°N 20.681389°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 16″, k. h. 20° 40′ 53″49.27111111, 20.6813888949.271111°N 20.681389°E
Újlubló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újlubló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újlubló (szlovákul: Nová Ľubovňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 2 km-re délre található.

Története

1322-ben „Nova Lublo” néven említik először, amikor Drugeth Fülöp szepesi gróf megbízást ad István soltésznak arra, hogy itt az örök haszonbérleti jog alapján falut alapítson. Temploma közvetlenül a falu alapítása után épült. 1342-ben „Neuliubliaw”, 1364-ben „Neulublo”, 1408-ban „Vylyblyo”, „Wylybliou” alakban említik a korabeli források. A lublói váruradalomhoz tartozott. 1408-ban Luxemburgi Zsigmond a várat és uradalmát titkos tanácsosának, Perényi Péternek adta. 1412 és 1772 között az elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelország része volt.

A 16. században ide is elért a reformáció és a templom az evangélikusoké lett. 1563-ban Zsigmond Ágost lengyel király felszabadította Újlublót az adó- és vámfizetési kötelezettség alól egész Lengyelország területén. 1564-ben a falunak 31 jobbágyportáját jegyezték, zsellérei nem voltak. A templomot 1624-ben szerezték vissza a katolikusok. A templomon kívül 1728-ban ispotály is működött itt a szegények számára. 1758-ban 87 jobbágy, 23 zsellér és 3 vagyontalan család élt a településen. Lakói közül 328 gyermek volt.

Újlublót 1772-ben, a Magyarországhoz való visszakerülése után a Probstner család szerezte meg. Ekkor 112 jobbágytelekkel rendelkezett, melyek nagysága háromnegyed és egy nyolcad között váltakozott, a zselléreknek 9 házuk volt. Rajtuk kívül az egyháznak is adózott 7 jobbágy, 3 zsellér és 4 vagyontalan család. 1786-ban német telepesek érkeztek. 1828-ban 182 ház volt a faluban 1312 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uj-Lublyó, tót falu, Szepes vmegyében, közel a gallicziai határhoz, Késmárktól 3, Lőcsétől 8 óra. Fekszik rónán s hegy oldalon. A föld középszerü, keresztűl foly egy Jakubjanka nevü patak. Van 1100 római kath. lakosa, paroch. temploma, 41 egész urb. telke. Az uraságnak erdőn kivül van 200 hold földe, s ettől tartozott a lelkésznek tizedet fizetni. Van a helységben 2 vasgyár, pálinkaház, több tisztilak. E helység határában találtatik a hires lublyói savanyuviz-forrás és fördő. Fekvése a földnek valóban regényes, kellemes erdőktől környezve. A fördő-épületek csinosak; az élelem olcsó; szép vendégfogadó, derék angol kert egy tóval, kényelmet és kedves mulatságot adnak a fördő-vendégeknek. A fördés ideje leginkább julius kezdetétől aug. végéig. A falu és fördő birtokai Probstner András és Adolf.[2]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

A falu mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, de számos lakója dolgozott építkezéseken szerte az országban. 1928-ban a falu egy része leégett.

Népessége

1910-ben 902, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2637 lakosából 2584 szlovák és 39 cigány volt.

2011-ben 2888 lakosából 2747 szlovák, 19 ruszin és 12 cigány.

Nevezetességei

  • János evangélistának szentelt római katolikus temploma 1322 után épült gótikus stílusban, 1615-ben, 1857-ben és 1934-ben megújították.
  • Szűk, mély völgyben, egy fenyves erdő közepén terül el fürdője, amely két bő szénsavtartalmú gyógyforrásból táplálkozik. A források melletti kápolnát Révay szepesi püspök építtette.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

  • Hivatalos oldal
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Újlubló Szlovákia térképén
Sablon:Ólublói járás
  • m
  • v
  • sz
Az Ólublói járás települései Flag of Slovakia
Ólubló (Stará Ľubovňa)
Abroncsos (Obručné) · Alsózúgó (Nižné Ružbachy) · Berkenyéd (Jarabina) · Csércs (Čirč) · Erdős (Lesnica) · Feketekút (Šambron) · Felsőkánya (Šarišské Jastrabie) · Felsőzúgó (Vyšné Ružbachy) · Gnézda (Hniezdne) · Györkvágása (Ďurková) · Hajtóka (Hajtovka) · Hársád (Litmanová) · Határhely (Hraničné) · Helivágása (Haligovce) · Hosszúvágás (Legnava) · Kalács (Kolačkov) · Kijó (Kyjov) · Kishárs (Malý Lipník) · Kislomnic (Lomnička) · Komlóskert (Chmeľnica) · Kormos (Hromoš) · Kövesfalva (Kamienka) · Kristályfalu (Veľká Lesná) · Kriványpusztamező (Pusté Pole) · Lackvágása (Lacková) · Lublókorompa (Kremná) · Lubotény (Ľubotín) · Máté (Matysová) · Nagyhársas (Veľký Lipník) · Nagymajor (Stráňany) · Orló (Orlov) · Palocsa (Plaveč) · Palonca (Plavnica) · Podolin (Podolínec) · Poprádfalu (Forbasy) · Poprádófalu (Starina) · Poprádökrös (Ruská Voľa nad Popradom) · Poprádremete (Mníšek nad Popradom) · Pusztamező (Vislanka) · Sárosújlak (Údol) · Szepesjakabfalva (Jakubany) · Szulin (Sulín) · Újlubló (Nová Ľubovňa)
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap