Nobel-díj

Nobel-díj

A hat adható Nobel-díj közül a Nobel-békedíj aranyérme
Díjazott	a fizika, kémia, irodalom és az orvostudományok és a közgazdaságtan kiemelkedő művelői, a béke elhivatott terjesztői
Szervezet neve	Svéd Királyi Tudományos Akadémia
Székhely	Stockholm
Névadó	Alfred Bernhard Nobel
Alapítás éve	1895
Ország	Svédország
Díjátadás
Első díjátadás	1901.
Legutóbbi díjátadás	2023.
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Nobel-díj témájú médiaállományokat.

A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel (kiejtése^ⓘ) alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg kilencmillió svéd koronát (körülbelül 330 millió forintot, vagy 0,84 millió eurót)^[1] – kiérdemli.

1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (svédül Sveriges Riksbank) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.

Feltételek

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

A Nobel-díjakat svéd intézmények ítélik oda, az egyetlen kivétel a Nobel-békedíj. A fizikai és kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. A Karolinska Intézet Nobel-közgyűlése a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasokról, a Svéd Akadémia pedig az irodalmi Nobel-díjasokról dönt. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottságot Nobel végakarata^[2] szerint a norvég parlament (Storting) választja a soraiból. Az utóbbi 70 évben azonban eltérnek az eredeti gyakorlattól, 1936 óta kormánytag nem lehet a Norvég Nobel Bizottság tagja, 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azok, ők csak kinevezik a bizottságot.

A végrendelet

Kivonat a végrendeletéből:

„	Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.	”
– Párizs, 1895 november 27, Alfred Bernhard Nobel

A 2023. évi díjazottak

Béke: Nargesz Mohammadi
Fizikai: Pierre Agostini, Krausz Ferenc, Anne L’Huillier
Kémiai: Moungi Bawendi, Alekszej Ivanovics Jekimov, Louis E. Brus
Irodalmi: Jon Fosse
Orvosi: Karikó Katalin, Drew Weissman
Közgazdasági: Claudia Goldin

A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például nem szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi tanárok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Nemcsak az egyes jelöltek személyét illetően van titoktartási kötelezettségük a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható. Tehát például 2014-ben azt tudhatjuk bizonyosan, hogy 1964 előtt kik voltak a jelöltek és a jelölők. Minden más olyan hír, ami például a Nobel-díjat el nem nyert kortárs tudósok vagy írók jelöléséről szól, ellenőrizhetetlen.

Magyar vagy magyar származású díjazottak

A Nobel-díj jelenleg a legnagyobb nemzetközi elismerése a kivételes szellemi teljesítménynek, és a díj világraszóló tudományos elismerést jelent nemcsak a díjazott, hanem nemzete számára is. Az ország kis méretéhez képest kiemelkedő szerepet játszottak magyar vagy magyar származású tudósok a világ természettudományi fejlődésében. A magyar tudósok zöme hazájából elvándorolva érte el világraszóló eredményeit. Voltak, akik politikai okokból távoztak, a nem politikai indíttatású elvándorlást pedig leginkább a tudományos kutatás megfelelő hazai feltételeinek hiánya motiválta. Nem egyszerű annak megítélése, hogy ki a magyar, a származás vagy kultúra alapján, illetve hogy mennyire tartja magyarnak magát. Bár a felsoroltak közül a feltételek nem egyforma mértékben teljesülnek, őket joggal tarthatjuk legalább magyar származásúaknak. Ezért szerepel Carleton D. Gajdusek és Milton Friedman is, bár őket nem szokás a magyar származású Nobel-díjasok közé sorolni. Vannak olyanok is a felsorolásban, akik szüleik kivándorlása miatt már külföldön születtek, és nem beszéltek magyarul, bár egyes megnyilatkozásaikban hangoztatták magyar származásukat.

A Nobel-díj történetében két olyan díjazott volt, akik Magyarországról utaztak ki az átadási ceremóniára: Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002). Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle: a plakett a mai napig ott látható. Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn–szovjet háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel.

A 2023-as évi díjazottak között van Karikó Katalin magyar származású biokémikus, aki az orvostudomány területén, az mRNS-alapú vakcinákkal és a koronavírussal kapcsolatos kutatásaival ért el úttörő eredményeket. A vakcinákkal kapcsolatos felfedezései a jövőben forradalmasíthatják a rákos megbetegedések gyógyítását is.

Év	Személy	Terület	Megjegyzések
1905	Lénárd Fülöp	fizikai
1914	Bárány Róbert	orvosi	magyar származású osztrák Nobel-díjas
1925	Zsigmondy Richárd	kémiai	magyar származású osztrák Nobel-díjas
1937	Szent-Györgyi Albert	orvosi
1943	Hevesy György	kémiai
1961	Békésy György	orvosi
1963	Wigner Jenő	fizikai (megosztva)
1971	Gábor Dénes	fizikai
1976	Daniel Carleton Gajdusek	orvosi (megosztva)	szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas
1976	Milton Friedman	közgazdasági	magyar származású amerikai Nobel-díjas
1986	Elie Wiesel	béke	Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai Nobel-díjas. Saját bevallása szerint nem tartja magát magyarnak, de gyerekkorában a jiddis anyanyelve mellett, amely a család elsőrendű társalgási nyelve volt, a helyzet követelményei szerint természetszerűen használták a német, magyar és román nyelveket is, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért.
1986	Polányi János	kémiai (megosztva)	Németországban született magyar származású kanadai Nobel-díjas
1994	Harsányi János	közgazdasági (megosztva)
1994	Oláh György	kémiai
2002	Kertész Imre	irodalmi
2004	Herskó Ferenc	kémiai (megosztva)
2020	Louise Glück	irodalmi	Apai nagyszülei Magyarországról vándoroltak ki az Egyesült Államokba.
2023	Karikó Katalin	fiziológiai és orvostudományi (megosztva)	A 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték oda a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését.
2023	Krausz Ferenc	fizikai (megosztva)	Magyar születésű, magyar és osztrák állampolgársággal rendelkezik, Németországban él, ahol a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként dolgozik.

A magyar Nobel-díjas tudósoknak az alábbi helyeken van önálló emlékművük:

az ún. Tudósok fala a budapesti WestEnd melletti sétányon (Kő Pál alkotása)
az ELTE Természettudományi Karának aulájában [1]^{[halott link]}
Egerben a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium udvarán a magyar származású Nobel-díjasok emlékparkjában
Budapesten a Nagy Imre téren, az MTESZ Székház bejáratánál több emléktáblán

Ezenkívül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületének aulájában emléktábla örökíti meg azon magyar és magyar származású Nobel-díjasok nevét, akiknek életükben közük volt a BME-hez.

Kategóriák

Lásd még: Nobel-díjasok listája

Alternatív Nobel-díjak

Mivel nem minden tudományos és művészeti terület képviselői részesülhetnek Nobel-díjban (így például matematikai vagy éppen képzőművészeti Nobel-díj sincs), ezért az elmúlt évszázad során több, Alfred Nobel által hanyagolt szakterület díjáról is állították, hogy egyenrangú a Nobel-díjjal.

Ilyen például a matematikusoknak adható díjak közül a Fields-érem, a matematikai Wolf-díj és az Abel-díj. Ide sorolható a Helyes életmód díj (Right Livelihood Award), melyet olyan személyek és szervezetek kapják meg, akik vagy amelyek a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlati hatású eredményeket értek el a megvalósításban is, különös tekintettel a környezetvédelemre, az emberi jogokra, a mindennapi élet megkönnyítéséért és az élet minőségének javításáért tett erőfeszítésekre.

Van más megközelítése is az alternatív Nobel-díjnak: úgynevezett Ignobel-díjat (Ig = ignoble, méltatlan) adnak át minden évben a tudományos élet azon személyeinek, akik értelmetlen, megismételhetetlen vagy arra érdemtelen kutatásokat végeztek. Ignobel-díjat kaphatnak szervezetek is, ha a tudományos ismeretekkel szemben álló döntést hoznak. A bolondos Nobel-díjként is emlegetett gunyoros elismerést a hírek szerint a díjazottak rendszerint át is veszik. Ignobel-díjat érdemeltek például A sör, a tejföl és a fokhagyma hatása az orvosi piócák étvágyára című kutatás résztvevői, valamint egy Kansas államban működő oktatási bizottság, mely a helyi tantervből tudatosan törölte a Darwin fejlődéstörténetét ismertető tananyagrészt. De Ignobel-díjat kapott Teller Ede is, „életét kitöltő erőfeszítéséért, hogy megváltoztassa a BÉKE szó jelentését”. Ezen kívül, a Szegedi Tudományegyetem docense, Dr. Tóth Ágota is megkapta ezen elismerést, melyet azzal érdemelt ki, hogy nyálkagombákat kezelte, tanulmányozta egy labirintusban.^[3]

Érdekesség

Habár a díjalapítás indítékainak részletei nem ismertek, egy bizarr eset valószínűleg nagyban hozzájárulhatott ahhoz. 1888-ban Alfred Nobel a franciaországi Cannes-ban tartózkodott, amikor testvére, Ludvig meghalt. A Le Figaro azt hitte, hogy Alfred halt meg, így leközölte halálhírét. A kellemetlen incidenst csak tetézte a nekrológ korántsem hízelgő szövege, amelyben azt írta: „Le marchand de la mort est mort” („A halál kereskedője meghalt.”)^[4] Minden bizonnyal komoly motiváció volt, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa.

Négy személy kapott eddig kétszer Nobel-díjat:

Marie Curie, 1903-ban fizikai és 1911-ben kémiai
Linus Pauling, 1954-ben kémiai és 1962-ben béke
John Bardeen, 1956-ban és 1972-ben is fizikai
Frederick Sanger, 1958-ban és 1980-ban is kémiai

Háromszor ítélték oda a Nobel-békedíjat a Nemzetközi Vöröskeresztnek (1917, 1944, 1963) és kétszer az UNHCR-nek (1954, 1981).

Jegyzetek

↑ Albert Nobel, Nobel-díj. [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 6.)
↑ Nobel végakarata (angol nyelven)
↑ http://www.origo.hu/tudomany/20081003-ignobel-bolondnobeldijak-2008.html
↑ Alfred Nobel

Magyar nyelvű szakirodalom

szerk. Vészits Ferencné: A Nobel-díjasok kislexikona, Budapest, Gondolat Könyvkiadó 1985
szerk. K. Jakab Antal – Viant Katalin: Irodalmi Nobel-díjasok lexikona, Budapest, Saxum Kiadó, 2002 [?]
Nobel-díjas írók antológiája, Káldor Könyvkiadóvállalat Budapest, 1935
Dr. Kellner Dániel: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága, Szathmáryné Bánó Vilma Tudományos Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1936
Dézsi Csaba András - Szeness Ágnes: 100 év orvosi-élettani Nobel-díjasai, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2001, ISBN 963-242-754-8
Ahmed Zewail: A fáraók földjének Nobel-díjasa. Kémiai Nobel-díj, 1999, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára-Typotex Kiadó Budapest, 2008, ISBN 978-963-9664-73-9
Nagy Ferenc: Szent-Györgyi Albert és a magyar Nobel-díjasok, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája, Budapest, 1993, ISBN 963-8012-56-0
Nagy Ferenc: Magyar származású Nobel-díjas tudósok, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája, Budapest, 1994, ISBN 963-8012-65-X
Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok, Nap Kiadó Dunaszerdahely, 2005, ISBN 80-89032-62-1
Jeffrey Hopkins: A Béke művészete. Béke Nobel Díjasok beszélnek emberi jogokról, ellentétekről és kibékülésről, Kristály Alapítvány, Budapest, 2003, ISBN 963-212-891-5
Dr. Fóti Mihály: Az orvostudomány és az élettan Nobel-díjasai 1901-1973, Medicina Könyvkiadó Budapest, 1975, ISBN 963-240-360-6
Dr. Czeizel Endre: Tudósok - Gének - Dilemmák. A magyar származású Nobel-díjasok családfaelemzése, Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2002, ISBN 963-861-389-0