AGM–88 HARM
| AGM–88 HARM | |
 | |
| AGM–88 HARM F/A–18 Hornet vadászbombázóra függesztve | |
| Funkció | radarromboló rakéta |
| Gyártó | Texas Instruments/Raytheon |
| Szolgálatba állítás | 1984 |
| Ár | 284 000 USD |
| Irányítás | passzív lokátoros önirányítás |
| Robbanótöltet | 68 kg repesz-romboló töltet |
| Méret- és tömegadatok | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Hossz | 4,140 m |
| Szárnyfesztáv | 1,016 m |
| Törzsátmérő | 0,254 m |
| Indulótömeg | 360 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Max. sebesség | 340 m/s |
| Hatótávolság | 90 km felett |
| Fokozatok | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Első fokozat | |
| Típusa | Thiokol |
| Tüzelőanyaga | szilárd |
 A Wikimédia Commons tartalmaz AGM–88 HARM témájú médiaállományokat. | |
Az AGM–88 HARM (High-speed Anti-Radiation Missile, magyarul „nagysebességű radarromboló rakéta”) egy levegő-föld indítású harcászati rakéta, amit az aktív, elektromos kisugárzással működő légvédelmi radarrendszerek ellen kifejlesztett Shirke és Standard ARM rakéták leváltására készített a Texas Instruments (TI). Később a fejlesztést a Raytheon Corporation (RAYCO) vette át a TI védelmi részlegének megvétele után.
Szerkezeti felépítés
Harci rész
Az A és B altípusok harci része 25 000 db acélrepeszből álló előformázott repesztestből, továbbá robbanóanyagból, gyutacsból és gyutacsgyorsítóból áll. A C altípusban az acél repesztest helyett 12 845 db-ra szakadó előformázott volfrám repesztestet építettek be, valamint növelték a robbanóanyag összetételét és hatásfokát.
Típusváltozatok
Több módosítást (szoftveres és hardveres) a különféle változatokon párhuzamosan hajtottak végre, így az egyes altípusok hasonló képességekkel rendelkeztek és rendelkezhetnek.
A altípus
B altípus
C altípus
D altípus
E változat
A legújabb altípus neve módosult AGM–88E AARGM-re (Advanced Anti-Radiation Guided Missile, magyarul „általános irányított radarromboló rakéta”). A fegyver fejlesztését az amerikai és az olasz védelmi minisztérium támogatja. Egy passzív radart és egy aktív, milliméteres hullámhossz-tartományban működő keresőt (EHF radart) is beépítettek, amikkel képes a kikapcsolt radarok nagy megbízhatósággal való megsemmisítésre is.
Alkalmazása
A rakéta optimális alkalmazására ún. SEAD-bevetéseket (Suppression of Enemy Air Defences, magyarul „ellenséges légvédelmet elnyomó”) dolgoztak ki. Az ilyen profilú bevetéseket speciálisan erre a feladatkörre felkészített repülőgépek hajtják végre. Ilyenek az A–6E, EA–6B, F–111B, F–4G, F–16CJ, F/A–18, F–15E, E–2C/D, P–3C, Tornado ECR, F–14B/D.[1]
A HARM rakétákat intenzíven alkalmazták többek között az Irak ellen indított 1991-es és 2003-as háborúkban.
A rakétát 2022-ben sikeresen integrálták az Ukrán Légierő MiG–29-es vadászrepülőgépeihez is. 2022 augusztusa elején jelentek meg az első információk a rakéta ukrajnai bevetéséről. 2022. augusztus 7-én a közösségi médiában olyan olyan ukrajnai felvételek jelentek meg, amelyeken a rakéta maradványai voltak láthatók, majd másnap az Egyesült Államok védelmi minisztériuma is megerősítette, hogy szállítottak ilyen típusú rakétát Ukrajnának.[2] 2022. augusztus 30-án az Ukrán Légierő a Twitteren tett közzé olyan videófelvételt, amelyen AGM–88 HARM típusú rakéta indítása is látható ukrán MiG–29-es repülőgépről.[3] Későbbi fotók tanúsága szerint a HARM rakéták már Szu-27 típusú repülőgépekről is bevethető.[4]
Az Ukrajnában bevetett HARM rakéták feltételezhetően még a földön kapják meg a radarok hozzávetőleges célkoordinátáit, a hordozó repülőgépek csupán útnak indítják őket az optimális helyről és magasságról. A rakéta a végfázisban a radar kisugárzására vezeti rá magát, miután a cél közelébe manőverezte magát a korábban beprogramozott koordináták alapján.[5]
-
Egy ukrán MiG-29 HARM rakétát indít -
AGM-88E HARM -
F-16 HARM-ot indít -
HARM rakéta egy Phantom II vadászbombázón -
HARM rakéta egy Tornado vadászbombázón
Jegyzetek
- ↑ A Tomcat rendszereibe való integrálást nem fejezték be.
- ↑ CNN, Oren Liebermann: Pentagon acknowledges sending previously undisclosed anti-radar missiles to Ukraine. CNN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
- ↑ https://twitter.com/kpszsu/status/1564531365600690176 (magyar nyelven). Twitter. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
- ↑ https://en.defence-ua.com/news/ukrainian_su_27_got_new_weapons_now_it_will_cause_trouble_to_the_russians_on_par_with_mig_29-4167.html. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
- ↑ YouTube - AGM-88 and Mig-29: How did it happen?. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
Források
A Wikimédia Commons tartalmaz AGM–88 HARM témájú médiaállományokat.
- Air Power Australia cikke.
- FAS cikke.
- FAS cikke a HARM Targeting System-ről.
Sablon:Levegő-föld rakéták
Levegő-föld rakéták | |
|---|---|
 | AGM–12 Bullpup · AGM–45 Shrike · AGM–65 Maverick · AGM–78 Standard ARM · AGM–88 HARM · AGM–114 Hellfire · AGM–119 Penguin · AGM–142 Have Nap · APKWS |
 (NATO-kód) | H–23 (AS–7 Kerry) · H–25 (AS–10 Karen) · H–28 (AS–9 Kyle) · H–29 (AS–14 Kedge) · H–31 (AS–17 Krypton) · H–35 · H–58 (AS–11 Kilter) · H–59 (AS–13 Kingbolt) |
 (NATO-kód) | H–47 Kinzsal |
 | |
 | |
 | Rb–4 · Rb–5 |
Levegő-föld rakéták · Légiharc-rakéták · Páncéltörő rakéták · Ballisztikus rakéták · Robotrepülőgépek · Légibombák | |
Sablon:Az amerikai légierő fegyverei
Az amerikai légierő jelenleg hadrendben álló fegyverei | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|  | |||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
 | Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
