Alexandru Vaida-Voevod

Alexandru Vaida-Voevod
Alexandru Vaida-Voevod
Született	1872. február 27.[1] Alparét
Elhunyt	1950. március 19. (78 évesen)[1] Nagyszeben
Állampolgársága	román osztrák–magyar
Foglalkozása	diplomata orvos politikus
Tisztsége	romániai országgyűlési képviselő egészségügyi miniszter Member of the Crown Council of Romania Románia külügyminisztere (1919. december 1. – 1920. március 13.) Románia miniszterelnöke (1919. december 9. – 1920. március 19.) Románia belügyminisztere (1928. november 10. – 1930. június 7.) Románia miniszterelnöke (1931–1932) Románia miniszterelnöke (1932. június 6. – 1932. október 19.) Románia miniszterelnöke (1933. január 14. – 1933. november 14.)
Iskolái	Bécsi Egyetem
Sírhelye	Szent Péter és Pál-templom
Alexandru Vaida-Voevod aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandru Vaida-Voevod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőorbai Alexandru Vaida-Voevod (Alparét, Magyar Királyság, 1872. február 27. – Nagyszeben, Románia, 1950. március 19.; magyarosítva Vajda Sándor) erdélyi származású román politikus volt, aki pályafutása kezdetén a Magyar Királyság Országgyűlésének volt képviselője. Az első világháborús vereséget követően síkra szállt Erdély Romániához való csatolása érdekében. Tagja volt a párizsi békekonferencián részt vevő román delegációnak, fennmaradt titkos jelentéseiből és leveleiből egyedülálló információk tudhatók meg a tárgyalások menetéről és a diplomáciai játszmákról. Több alkalommal is Románia miniszterelnöke volt (1919-1920, 1932, 1933, összesen nagyjából 18 hónapig).

Fokozatosan kapcsolatba került a fasiszta és a náci eszmékkel, ennek nyomán 1935-ben megalapította a Frontul Românesc nevű fasiszta szervezetet.

1945. március 24-én letartóztatták. 1946-ban Nagyszebenben házi őrizetbe került, ahol élete hátralevő részét töltötte.

Magyarul megjelent művei

• Alexandru Vaida Voevod: Levelek a Békekonferenciáról. Párizs – Versailles 1919–1920; tan., jegyz. Mircea Vaida-Voevod, ford. Eke Zsuzsa, Molnár Judit; Kriterion, Kolozsvár, 2018

Jegyzetek

Források

• ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH

Irodalom

• Koszta István: Nem (csak) Erdély volt a tét. Kései tudósítás a párizsi konferenciáról. Titkosított jelentések, eddig nem publikált dokumentumok; Kárpátia Stúdió, Csíkszereda–Bp., 2010
• Lőrinc László: Ki(f)ordították. Egy "magyargyalázási" legenda. HVG. 2009. június 5.