Bátky Zsigmond

Bátky Zsigmond
Született	1874. január 5. Kocs
Elhunyt	1939. augusztus 28. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	néprajztudós, geográfus, muzeológus, múzeumigazgató
A Néprajzi Tár igazgatója (tulajdonképpen a Néprajzi Múzeum főigazgatója)
Hivatali idő 1919 – 1934
Előd	Semayer Vilibald
Utód	Madarassy László
A Magyar Nemzeti Múzeum megbízott igazgatója
Hivatali idő 1932 – 1934
Előd	Hóman Bálint
Utód	Zichy István
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátky Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőbátkai Bátky Zsigmond (Kocs, 1874. január 5. – Budapest, Kőbánya, 1939. augusztus 28.)^[1] magyar néprajztudós, etnográfus, geográfus.

Életrajz

1874. január 5-én született a Komárom megyei Kocson, polgárosuló módos parasztcsaládban Bátky Zsigmond és Bondics Eszter fiaként. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1900-ban doktorált földrajz szakon.

1896-tól az Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán, majd könyvtárában dolgozott, 1919 őszétől kormánybiztosként a néprajzi osztály vezetője, majd 1920-tól kinevezett igazgatója lett. Tizenöt éven át – igen nehéz körülmények között elkezdve – igazgatta a Néprajzi Múzeumot. 1926-tól 1934-ig a Néprajzi Értesítő szerkesztője. 1934-ben nyugdíjazták, ekkor megkapta a főigazgatói címet is. Felesége Szigethy Szabó Margit volt.

Munkássága

A népi építkezés körében végzett munkálatai mellett fő témái voltak: egyetemes néprajzi, gazdaság- és településföldrajzi, nyelvészeti kérdések.

1928-ban Györffy Istvánnal és Viski Károllyal részt vett a magyar népművészetet áttekintő, összefoglaló mű elkészítésében. Ugyancsak velük szerkesztette a Magyarság néprajzát, amelybe összefoglalást írt a táplálkozás, építkezés, a mesterségek témáiból.

Különösen jelentősek a népi építkezés körében végzett kutatásai. Rendszerezte a magyar parasztház típusait, tüzelőberendezéseit. Elmélyült kutatómunkája, céltudatos szerkesztői és múzeumvezetői tevékenysége nagyban hozzájárult a magyar néprajztudomány európai szintre emelkedéséhez.

1918 őszén Kogutowicz Károllyal közösen szerkesztette meg Magyarország néprajzi térképét kéziratos formában, amelyet 1919-ben kisebb méretben nyomtatott formában is kiadtak, és számos későbbi etnikai térkép készült ez alapján mind itthon, mind külföldön. A térkép módszerének eredetét illetően Bátky és Cs. Sebestyén Károly etnográfus között évtizedes vita alakult ki, Cs. Sebestyén szerint Bátky az ő ábrázolási módszerét ellopva tervezte meg a térképét. Ennek némileg ellentmond, hogy a korabeli leírások szerint az ábrázolási módszer Kogutowicz Károlytól származik.

Bátky földrajzi zsebkönyveket és atlaszokat is szerkesztett.^[2] 1906-ban adta ki Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére című, azóta is kézikönyvként forgatott könyvét. Néprajzi tanulmányai az Ethnographiában, földrajzi cikkei a Földrajzi Közleményekben jelentek meg. A Föld és ember című lapban 1926-ban Kocs és Tekevár címmel írt tanulmányt a községről.

Emlékezete

A kiemelkedő tudós és néprajzkutató emlékére 1984-ben a település iskolájának falán a Magyar Néprajzi Társaság és Kocs község lakossága emléktáblát helyezett el.

Székesfehérvárott, Palotavárosban utca viseli a nevét.

Főbb művei

• Magyarország néprajza (Budapest, 1905)
• Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére (Budapest, 1906) (MEK)
• Magyarázat a Magyar Szent Korona országainak néprajzi és iskolai fali térképéhez (Budapest, 1909)
• Magyarország néprajzi térképe. Magyar Földrajzi Társaság, 1:200 000, 1918 (Kogutowicz Károllyal közösen)
• Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám szerint. Magyar Földrajzi Intézet, 1:300 000, 1919 (Kogutowicz Károllyal közösen)
• Condizioni etnografiche dell'Ungheria (Róma, 1930)
• A magyar sátor és emlékei (Néprajzi Értesítő, 1930)
• A magyar ház eredetéhez (Néprajzi Értesítő, 1930)
• Magyar tűzhelyek és háztípusok (Néprajzi Értesítő, 1930)
• Das ungarische Bauernhaus (Ungarische Jahrbücher, 1938)

Jegyzetek

Források és irodalom

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8  
• Gunda Béla – Krompecher Bertalan– Szendrey Ákos: Bátky Zsigmond irodalmi munkássága (Néprajzi Értesítő 1939)
• Gunda Béla: Bátky Zsigmond. A múlt magyar tudósai (8.). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
• Segyevy Dániel Zoltán: Térképművek Trianaon árnyékában - Magyarország néprajzi térképe (1918)
• Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető, index.hu
• [1]Filep Antal: Kilencven éve jelent meg a történelmi Magyarország részletes, 1:300 000 méretarányú nemzetiségi térképe
• Bátky Zsigmond - Kogutowicz Károly: Magyarország néprajzi térképe. 1:200 000, kézirat, 1918. georeferált változata a mapire.eu oldalon