David Lloyd George
| David Lloyd George | |
 | |
| Az Egyesült Királyság miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1916. december 6.. – 1922. október 19. | |
| Előd | Herbert Asquith |
| Utód | Bonar Law |
| Született | 1863. január 17.[1][2][3][4][5] Manchester, Anglia |
| Elhunyt | 1945. március 26. (82 évesen)[6][1][2][3][4] Ty Newydd, Wales |
| Sírhely | grave of David Lloyd George |
| Párt | Liberális Párt |
| Szülei | Elizabeth Lloyd William George |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | ügyvéd, politikus |
| Halál oka | agydaganat |
| Vallás | baptista egyház |
| Díjak |
|
 | |
| David Lloyd George aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz David Lloyd George témájú médiaállományokat. | |
David Lloyd George (Manchester, 1863. január 17. – Ty Newydd, 1945. március 26.) brit államférfi, aki az első világháború és a háború utáni rendezés során 1916–1922 között liberális párti miniszterelnökként vezette Nagy-Britanniát és a Brit Birodalmat. A versailles-i békeszerződést az Egyesült Királyság képviseletében ő írta alá. 1922-es bukásának közvetlen oka a Chanak krízis volt.
Élete
David Lloyd George 1863. január 17-én született Manchesterben. Édesapja tanárként kereste kenyerét. Apja korai halálát követően David az édesanyjával Walesbe költözött, ahol életre szóló walesi hazafi vált belőle.
Tanulmányai befejezte után ügyvédi képesítést szerzett, majd 1890-ben Caernarvon liberális, parlamenti képviselőjévé választották. Ezt a posztot 1945-ig látta el. Gyors ismertségre tett szert radikalizmusa és a búr háború ellen tanúsított magatartása miatt. 1905-ben Sir Henry Campbell-Bannerman miniszterelnök kinevezte Lloyd George-ot a kereskedelmi minisztérium élére. 1908-ban pedig Herbert Asquith kormányának pénzügyminisztere lett. Lloyd George 1909-es költségvetését a nép költségvetésének nevezték, mivel a társadalombiztosítást támogatta volna. A Lordok Háza azonban ezt a kezdeményezését elutasította. Ez közvetlenül azt eredményezte, hogy az 1911-es parlamenti törvény következtében a lordok elveszítették vétójogukat.
Lloyd George az első világháború első éveiben a pénzügyminiszteri posztját megőrizte. 1915-ben Asquith háborús koalíciós kormányának lőszerellátásáért felelős minisztere lett. 1916 júliusában hadügyminiszterré nevezték ki. Ennek ellenére egyre kritikusabb hangot ütött meg Asquithszal szemben. 1916 decemberében konzervatív és munkáspárti támogatással Asquith helyére kinevezték miniszterelnöknek.
A háború utolsó két évében neki köszönhetően bevezették a Brit Királyi Haditengerészetben a konvojok használatát és egyesítették a szövetséges hadsereg parancsnokságát a francia Ferdinand Foch marsall vezetése alatt. A háború sikeres befejezése után Lloyd George-ot bizták meg Nagy-Britannia képviseletével a párizsi békekonferencián, mely megalkotta a versailles-i békeszerződést. A magyarságot érő igazságtalanságok ellen több ízben felszólalt és az etnikai alapon való felosztás híve volt. Ebben az olasz miniszterelnök Francesco Saverio Nitti támogatta. Ezekről a következőket nyilatkozta:
| „ | Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz. Ezért én a béke vezérelvének azt venném, hogy amennyire emberileg lehetséges, a különböző népfajok kapják meg saját hazájukat, és hogy ez az emberi szempont előzzön meg minden stratégiai, gazdasági vagy közlekedési meggondolást, melyek rendszerint más módon is megoldhatók.[...] Nem lesz béke Közép-Európában‚ ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (Romániának) mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását. | ” |
Végül azonban az erős ellenállás miatt feladta ezen álláspontját és helyette George Nathaniel Curzon folytatta a tárgyalásokat, amelyek a trianoni békeszerződéshez vezettek. Miniszterelnöki pozícióját megőrizte, de ekkor már függött a konzervatívok támogatásától. 1921-ben biztosította az egyezményt, mely az Ír Szabadállam kikiáltásáról született. 1922 nyarán belekeveredett a lovagi címek adományozása körül kialakuló botrányba. Októberben kiléptek a koalícióból a törökországi brit külpolitika miatt. Ekkor Lloyd George lemondott miniszterelnöki pozíciójáról.
Bár parlamenti képviselő maradt korábbi politikai befolyását elveszítette. 1944 Dwyfor earljévé választották. 1945 március 26-án hunyt el a walesi Ty Newyddben.
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ллойд Джордж Дэвид, 2015. szeptember 27.
Források
- David Lloyd George életrajza a BBC honlapján angol nyelven
- Bela K. Kiraly, Peter Pastor, and Ivan Sanders: Total War and Peacemaking, A Case Study on Trianon
- Romsics Ignác: Az angolszász hatalmak és a trianoni békeszerződés, História – 1995/056
További információk
- David Lloyd George életrajza a First World War Com honlapján angol nyelven
- David Lloyd George életrajza a Spartacus Schoolnet honlapján angol nyelven
- Bernát István: Lloyd George birtokpolitikája; Stephaneum, Bp., 1914 (A Magyar Gazdaszövetség kiadványa)
Sablon:Brit miniszterelnökök
| ||
|---|---|---|
Robert Walpole (1721) · Spencer Compton (1742) · Henry Pelham (1743) · Thomas Pelham-Holles (1754) · William Cavendish (1756) · Thomas Pelham-Holles (1757) · John Stuart (1762) · George Grenville (1763) · Charles Watson-Wentworth (1765) · id. William Pitt (1766) · Augustus FitzRoy (1768) · Frederick North (1770) · Charles Watson-Wentworth (1782) · William Petty-FitzMaurice (1782) · William Cavendish-Bentinck (1783) · ifj. William Pitt (1783) · Henry Addington (1801) · ifj. William Pitt (1804) · William Wyndham Grenville (1806) · William Cavendish-Bentinck (1807) · Spencer Perceval (1809) · Robert Jenkinson (1812) · George Canning (1827) · Frederick Robinson (1827) · Arthur Wellesley (1828) · Charles Grey (1830) · William Lamb (1834) · Arthur Wellesley (1834) · Robert Peel (1834) · William Lamb (1835) · Robert Peel (1841) · John Russell (1846) · Edward Smith-Stanley (1852) · George Hamilton-Gordon (1852) · Henry John Temple (1855) · Edward Smith-Stanley (1858) · Henry John Temple (1859) · John Russell (1865) · Edward Smith-Stanley (1866) · Benjamin Disraeli (1868) · William Gladstone (1868) · Benjamin Disraeli (1874) · William Gladstone (1880) · Robert Cecil (1885) · William Gladstone (1886) · Robert Cecil (1886) · William Gladstone (1892) · Archibald Primrose (1894) · Robert Cecil (1895) · Arthur Balfour (1902) · Henry Campbell-Bannerman (1905) · Herbert Asquith (1908) · David Lloyd George (1916) · Bonar Law (1922) · Stanley Baldwin (1923) · Ramsay MacDonald (1924) · Stanley Baldwin (1924) · Ramsay MacDonald (1929) · Stanley Baldwin (1935) · Neville Chamberlain (1937) · Winston Churchill (1940) · Clement Attlee (1945) · Winston Churchill (1951) · Anthony Eden (1955) · Harold Macmillan (1957) · Alec Douglas-Home (1963) · Harold Wilson (1964) · Edward Heath (1970) · Harold Wilson (1974) · James Callaghan (1976) · Margaret Thatcher (1979) · John Major (1990) · Tony Blair (1997) · Gordon Brown (2007) · David Cameron (2010) · Theresa May (2016) · Boris Johnson (2019) · Liz Truss (2022) · Rishi Sunak (2022) |  | |
Sablon:Az első világháború brit politikusai
Brit politikusok az első világháború kezdetétől a Párizs környéki békeszerződésekig | ||
|---|---|---|
| Miniszterelnökök | Herbert Asquith (1908–16) · David Lloyd George (1916–22) |  |
| Külügyminiszterek | ||
| Hadügyminiszterek | Herbert Asquith (1914) · Herbert Kitchener (1914–16) · David Lloyd George (1916) · Edward Stanley (1916–18) · Alfred Milner (1918–19) · Winston Churchill (1919–21) | |
| Az Admiralitás Első Lordjai | Winston Churchill (1911–15) · Arthur Balfour (1915–16) · Edward Carson (1916–17) · Eric Geddes (1917–19) · Walter Long (1919–21) | |
| Politikusok | ||
| Egyéb fontos személyek | ||
Az első világháború portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
