Alsószentmárton

Alsószentmárton
A templom és a falu nyugati vége az 5709-es útról nézve
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Balogh Miklós (független)[1]
Irányítószám	7826
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	1172 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	93,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 47′ 25″, k. h. 18° 18′ 20″45.79037, 18.305645.790370°N 18.305600°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 25″, k. h. 18° 18′ 20″45.79037, 18.305645.790370°N 18.305600°E
Alsószentmárton Pozíció Baranya vármegye térképén
Alsószentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsószentmárton (horvátul: Semartin, románul: Sânmarta de Jos, cigányul Senmarto) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

A Dráva-melléki síkságon fekszik, a horvát határtól mindössze 3 kilométerre (déli határszéle egy rövid szakaszon egybe is esik az országhatárral). A szomszédos települések: északkelet felől Egyházasharaszti, nyugat felől pedig Matty, mindkettőtől egyformán 4-5 kilométerre helyezkedik el. Határos még délkelet felől Olddal, észak felől pedig Siklóssal is, de egyikkel sincs közvetlen közúti kapcsolata. A két legközelebbi város Siklós és Harkány, 9, illetvre 14 kilométerre.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, a Kistapolca-Matty közt húzódó 5709-es úton. Gyűrűspuszta nevű külterületi településrésze, mely a központtól mintegy 3 kilométerre délnyugatra fekszik, közúton csak Matty felől érhető el, az 5712-es útból kiágazó 57 123-as számú mellékúton Keselyőspusztán keresztül.

Története

Fennmaradt oklevelekben 1332-ben jelenik meg a neve először (S. Martino alakban írva). Egykor itt állt a vaskaszentmártoni apátság.

A 18. században Drávaszentmártonnak hívták és az Esterházy család, majd a vakai apátság birtoka volt.

A 20. század második feléig elsősorban sokácok (horvátok) lakták.

Trianon után, majd a második világháborút követően a falu lakói egyre nagyobb számban vándoroltak ki Jugoszláviába, s ennek következtében 1980 körül Alsószentmárton etnikailag cigány településsé vált. Cigány lakosai a beás, más néven teknős/teknővájó cigányok muncsán alcsoportjába tartoznak. Nyelvük archaikus román dialektus.

2013-ban Alsószentmártonon mérték az országban a legnagyobb éves csapadékmennyiséget, 1083,1 mm-t.^[3]

A település a 2010-es években sorozatosan az ország legszegényebb településeinek listáján szerepelt. A 2017. decemberi statisztikai adatok szerint a faluban akkor 27,3%-os volt a munkanélküliség.^[4] 2019-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján kidolgozott roma felzárkóztatási stratégiának egyik célpontja Alsószentmárton lett.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Id. Szilágyi Péter (MSZP)^[5]
• 1994–1998: Szilágyi Péter (MSZP)^[6]
• 1998–2002: Id. Szilágyi Péter (független)^[7]
• 2002–2006: Tábori Mihály (független cigány kisebbségi)^[8]
• 2006–2010: Vas Péter (Fidesz)^[9]
• 2010–2014: Vas Péter (Fidesz)^[10]
• 2014–2019: Budai László (független)^[11]
• 2019–2020: Budai László (független)^[12]
• 2020–2024: Balogh Miklós (független)^[1][13]
• 2024-től:

A településen 2020-ben időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2019 őszén megválasztott előző polgármester alig négy hónap után, méltatlanság miatt benyújtotta lemondását.^{[14] [15]} A választás időpontját először 2020. június 7-ére tűzték ki,^[16] de aznap nem lehetett megtartani, mert a koronavírus-járvány kapcsán életbe lépett veszélyhelyzeti korlátozások lehetetlenné tették a választás lebonyolítását. A választás időpontját a korlátozások feloldását követően 2020. szeptember 13-ára tűzték ki.

Népesség

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 98,6% cigánynak mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 95,2%, felekezeten kívüli 1,7% (2,9% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 77,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak, ukránnak és szerbnek, 0,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 89,1% volt római katolikus, 0,8% görög katolikus, 0,1% református, 0,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 1,1% felekezeten kívüli (7,2% nem válaszolt).^[18] A település népességének alakulása az elmúlt években:

Nevezetességei

• Szent Márton római katolikus templom: a horvátok egykori temploma 1797-ben épült barokk stílusban. 2015-ben felújították.
• Hótedra (horgásztó)

Jegyzetek

További információk

• Alsószentmárton a Via Sancti Martini honlapján
• Cigány gyerekek Alsószentmártonban^{[halott link]}, www.poorters.nl