Anxiolitikum

Az anxiolitikum vagy szorongásoldó olyan gyógyszer, amely kémiai úton csökkenti a szorongást. Ez a hatás ellentétben áll az úgynevezett anxiogén (szorongáskeltő) szerekkel. A szorongásoldó gyógyszereket a szorongásos zavarok és a hozzájuk kapcsolódó pszichológiai és fizikai tüneteik kezelésére használják.

A szorongás természetesen előforduló érzelem és válasz. Ha a szorongás szintje meghaladja egy személy toleranciáját, szorongásos zavar fordulhat elő. A szorongásos zavarokkal küzdő emberek félelemreakciókat mutathatnak, például védekező magatartást, magas szintű éberséget és negatív érzelmeket. A szorongásos zavarban szenvedőknek lehetnek egyidejű pszichés zavarai is, például depresszió. A szorongásos zavarokat hat lehetséges klinikai értékelés alapján osztályozzák:[1]

Típus Leírás
generalizált szorongás A szorongásos tünetek általában tartósak és állandóak. Az ebben a rendellenességben szenvedő betegek túlzott szorongást tapasztalhatnak hosszú ideig, általában hat hónapon át, és a tünetek minden specifikus kiváltó ok nélkül jelentkezhetnek.
pánikbetegség Ez a rendellenesség kifejezetten a pánikrohamoktól való szenvedésre és az ismétlődő rohamoktól való félelemre utal. Gyakran előfordul agorafóbiás betegeknél (a zárt helyszín elhagyásának nehézségétől való félelem). A pánikrohamok a szorongásszint hirtelen felfutása, általában megmagyarázhatatlan okokból kifolyólag.
szociális fóbia Ez a társadalmi helyzetekben való félelemre utal, vagy a nyilvánosság előtt lép fel. A félelmek gyakran megmagyarázhatatlanok és tartósak. A félelem a rossz teljesítmény vagy a kínos társas interakciók miatti esetleges megaláztatásnak is betudható.
specifikus fóbia Tartós félelem egy konkrét akár kézzelfogható, akár megfoghatatlan tárgytól. A félelem elkerüléshez vagy a tárgytól való menekülés gondolatához vezet.
poszttraumás stressz zavar (PTSD) A PTSD-k súlyos trauma vagy életveszélyes események miatt alakulnak ki. A specifikus tünetek közé tartozik a hasonló helyzetekben kiváltott traumás események visszaemlékezése, valamint az ilyen helyzetek elkerülése. Az esemény újbóli átélésétől való félelem a tehetetlenség vagy a rettegés érzésével is társul.
obszesszív-kompulzív zavar (OCD, kényszerbetegség, rögeszmés-kényszeres zavar) Az ebben szenvedő személy kényszeres impulzusokat tapasztal az obszessziói (rögeszméi) megszüntetésére. Az egyik gyakori példa a szennyeződések vagy rendezetlenség, rendszerezetlenség miatti obszesszió. A személy kényszert vagy késztetést érez a környezete sterilizálására, rendbetételére, a vélt vagy valós szennyeződések, esetleg rendetlenségek eltávolítására, megoldására.

A szorongásos zavarok különböző típusai egyaránt rendelkeznek néhány általános tünettel, miközben megvannak a saját jellegzetes vonásaik. A különböző típusú szorongásos zavarokkal küzdő emberek eltérően reagálnak a szorongásgátló gyógyszerek különböző osztályaira.

Etiológia

A szorongásos zavar etiológiája továbbra is ismeretlen. Számos olyan hozzájáruló tényező van, amelyekről még bizonyítani kell, hogy szorongásos zavart okoznak.[1] Ezek a tényezők közé tartozik a gyermekkori szorongás, a központi stimulánsok gyógyszeres indukciója, az anyagcsere-betegségek vagy a depresszió.

Jegyzetek

  1. a b Clinical pharmacy and therapeutics. Elsevier (2018. augusztus 7.). ISBN 978-0-7020-7012-9. OCLC 1084882482 
Sablon:Pszichiátria
  • m
  • v
  • sz
szakterületek
  • addiktológia
  • biológiai pszichiátria
  • gyermek- és serdülőpszichiátria
  • kognitív neuropszichiátria
  • fejlődési rendellenesség
  • sürgősségi pszichiátria
  • igazságügyi pszichiátria
  • időskori pszichiátria
  • pszichoneuro-immunológia
  • katonai pszichiátria
  • neuropszichiátria
  • telepszichiátria
mentális zavarok
diagnosztika
terápia
pszichés
biológiai
kapcsolódó
témák
  • magatartási zavarok gyógyszeres kezelése
  • klinikai idegtudomány
  • pszichiátriával kapcsolatos viták
    • anti-pszichiátria
    • biopszichiátriai vita
    • elektrokonvulzív terápia
    • inzulin sokkterápia
    • pszichiátriai politikai visszaélés
    • pszichiátriai túlélők mozgalma
  • képalkotás genetika
  • neuroimaging
  • idegélettan
  • pszichiátria filozófiája
  • pszichiátriai epidemiológia
  • pszichiátriai genetika
  • pszichiátriai kórház
  • pszichiáter
  • pszichoanalízis
  • pszicho-onkológia
  • pszichofarmakológia
  • pszichoszomatikus gyógyászat
  • pszichosebészet
nevezetes
kutatók
jelentős
intézetek
belföldi
külföldi
szervezetek
listák
  • tanácsadási témák
  • neurológiai állapotok és rendellenességek
  • pszichiátriai gyógyszerek (kezelt állapot szerint)
  • pszichiáterek
  • pszichoterápiák
a pszichiátria története · a pszichiátria magyarországi története
Sablon:Anxiolitikumok
  • m
  • v
  • sz
Anxiolitikumok (szorongásoldók, N05B)
GABAA PAMs
Benzodiazepinek
Adinazolam •  Alprazolám •  Bretazenil •  Bromazepám •  Diazepám •  Etil-loflazepát •  Etizolám •  Fludiazepám •  Halazepám •  Imidazenil •  Kamazepám •  Ketazolám •  Klórdiazepoxid •  Klobazám •  Klonazepám •  Klorazepát •  Klotiazepám •  Kloxazolám •  Lorazepám •  Medazepám •  Nordazepám •  Oxazepám •  Pinazepám •  Prazepám •  tofizopám
Emilkamát •  Mebutamate •  Meprobamát (Carisoprodol, Tibamát) •  Fenprobamát •  Procimát
Nem-benzodiazepinek
Abekarnil •  Adipiplon •  Alpidem •  CGS-9896 •  CGS-20625 •  Divaplon •  ELB-139 •  Etifoxin •  GBLD-345 •  Gedokarnil •  ICI-190,622 •  L-838,417 •  NS-2664 •  NS-2710 •  Ocinaplon •  Pagoklon •  Panadiplon •  Pipekalin •  RWJ-51204 •  SB-205,384 •  SL-651,498 •  TP-003 •  TP-13 •  TPA-023 •  Trakazolát •  Y-23684 •  ZK-93423
Egyebek
Klórmezanon •  Etazolát •  Etanol •  Kavalaktonok (Kava Kava) •  Scutellaria •  Valerénsav (macskagyökér)
5-HT1A agonisták
Azapironok: Buspiron •  Gepiron •  Tandospiron; Egyebek: Flezinoxán •  PRX-00023
H1-antagonisták
Difenilmetánok: Kaptodiám •  Hidroxizin; Egyebek: Brómfeniramin •  Klórfeniramin •  Feniramin