Az Amerikai Egyesült Államok külbirtokai

Az Amerikai Egyesült Államok adminisztratív felosztása
Első szint

Államok
Külbirtokok
(lakott, lakatlan)
Indián rezervátumok
Territóriumok

Második szint

Megyék
Összevont város-megye
Megyei jogú városok

Harmadik szint

Városok, falvak
Civil városközösségek

Sablon:USA-közigazgatás
  • m
  • v
  • sz

Az Amerikai Egyesült Államok külbirtokai olyan, az Egyesült Államokhoz tartozó földrajzi területek, melyek az Amerikai Egyesült Államok államain kívül esnek, jogilag függetlenek tőlük, lakosaik mégis amerikai állampolgárok. A gyarmatosítás korában, többek között a spanyol–amerikai háború révén jöttek létre, túlnyomórészt az Egyesült Államoknak a Kína felé irányuló terjeszkedése során. Az Egyesült Államok saját gyarmati múltja, illetve az amerikai függetlenségi háború hagyományai miatt soha nem nevezték őket gyarmatoknak.

Alkotmányjogi helyzet

Az USA alkotmányjoga különbséget tesz „bekebelezett” és „bekebelezetlen” területek között, valamint „szervezett” és „szervezetlen” területek között.

Szervezettnek minősül az a terület, melynek van saját szervezett közigazgatása, míg szervezetlen az, aminek nincs, jellemzően ezek - egy kivétellel - lakatlan területek, melyeken értelemszerűen nem is lehetne közigazgatást szervezni, ill. olyan kis lakosságú területek, hogy nem érdemes megszervezni rajtuk a közigazgatást.

Ami a bekebelezett/bekebelezetlen megkülönböztetést illeti, pillanatnyilag minden amerikai külbirtok bekebelezetlen, egyetlen kivétellel: ez Palmyra-atoll, mely a Csendes-óceán központi részén található. A bekebelezett státusz azt jelenti, hogy az illető terület szerves része az Amerikai Egyesült Államoknak, vonatkozik rá automatikusan a teljes amerikai jogrend, lakosai pedig amerikai állampolgárok, viszont nem a szövetségi állam tagja (hiszen nem állam), hanem a szövetségi központi kormány alá tartozik. Tehát valójában Palmyra-atoll nem is tekinthető teljes mértékben külbirtoknak jogi értelemben.

Teljes önkormányzattal rendelkező társult államok

 Északi-Mariana-szigetek

(Commonwealth of the Northern Mariana Islands)

  • A Csendes-óceán délnyugati részén, a 140. és 155. északi szélességi és a 23. és 11. hosszúsági fok között található.
  • Területe: 457 km²
  • Lakossága: 43 000 fő (2000)
  • Fővárosa: Garapan

 Puerto Rico

(Commonwealth of Puerto Rico)

  • A Karib-tengerben, Hispaniolától (Haiti) keletre fekvő sziget.
  • Területe: 8959 km²
  • Lakossága: 3 621 000 fő (2000)
  • Fővárosa: San Juan

Az Amerikai Egyesült Államok önkormányzattal nem rendelkező területei

Amerikai Csendes-óceáni szigetek

(United States Miscellaneous Pacific Islands)

 Amerikai Szamoa

(American Samoa)

 Amerikai Virgin-szigetek

(Virgin Islands of the United States)

 Guam

  • Az  Északi-Mariana-szigetek földrajzi értelemben vett legdélibb szigete, mely attól külön közigazgatási egységet képez.
  • Területe: 549 km²
  • Lakossága: 133 000 fő (2000)
  • Fővárosa: Agana

 Midway-atoll

(Midway Islands)

  • Az Északnyugati Hawaii-szigetek közé sorolt atollcsoport. Fontos katonai támaszpont.
  • Területe: 5 km²
  • Lakossága: katonai kiszolgáló személyzet

 Wake-sziget

(Wake Island)

Az Amerikai Egyesült Államok bérelt területe

Guantánamói-öböl

Tengeröböl Kuba szigetének délkeleti végén, Guantánamo városától nem messze. Az Egyesült Államok egy 1903-as egyenlőtlen szerződés alapján „bérli”, ennek jogszerűségét Kuba 1959 óta nem ismeri el.[1] Haditengerészeti támaszpont, hírhedt börtön.

Jegyzetek

  1. CIA World Factbook
Sablon:USA tagállamok
  • m
  • v
  • sz
Tagállamok
USA
Tagállamok megyéi
Szövetségi kerület
  • Washington, D.C.
Társult államok
Külbirtokok
Lakott
Indián rezervátumok
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap