Az Amerikai Egyesült Államok államai
| Az Amerikai Egyesült Államok adminisztratív felosztása |
|---|
| Első szint |
| Államok |
| Második szint |
| Megyék |
| Harmadik szint |
| Városok, falvak |
Sablon:USA-közigazgatás
|
Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai közé az az 50 szövetségi tagállam tartozik, amelyek együtt alkotják az Amerikai Egyesült Államokat. A tagállamok parlamentjeit együtt illeti meg a szuverenitás az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvényhozásával. Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya szerint a szövetségi törvényhozás törvényeket csak olyan tárgykörökben alkothat, amelyeket az Alkotmány tételesen felsorol, minden más tárgykörben a törvényhozás joga az egyes tagállamokat illeti meg.
Térkép
Történelem
Az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltásával a tizenhárom gyarmatból tizenhárom független állam lett. Miután a Konföderációs cikkelyek nem bizonyultak elegendőnek az unió számára, a tizenhárom állam egy új szövetségbe tömörült az alkotmány jóváhagyásával 1789-től kezdődően. A Kongresszusnak áll jogában új államok belépését jóváhagyni az unióba. Az alkotmányban nem szerepel, hogy kiléphet-e egy állam az Egyesült Államokból. Néhányan úgy vélik, a mai napig nincs tisztázva, hogy törvényesen kiléphet-e egy állam. Az alkotmány elfogadása előtt a Konföderációs cikkelyek még úgy nyilatkoztak erről, hogy „az unió örök”.
Az Egyesült Államok fennhatósága nem csak az uniót alkotó államokra terjedt és terjed ki. Az 50 állam szinte mindegyike olyan területen alakult meg, ami már azt megelőzően is az Egyesült Államokhoz tartozott, és az államoknál kevesebb önállósággal rendelkező territóriumként volt szervezve. Nem tartozik egyik államhoz sem az Egyesült Államok fővárosa, Washington, amely a speciális jogállású Columbia kerületet alkotja Maryland és Virginia államok közé ékelődve.
-
Phoenix (Arizona) -
Sacramento (Kalifornia) -
Indianapolis Motor Speedway -
Olympia (Washington)
Az államok listája
| Zászló | Állam | Rövidítés | Főváros | Legnagyobb város | Terület, ezer km² | Lakosság (2022-ben)[1] | Csatlakozás az unióhoz | Becenév (magyarul) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | Alabama | AL | Montgomery | Birmingham | 131,4 | &0000000005074296.0000005 074 296 | 1819. december 14. | Dixie szíve, A kamélia állam |
 | Alaszka | AK | Juneau | Anchorage | 1518,8 | &0000000000733583.000000733 583 | 1959. január 3. | Az utolsó határ, Az északi nap földje |
 | Arizona | AZ | Phoenix | 295,3 | &0000000007359197.0000007 359 197 | 1912. február 13. | Grand Canyon-állam | |
 | Arkansas | AR | Little Rock | 137,8 | &0000000003045637.0000003 045 637 | 1836. június 15. | A természetállam, A disznó állam | |
 | Colorado | CO | Denver | 269,9 | &0000000005839926.0000005 839 926 | 1876. augusztus 1. | A centenáriumi állam | |
 | Connecticut | CT | Hartford | Bridgeport | 13,0 | &0000000003626205.0000003 626 205 | 1788. január 9.[a] | Az alkotmány állam, A szerecsendió állam |
 | Delaware | DE | Dover | Wilmington | 5,3 | &0000000001018396.0000001 018 396 | 1787. december 7.[a] | Az első állam, A gyémántállam |
 | Dél-Dakota | SD | Pierre | Sioux Falls | 199,7 | &0000000000909824.000000909 824 | 1889. november 2. | A kojotállam, A Rushmore-hegy állam |
 | Dél-Karolina | SC | Columbia | 80,4 | &0000000005282634.0000005 282 634 | 1788. május 23.[a] | A pálmaállam | |
 | Észak-Dakota | ND | Bismarck | Fargo | 183,1 | &0000000000779261.000000779 261 | 1889. november 2. | A béke kertje állam |
 | Észak-Karolina | NC | Raleigh | Charlotte | 136,1 | &0000000010698973.00000010 698 973 | 1789. november 21.[a] | Az öreg északi állam |
 | Florida | FL | Tallahassee | Jacksonville | 151,9 | &0000000022244823.00000022 244 823 | 1845. március 3. | A napfényes állam |
 | Georgia | GA | Atlanta | 152,6 | &0000000010912876.00000010 912 876 | 1788. január 2.[a] | A Dél birodalmi állama, A barackállam | |
 | Hawaii | HI | Honolulu | 16,6 | &0000000001440196.0000001 440 196 | 1959. augusztus 21. | Aloha állam | |
 | Idaho | ID | Boise | 216,4 | &0000000001939033.0000001 939 033 | 1890. július 3. | Az ékkőállam | |
 | Illinois | IL | Springfield | Chicago | 149,9 | &0000000012582032.00000012 582 032 | 1818. december 3. | A prériállam |
 | Indiana | IN | Indianapolis | 92,9 | &0000000006833037.0000006 833 037 | 1816. december 11. | A hoosier-állam | |
 | Iowa | IA | Des Moines | 145,8 | &0000000003200517.0000003 200 517 | 1846. december 28. | A sólyomszem állam | |
 | Kalifornia | CA | Sacramento | Los Angeles | 411,0 | &0000000039029342.00000039 029 342 | 1850. szeptember 9. | Az aranyállam |
 | Kansas | KS | Topeka | Wichita | 213,0 | &0000000002937150.0000002 937 150 | 1861. január 29. | A napraforgó állam |
 | Kentucky | KY | Frankfort | Louisville | 104,6 | &0000000004512310.0000004 512 310 | 1792. június 1. | A perjeállam |
 | Louisiana | LA | Baton Rouge | New Orleans | 125,6 | &0000000004590241.0000004 590 241 | 1812. április 30. | A pelikánállam |
 | Maine | ME | Augusta | Portland | 86,1 | &0000000001385340.0000001 385 340 | 1820. március 15. | A fenyőállam |
 | Maryland | MD | Annapolis | Baltimore | 27,0 | &0000000006164660.0000006 164 660 | 1788. április 28.[a] | A szabad állam |
 | Massachusetts | MA | Boston | 21,4 | &0000000006981974.0000006 981 974 | 1788. február 6.[a] | Az öbölállam, Az öreg kolónia | |
 | Michigan | MI | Lansing | Detroit | 151,5 | &0000000010034113.00000010 034 113 | 1837. január 26. | A Nagy-tavak állama, A rozsomákállam |
 | Minnesota | MN | Saint Paul | Minneapolis | 218,6 | &0000000005717184.0000005 717 184 | 1858. május 11. | A sarkcsillag állam, Az ürgeállam |
 | Mississippi | MS | Jackson | 123,5 | &0000000002940057.0000002 940 057 | 1817. december 10. | A magnólia állam | |
 | Missouri | MO | Jefferson City | Kansas City | 180,5 | &0000000006177957.0000006 177 957 | 1821. augusztus 10. | Show Me State |
 | Montana | MT | Helena | Billings | 380,8 | &0000000001122867.0000001 122 867 | 1889. november 8. | A kincses állam |
 | Nebraska | NE | Lincoln | Omaha | 200,0 | &0000000001967923.0000001 967 923 | 1867. március 1. | A kukoricahántoló állam |
 | Nevada | NV | Carson City | Las Vegas | 286,2 | &0000000003177772.0000003 177 772 | 1864. október 31. | A zsályaállam, A harcban született állam, Az ezüstállam |
 | New Hampshire | NH | Concord | Manchester | 24,0 | &0000000001395231.0000001 395 231 | 1788. június 21.[a] | A gránitállam |
 | New Jersey | NJ | Trenton | Newark | 20,2 | &0000000009261699.0000009 261 699 | 1787. december 18.[a] | A kertállam |
 | New York | NY | Albany | New York | 128,4 | &0000000019677151.00000019 677 151 | 1788. július 26.[a] | A birodalmi állam |
 | Nyugat-Virginia | WV | Charleston | 62,8 | &0000000001775156.0000001 775 156 | 1863. június 20. | A hegységes állam | |
 | Ohio | OH | Columbus | 106,8 | &0000000011756058.00000011 756 058 | 1803. március 1. | A vadgesztenye állam | |
 | Oklahoma | OK | Oklahoma City | 181,0 | &0000000004019800.0000004 019 800 | 1907. november 16. | A sooner állam | |
 | Oregon | OR | Salem | Portland | 251,1 | &0000000004240137.0000004 240 137 | 1859. február 14. | A hódállam |
 | Pennsylvania | PA | Harrisburg | Philadelphia | 117,4 | &0000000012972008.00000012 972 008 | 1787. december 12.[a] | A zárókő állam |
 | Rhode Island | RI | Providence | 3,1 | &0000000001093734.0000001 093 734 | 1790. május 29.[a] | Kis Rhody, Az óceáni állam | |
 | Tennessee | TN | Nashville | Memphis | 109,4 | &0000000007051339.0000007 051 339 | 1796. június 1. | Az önkéntes állam |
 | Texas | TX | Austin | Houston | 692,3 | &0000000030029572.00000030 029 572 | 1845. december 29. | A magányos csillag állam |
 | Utah | UT | Salt Lake City | 219,9 | &0000000003380800.0000003 380 800 | 1896. január 4. | A méhkásállam | |
 | Új-Mexikó | NM | Santa Fe | Albuquerque | 315,1 | &0000000002113344.0000002 113 344 | 1912. január 6. | A varázslat földje |
 | Vermont | VT | Montpelier | Burlington | 24,8 | &0000000000647064.000000647 064 | 1791. március 4. | A zöld hegy állama |
 | Virginia | VA | Richmond | Virginia Beach | 105,7 | &0000000008683619.0000008 683 619 | 1788. június 25.[a] | A régi uralom |
 | Washington | WA | Olympia | Seattle | 176,6 | &0000000007785786.0000007 785 786 | 1889. november 11. | Az örökzöld állam |
 | Wisconsin | WI | Madison | Milwaukee | 145,4 | &0000000005892539.0000005 892 539 | 1848. május 29. | A borzállam |
 | Wyoming | WY | Cheyenne | 253,5 | &0000000000581381.000000581 381 | 1890. július 10. | Az egyenlőség állama | |
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Az alkotmány ratifikációjának dátuma az első 13 államban
Államok neveinek eredete
Az 50 állam nevei sok nyelvből származnak. 24 államnév indián eredetű. Ezek közül nyolc algonkin, hét sziú, három irokéz és egy uto-azték. Hawaii neve pedig a polinéz hawaii-i nyelvből származtatható.
A fennmaradó államokból 22 név európai nyelvből származik. Hét latin (főként angol nevek latinizálása), a maradék pedig angol, spanyol és francia. Tizenegy államot személyekről neveztek el, amiből hét európai uralkodókra vonatkozik, míg egy egy amerikai elnökre. Hat állam van, ahol nem teljesen ismert a név származása.[2]
Az 51. állam
Puerto Rico
Puerto Rico egy amerikai külterület, aminek hivatalos megnevezése Puerto Ricó-i Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Puerto Rico, spanyolul: Estado Libre Asociado). Lakosainak nincs képviselete az Egyesült Államok Kongresszusában. Ugyan a területnek van képviselete a Képviselőházban, biztos megnevezéssel, a delegáltnak nincs semmiféle szavazójoga az elnök évértékelőjéért felelő bizottságon kívül.[3]
2012. november 6-án tartottak egy népszavazást a terület esetleges államjogáról, ahol a lakosság 61%-a az állammá válás mellett szavazott.[4][5]
2012. december 11-én Puerto Rico Törvényhozása jóváhagyott egy határozatot, amiben kérték az amerikai elnököt és az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy adjanak választ a népszavazásra és kezdjék meg a terület felvételét az unióba, mint annak 51. állama.[6]
2017. június 11-én ismét népszavazást tartottak, ahol szinte a teljes lakosság, 97% a csatlakozás mellett szavazott, de az állampolgárok mindössze 23%-a vett részt. A függetlenségi mozgalom bojkottálta a szavazást.[7]
2018. június 27-én az Egyesült Államok Képviselőházában bemutatták a H.R. 6246 határozatot, aminek célja az volt, hogy válaszoljanak a 2012. november 6-án és 2017. június 11-én tartott népszavazásokra és megkezdjék Puerto Rico felvételének folyamatát az unióba. Összesen 30 szerzője volt az ország két nagy pártjából.[8]
2020. november 30-án Puerto Rico ismét népszavazást tartott, amiben harmadjára is az államiság mellett szavaztak. Ezek mellett megválasztották a csatlakozás-párti Pedro Pierluisi kormányzót.[9]
Washington, Douglass Commonwealth
 | Bővebben: Washington, D.C. Admission Act |
Az Amerikai Egyesült Államok alapításakor a cél az volt, hogy az ország fővárosa semleges legyen, ne részesítsen előnyben egy létező államot se. Ekkor hozták létre 1800-ban a Columbiai Kerületet, mint a kormány központja. Tekintve, hogy nem állam, a fővárosnak nincs képviselője a Szenátusban és csak egy, szavazójoggal nem rendelkező delegáltja a Képviselőházban. Ezek mellett még saját kormánya sincs. Az 1961-es 23. alkotmánymódosítás elfogadása előtt a főváros polgárai szavazatjoggal se rendelkeztek az elnökválasztásokon.
A főváros lakóinak nagy része támogatja az állammá válás valamilyen formáját, vagy a teljes kerület vagy csak annak lakott területei. A 2016 novemberében tartott népszavazáson a lakosság 86%-a támogatta a csatlakozást az unióhoz.[10]
A Washington, D.C., Admission Act törvényjavaslatot többször is bemutatták a Képviselőházban, 2019-ben és 2021-ben meg is szavazták, de a Szenátusban szavazást se tartottak róla.[11] 2023-ban, mint az előző két kongresszus kezdetén, ismét bemutatták, a javaslat elfogadása jelenleg folyamatban van.
Jegyzetek
- ↑ U.S. Census Bureau QuickFacts: United States (angol nyelven). www.census.gov. [2022. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
- ↑ Origin of State Names (angol nyelven). www.infoplease.com. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
- ↑ Rules of the House of Representatives. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ Castillo, Mariano: Puerto Ricans favor statehood for first time | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2012. november 7. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ Puerto Ricans opt for statehood in referendum (amerikai angol nyelven). Associated Press, 2015. március 26. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ The Senate and the House of Representative of Puerto Rico Concurrent Resolution. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ Robles, Frances. „23% of Puerto Ricans Vote in Referendum, 97% of Them for Statehood”, The New York Times, 2017. június 11. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ González-Colón, Jenniffer: Cosponsors - H.R.6246 - 115th Congress (2017-2018): Puerto Rico Admission Act of 2018. www.congress.gov, 2018. július 11. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ „Analysis | Puerto Ricans voted to become the 51st U.S. state — again”, Washington Post (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Hersher, Rebecca. „D.C. Votes Overwhelmingly To Become 51st State”, NPR, 2016. november 9. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.) (angol nyelvű)
- ↑ Manchin opposes D.C. statehood, dealing a blow to Democratic priority (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2023. január 15.)
Források
- United States (angol nyelven). The World Factbook. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2002. július 19.)
Földrajzportál
USA-portál
