Azori-szigetek

Azori-szigetek
Região Autónoma dos Açores
Az Azori-szigetek zászlaja Azori-szigetek címere
Nemzeti mottó: Antes morrer livres que em paz sujeitos (Inkább halj meg szabadon, mint békében leigázva) Nemzeti himnusz: A Portuguesa (országos) Hino dos Açores (helyi)
Fővárosa	Ponta Delgada (regionális kormányzat) Angra do Heroísmo (legfelsőbb bíróság) Horta (törvényhozó gyűlés)
é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′37.733333333333, -25.66666666666737.733333°N 25.666667°WKoordináták: é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′37.733333333333, -25.66666666666737.733333°N 25.666667°W
Államforma	autonóm régió
Vezetők
Elnök	Vasco Cordeiro
Hivatalos nyelv	portugál
Betelepülés	1439
Tagság	Lista Assembly of European Regions
Népesség
Népszámlálás szerint	236 440 fő (2021)[1]
Becsült	241 763 fő (2001)
Népsűrűség	104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	2333 km²
Víz	?%
Időzóna	GMT-1 (UTC-1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	P
Hívószám	351
Internet TLD	.pt
Villamos hálózat	220 volt
A Wikimédia Commons tartalmaz Azori-szigetek témájú médiaállományokat.

Az Azori-szigetek (portugálul: Açores) Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceánon, Lisszabontól körülbelül 1400 km-re nyugatra, Marokkótól körülbelül 1500 km-re északnyugatra és körülbelül 1930 km-re délkeletre Új-Fundlandtól. Portugália két autonóm régiójának egyike (a másik Madeira). Adminisztratív központja a Faial szigetén épült Horta, legnagyobb városa a São Miguel szigetén található Ponta Delgada.

Főbb iparágai a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a turizmus, amely a régió egyik fő szolgáltatási tevékenységévé vált. Az Azori-szigetek kormánya a lakosság nagy százalékát közvetlenül vagy közvetve a szolgáltató szektorban foglalkoztatja. A 20. században és bizonyos mértékig a 21. században az Európa és Észak-Amerika között közlekedő repülőgépek üzemanyag-utántöltő állomásaként szolgált.

Természeti földrajza

A szigetek az é. sz. 36° 43' – 39° 56' között és ny. h. 24° 46' – 31° 16' között helyezkednek el, a Közép-Atlanti-hátság részeként.

A 9 lakott sziget 3 csoportban helyezkedik el:

• nyugaton Corvo és Flores,
• középen Faial, Pico, São Jorge, Graciosa és Terceira
• keleten São Miguel, és Santa Maria.

Ezeken kívül van még néhány kis, lakatlan sziget vagy inkább szirt; ezek az úgynevezett hangyácskák.^[2]

Földtani felépítése

A szigetek a Közép-Atlanti-hátság nevű óceáni hátsághoz közel egy, a hátságra merőleges transzform vető mentén alakultak ki alapvetően a vetőzóna menti húzófeszültség hatására. Létrejöttükben számos szakember szerint szerepet játszhat egy magmafeláramlás, úgynevezett köpenycsóva (plume) is.^[3] Ennek megfelelően a vulkanikus szigetek anyaga úgynevezett óceánközépi (MORB) bazalt. A legmagasabb (2351 m-es) tűzhányó a Pico-szigeten emelkedik; ennek csúcsa Portugália legmagasabb pontja.

Növényzete

A szigetcsoport – a Madeira- és a Kanári-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része. Természetes növénytakarója a sok csapadékot kapó babérlombú erdő, de ezek helyén ma már nagyrészt legelő van. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listáján^[4] szereplő endemizmusok:

• azori durdafű (Isoetes azorica),
• azori mételyfű (Marsilea azorica),
• azori nefelejcs (Myosotis azorica),
• azori harangvirág (Azorina vidalii),
• azori budavirág (Spergularia azorica),
• azori hanga (Erica scoparia azorica),
• azori kerep (Lotus azoricus),
• azori fagyöngy (Arceuthobium azoricum),
• azori jázmin (Jasminum azoricum),
• Picconia azorica,
• azori sóska (Rumex azoricus),
• széleslevelű kutyabenge (Frangula azorica),
• luzitán szilva (Prunus lusitanica azorica),
• azori szemvidítófű (Euphrasia azorica),
• azori baraboly (Chaerophyllum azoricum),
• azori gombernyő (Sanicula azoricum).

Itt él Európa talán legritkább orchideája, a Platanthera azorica, valamint a csaknem ugyanolyan ritka Platanthera micrantha, melyek állományait élőhelyük pusztulása és invazív növényfajok terjeszkedése is veszélyezteti.^[5][6]

Éghajlata

A szigetcsoport nagyjából ugyanolyan szélességi fokon terül el, mint Portugália szárazföldének déli fele, ami általában enyhe, óceáni, szubtrópusi éghajlatot eredményez, alacsony évi és napi ingadozással.

Köppen éghajlati besorolása szerint a keleti szigetcsoportot általában a mediterrán kategóriába sorolják, míg a középső és a nyugati csoportot inkább nedves szubtrópusiba.

Történelem

Bár az akkor lakatlan szigetek felfedezését hivatalosan 1427-hez, illetve Gonçalo Velho portugál hajóskapitány személyéhez kötik, nagy valószínűséggel már az ókori karthágóiak számára is ismertek voltak. Szerepeltek már "hivatalos felfedezése" előtti térképeken, például egy a Mediciek által 1351-ben készíttetett térkép már feltünteti a hét szigetből álló, a portugál partokhoz kapcsolható szigetcsoportot az óceánban, illetve egy XIV. század végi katalán térkép meg is nevezi Corvo, Flores és São Jorge szigetet. Portugália 1432-ben deklarálta fennhatóságát, és – elsősorban Algarve, Alentejo és Minho tartományokból – ekkor érkeztek az első telepesek a Santa Maria szigetre. Feltérképezését 1450-ben Diogo de Silves végezte. Kolumbusz 1492-es felfedező útjáról hazatérőben kikötött Santa Marián. Az 1580-tól 1640-ig tartó perszonálunió idején jogilag továbbra is a portugál koronához tartozott, de gyakorlatilag Spanyolországból kormányozták. II. Fülöp spanyol király 1583-ban portugál és spanyol hajókból álló flottát küldött, mellyel vérengzések árán kiűzte a francia kereskedőket. A szigetek fejlődését meghatározta stratégiailag fontos elhelyezkedése; ennek következményeként épült az évszázadok során az itt található 161 katonai objektum. Az Azori-szigetek virágkorát a XIX. században, a fejlett transzatlanti hajózás idején élte, a repülés térhódításával jelentősége csökkent. 1974 és 1975 között az Azori Felszabadítási Front megpróbálta kihasználni a Portugáliában a Salazari-rezsim megszűnését követő bizonytalanságot és függetleníteni a szigeteket az anyaországtól, kapcsolatba léptek továbbá Madeirán az ottani paramilitarista FLAMÁ-val is, de végül letettek erről a tervről. Az 1976-os portugál alkotmány az Azori-szigetek jogi státuszát – a Madeira-szigetekével megegyezően – autonóm körzetként határozza meg.

Települések

Közigazgatás és népesség

A szigetek 19 körzetre (municípios) oszlanak:

Sziget	Térkép	Koordináták	Terület (km²)	Népesség (2006)	Székhely	Körzetek száma	Körzetek
São Miguel		é. sz. 37° 46′ 50″, ny. h. 25° 29′ 45″37.780555555556, -25.49583333333337.780556°N 25.495833°W	759	152 154	Ponta Delgada	6	Lagoa, Nordeste, Ponta Delgada, Povoação, Ribeira Grande, Vila Franca do Campo
Terceira		é. sz. 38° 43′ 18″, ny. h. 27° 13′ 13″38.721666666667, -27.22027777777838.721667°N 27.220278°W	403	54 996	Angra do Heroísmo	2	Angra do Heroísmo, Praia da Vitória
Faial		é. sz. 38° 35′ 32″, ny. h. 28° 41′ 45″38.592222222222, -28.69583333333338.592222°N 28.695833°W	173	14 934	Horta	1	Horta
Pico		é. sz. 38° 27′ 36″, ny. h. 28° 19′ 22″38.46, -28.32277777777838.460000°N 28.322778°W	446	14 579	Madalena	3	Lajes do Pico, Madalena, São Roque do Pico
São Jorge		é. sz. 38° 38′ 31″, ny. h. 28° 01′ 54″38.641944444444, -28.03166666666738.641944°N 28.031667°W	246	9 522	Velas	2	Calheta, Velas
Santa Maria		é. sz. 36° 58′ 50″, ny. h. 25° 06′ 19″36.980555555556, -25.10527777777836.980556°N 25.105278°W	97	5 490	Vila do Porto	1	Vila do Porto
Graciosa		é. sz. 39° 03′ 09″, ny. h. 28° 00′ 25″39.0525, -28.00694444444439.052500°N 28.006944°W	62	4 708	Santa Cruz da Graciosa	1	Santa Cruz da Graciosa
Flores		é. sz. 39° 26′ 52″, ny. h. 31° 11′ 40″39.447777777778, -31.19444444444439.447778°N 31.194444°W	143	3 949	Santa Cruz das Flores	2	Lajes das Flores, Santa Cruz das Flores
Corvo		é. sz. 39° 42′ 09″, ny. h. 31° 06′ 28″39.7025, -31.10777777777839.702500°N 31.107778°W	17	435	Vila do Corvo	1	Corvo
Összesen			2346	260 767		19

Galéria

• 
  Caldeirão-tó, ilha do Corvo
• 
  Lagoa do Congro, Ilha de São Miguel.
• 
  Miradouro do Pico do Ferro, ilha de São Miguel.
• 
  Faial da Terra faluja, ilha de São Miguel
• 
  Lagoa da Fajã de Santo Cristo, ilha de São Jorge.
• 
  Fortaleza de São João Baptista, Monte Brasil, ilha Terceira.

Nagyítás

Tájkép São Mateus mellett Terceira szigetén

Nagyítás

São Miguel - Sete Citades

Jegyzetek

További információk

Nézd meg az Azori-szigetek címszót a Wikiszótárban!

• Azori-szigetek.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Portugália-képgaléria.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Azori-szigetek látnivalók – Útibeszámoló
• The Azores Islands, Site with abundant information about Portuguese Azores Islands (angolul)