Bársony Dóra

Bársony Dóra

(Vajda M. Pál felvétele)
Született	Bader Dóra Osva 1888. szeptember 29.^[1]^[2] Budapest^[2]
Elhunyt	1972. szeptember 5. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Dr. Himmler Tibor (h. 1913–1944)
Gyermekei	Himmler (Bársony) Erzsébet (1914–2009)
Szülei	Bader Jakab Weiszfeld Száli (Vázsonyi Szidónia)
Foglalkozása	operaénekes
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1906–1910)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (1/A parcella, 2. sor, 25. sír)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony Dóra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bársony Dóra, Bársony Dorottya (1912-ig Bader Dóra Osva, férjezett neve Himmler Tiborné) (Budapest, 1888. szeptember 29. – Budapest, 1972. szeptember 5.) magyar opera-énekesnő (mezzoszoprán, alt). Legnagyobb sikereit a komikus alt szerepkörben aratta. Öccse Bársony Lajos operaénekes volt.

Bársony Erzsi színésznő, műfordító édesanyja, Vázsonyi Vilmos politikus, miniszter unokahúga.

Élete

Báder Jakab (1857–1927)^[3] magánzó és Weiszfeld Szidónia (1859–1919) ^[4] gyermekeként született. Édesapja vegyeskereskedő, majd hivatalnok volt, édesanyja Vázsonyi Vilmos nővére. Szülei ellenzésére lépett előadói pályára. A Zeneakadémia 1910-es elvégzését követően próbaénekléssel került az Operaházba. 1911 januárjától ösztöndíjas volt, május 28-án debütált a Pillangókisasszony Szuzukijaként. 1912. július 1-jén kapta meg a rendes tag címet.

Első nagy feltűnést keltő szerepe Bizet Carmenje volt 1916 elején.^[5] Évente száznál több előadásban lépett fel, az „örökös tag” címet is megkapta, de 1939-ben a második zsidótörvény miatt őt is eltávolították, utoljára május 18-án lépett fel. Ezután csak az OMIKE Művészakció keretében szerepelhetett. 1945-ben térhetett vissza az Operába, egyetlen előadáson énekelt még visszavonulásáig, 1947. március 30-án.^[6]

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található [1/A–2–25].

Pályája elején főként drámai mezzoszopránként lépett színpadra, idősödvén áttért a komikus alt szerepkörre. Több operettben is fellépett, és hangverseny-énekesnőként is működött.

Testvére, Bársony Lajos dr. (Budapest, 1892. január 11. – ?) előbb középiskolai tanár, majd szintén operaénekes (bariton) volt.

Szerepei

Eugen d’Albert: Hegyek alján – Rosalia
Georges Bizet: Carmen — címszerep
Buttykay Ákos: Hamupipőke — Petronella; Ludmilla
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin — Filipjevna
Isidore de Lara: A fehér vitorlás – Stuona kisasszony
Léo Delibes: Lakmé — Mistress Bentson
Gaetano Donizetti: A csengő – Rosa
Erkel Ferenc: Bánk bán — Gertrud
Esterházy Ferenc: A szerelmes levél – Háziasszony
Christoph Willibald Gluck: A rászedett kádi — Omega
Charles Gounod: Faust – Marthe Schwertlein
Paul Hindemith: Oda-vissza – Emma néni
Hubay Jenő: Karenina Anna – Matróna
Engelbert Humperdinck: Jancsi és Juliska – A boszorkány; Gertrud; Altató manó
Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska mostohája
Wilhelm Kienzl: A bibliás ember – Magdolna
Kósa György: Az két lovagok – A duenna
Lehár Ferenc: A hercegkisasszony – Gwendoline
Ruggero Leoncavallo: Zazà – Anaide
Xavier Leroux: A csavargó – Catherine
Pietro Mascagni: Parasztbecsület – Lucia
Giacomo Meyerbeer: Észak csillaga – Jekimovna
Carl Millöcker: A koldusdiák – Nowalska Palmatica grófnő
Claudio Monteverdi–Ottorino Respighi: Orfeusz – Negyedik pásztor
Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Marcellina
Mozart: A varázsfuvola – Harmadik hölgy; Harmadik gyermek
Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Borisz Godunov – Kszenyija dajkája
Otto Nicolai: A windsori víg nő – Reichné
Jacques Offenbach: Hoffmann meséi — Miklós; Antonia anyjának hangja
Poldini Ede: Farsangi lakodalom — Bükkyné
Giacomo Puccini: Pillangókisasszony — Szuzuki
Puccini: A Nyugat lánya – Wowkle
Puccini: A köpeny – „Szarka néni”
Puccini: Angelica nővér – Apátnő
Puccini: Gianni Schicchi – Zita anyó
Rékai Nándor: György barát – Beatrice
Rékai Nándor: A nagyidai cigányok – Rasdi
Gioachino Rossini: A sevillai borbély — Berta
Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila — Delila
Franz Schubert: Cselre cselt – Marie
Bedřich Smetana: Az eladott menyasszony – Ludmilla
Ifj. Johann Strauss: A denevér – Orlovsky gróf
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró — Czipra
Richard Strauss: Salome – Apród
Richard Strauss: Az egyiptomi Heléna – Negyedik tündér
Arthur Sullivan: A mikádó — Katisha
Franz von Suppé: Boccaccio — Giovanni Boccaccio; Isabella
Szabados Béla: Fanni – Mademoiselle Bruneau
Szántó Tivadar: Tájfun – Teréz
Giuseppe Verdi: Rigoletto – Maddalena; Giovanna
Verdi: Aida – Amneris; Főpapnő
Verdi: Otello – Emilia
Verdi: Falstaff – Mrs. Quickly
Richard Wagner: A bolygó hollandi – Mary
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Magdalena
Wagner: A Nibelung gyűrűje — Erda; Schwertleite; Roßweise; Első norna
Wagner: Parsifal – Első apród; III. viráglány
Carl Maria von Weber: Oberon – Puck
Ermanno Wolf-Ferrari: A négy házsártos – Margarita
Ermanno Wolf-Ferrari: Sly – Kocsmárosné
Zádor Jenő: Azra – Nadija
Riccardo Zandonai: Francesca da Rimini – A rabszolgalány

Jegyzetek

↑ Báder, Dóra, https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93#B
↑ ^a ^b FamilySearch (angol nyelven)
↑ Báder Jakab halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 958/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
↑ Báder Jakabné Weiszfeld Szidónia halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1673/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
↑ Uj Carmen = Színházi Élet V. évf. 5. szám. (1916. január 30.–február 6.) 17–18. l.
↑ Tíz kép - A Kozma utcai temető = Caruso blog 2015. november 1.

Források

A Vázsonyi család vázlatos családfája
Bársony Dóra Archiválva 2019. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben az OMIKE oldalán
Bársony Dóra a Magyar Állami Operaház adatbázisában
Find A Grave
Magyar színművészeti lexikon
Magyar zsidó lexikon
Várnai Péter: Operalexikon. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 9633301076