Bakonszeg

Bakonszeg
Bessenyei György-emlékház, Hunyadi u. 103.
Bakonszeg címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Gara Péter (független)[1]
Irányítószám	4164
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	1076 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	33,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 11′, k. h. 21° 27′47.183333333333, 21.4547.183333°N 21.450000°EKoordináták: é. sz. 47° 11′, k. h. 21° 27′47.183333333333, 21.4547.183333°N 21.450000°E
Bakonszeg Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Bakonszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonszeg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakonszeg község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

A Berettyó–Kálló közén, a Berettyó jobb partján fekszik.^[3] A legközelebbi város a tőle kelet-északkeleti irányban 7 kilométerre fekvő Berettyóújfalu. További szomszédai: dél felől Zsáka, nyugat felől Nagyrábé, északnyugat felől pedig Bihartorda.

Megközelítése

A település központján nyugat-keleti irányban végighúzódik a Biharnagybajom-Berettyóújfalu közti 4213-as út, ezen érhető el a 4-es és a 47-es főutak felől is. Zsákával a 4224-es út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti a települést, bár a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal egy szakaszon nagyon közel húzódik Bakonszeg északi határszéléhez. A legközelebbi vasútállomás az előbbi vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.

Története

Első fennmaradt írásos említése 1434-ből ismert (Bakonzeegh)^[forrás?]; a település korábbi története összefonódik a szomszédos Aka községével, melyről már 1283-ból maradt fenn írásos emlék. Aka várának birtokosai (kezdetben János-lovagok, majd veres barátok) a Berettyó folyó itt kialakult zugában (szegében) legeltették kecskéiket (bak), ez lehet a magyarázata a Bakszeg → Bakonszeg elnevezésnek. A község nevének eredetéről alkotott másik elmélet szerint az erdélyi „bakony” szó – erdős területet jelent – és a már említett szeg, szeglet szó összetételéből előbb Bakonyszeglet, majd némi rövidítéssel a ma ismert Bakonszeg lett.

A 15. században az Izsáky és a Bessenyei családok voltak a földesurai. A török megszállás idején elnéptelenedett, majd újratelepítették.

A község a 19. században a Rhédey és a Vay család birtoka volt.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 1,7% románnak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,4%, református 54,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,3% (20,6% nem válaszolt).^[5]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 2,7% római katolikus, 0,7% görög katolikus, 2,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,4% ortodox, 19,7% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).^[6]

Közélete

Polgármesterei

A településen 2007. október 14-én időközi polgármester-választást kellett tartani az előző polgármester lemondása miatt.^[15] A választáson ő maga nem indult, indult viszont elődje, a községet a rendszerváltástól 8 évig vezető Ott Jenő, aki magabiztosan meg is nyerte azt.^[12]

Nevezetességei

• A barokk stílusú Nadányi-Miskolczy-kúria
• Bessenyei György egykori lakóháza, amely ma emlékmúzeum

Híres bakonszegiek

• Itt élt 1785–1811 között Bessenyei György, a bihari remete, író, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége.
• Itt született Nadányi Ágnes (1904. január. 27. – 1985. december. 20.) atléta, diszkoszvető.
• Itt született Krasznahorkay Attila (1954. január 1.) magfizikus, az MTA doktora (2001), kandidátus (1990).
• Itt született és jelenleg is itt él Fenyvesvölgyiné Tóth Mária Zsuzsanna (1962. március 9.), a Magyar Kultúra Lovagja, tanító, grafikusművész.
• Itt töltötte gyermekkorát Horváth Gábor (1967–) színész.

Jegyzetek

További információk