Bartolomeo Costantini
| Bartolomeo Costantini | |
 | |
| Beceneve | Meo |
| Született | 1889. február 14. Treviso |
| Meghalt | 1941. július 19. (52 évesen) ? |
| Állampolgársága | olasz |
| Nemzetisége | Olasz |
| Fegyvernem | Légierő |
| Rendfokozata | Kapitány |
| Egysége | 3ª, 13ª, 14ª, 43ª, 78ª, 91ª |
| Csatái | Első világháború |
| Kitüntetései | Katonai Vitézségi Érem Háborús Kereszt |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bartolomeo Costantini témájú médiaállományokat. | |
Bartalomeao Costantini (becenevén:Meo, Treviso, 1889. február 14. – 1941. július 19.) olasz ászpilóta, és autóversenyző volt.[1] Az első világháború során 2 olasz kitüntetést érdemelt ki. Az olasz Háborús Keresztet, és a Vitézségi Érmet kapta meg. Később igen komoly autóversenyzői karriert folytatott a Bugatti, és az Aquila Italiana csapat színeiben. Több külföldi versenyen is eredményesen szerepelt, nagy valószínűséggel 1935-ben vonult vissza. 1941-ben hunyt el, 52 éves korában.
Élete
Katonai szolgálata
Már 20 évesen is katonáskodott, hiszen már az 1911-es olasz-török háborúban is részt vett. Az első világháború kitörésekor pedig az olasz légierő pilótája lett. Összesen 6 repülőszázadban szolgált( 3a, 13a, 14a, 43a, 78a, 91a), azonban csupán egyetlenben, a Squadriglia 91-ben (91. repülő osztag) ért el légi győzelmeket. SPAD VII-es repülőgépével szerezte meg első légi győzelmét, 1917. október 25-én, Fulco Ruffo di Calabria kapitány (20 légi győzelem) segítségével. Másnap újra győzelmet aratott, ezúttal egy német Aviatik C típusú repülőt lőtt le. Harmadik légi győzelmét 1917. november 23-án szerezte meg, Cesare Magistrini (6 légi győzelem) segítségével. Egy héttel később november 30-án újra legyőzött egy német repülőgépet. Hosszabb ideig nem teljesített sikeres bevetéseket, majd 1918. augusztus 12-én megszerezte 5. légi győzelmét, egy Albatros D.III ellenében. Utolsó légi győzelmét 1918. augusztus 22-én szerezte meg.
Légi győzelmei
| Sorszám | Dátum | Egység | Repülőgép | Ellenfél | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1917. október 25. | Aviatik C | Fulco Ruffo di Calabria-val megosztva. | |||
| 1917. október 26. | Aviatik C | ||||
| 1917. november 23. | Kétüléses | Cesare Magistrini-vel megosztva. | |||
| 1917. november 30. | Ismeretlen | ||||
| 1918. augusztus 12. | Albatros D.III | ||||
| 1918. augusztus 22. | Kétüléses |
Autóversenyzőként
1914-től 1917-ig az Aquila Italiana nevezetű csapat versenyzője volt. 1923-ban pedig a Bugatti csapatához szerződött. Ennél a csapatnál sokkal eredményesebb volt, és hamarosan 2 Targa Florio-t is megnyert. Majd az 1926-os francia nagydíjon második helyezést ért el. 1935-ig a csapat menedzsere volt, majd Jean Bugatti-val leváltották. Ekkor visszavonult, és 1941 júliusában elhunyt.
Források
- ↑ Costantini életrajza, légi győzelmei (angol nyelven). The Aerodrome.com. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
Az első világháború portálja
Történelemportál
Hadtudományi portál
