Batthyány-kormány
| Batthyány-kormány | |||||
 | |||||
| Magyarország 1. kabinetje | |||||
 | |||||
| A Batthyány-kormány tagjai | |||||
| Megalakulása | 1848. március 17. | ||||
| Feloszlása | 1848. október 2. | ||||
| Időtartam | 6 hónap | ||||
| Adatok | |||||
| Állam |  Magyar Királyság | ||||
| Államforma | monarchia | ||||
| Uralkodó | V. Ferdinánd | ||||
| Miniszterelnök | Batthyány Lajos | ||||
| Miniszterek száma | 9 | ||||
| Pártok | Ellenzéki Párt, Konzervatív Párt | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány-kormány témájú médiaállományokat. | |||||
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya). 1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette a kormány[1] névsorát.[2] A kormány szeptember 11-én mondott le, de különböző okokból végül október 2-án adta át szerepkörét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak.
A Batthyány-kormány névsora
V. kerület, Kossuth Lajos utca 3.
| Tisztség | Név | Párt |
|---|---|---|
| Miniszterelnök | gróf Batthyány Lajos | Ellenzéki Párt |
| Igazságügy-miniszter | Deák Ferenc | Ellenzéki Párt |
| Belügyminiszter | Szemere Bertalan | Ellenzéki Párt |
| Vallás- és közoktatási miniszter | báró Eötvös József | Ellenzéki Párt |
| A király személye körüli miniszter | herceg Esterházy Pál Antal | Konzervatív Párt |
| Pénzügyminiszter | Kossuth Lajos | Ellenzéki Párt |
| Földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter | Klauzál Gábor | Ellenzéki Párt |
| Hadügyminiszter | Mészáros Lázár | Párton kívüli |
| Közmunka- és közlekedésügyi miniszter | gróf Széchenyi István | Párton kívüli |
1848 szeptemberében a kormánytagok névsora átalakult, hat miniszter helyett államtitkárok, illetve a közmunka- és közlekedésügyi tárca osztályfőnöke vette át az adott tárcák irányítását.
Bécs törekvése az alkotmánymódosításra 1848 szeptemberéig
A külpolitikai események hatására a sajátos magyarországi helyzet kezelése egyelőre politikai síkon történt, aminek alapját az áprilisi törvények adták. A törvénycsomag azonban nem rendelkezett a hatalom udvarral történő megosztásának kérdéseiről, ezért mindkét fél -főleg amíg a katonai rendezés lehetősége nem volt kilátásban- igyekezett kipróbálni az új törvények adta lehetőségeit.
Az udvar és a magyar kormány politikai küzdelme arra irányult, hogy mindkét fél számára egyértelművé váljon: milyen erők állnak a politikai csoportok mögött. Az ugyanis 1848 márciusából következett, hogy sem az udvar, sem a birodalmi érdekcsoportok nem fogadják el, nem fogadhatják el a fennálló körülményeket addig, míg be nem bizonyosodik, hogy el kell fogadniuk. Az udvar mindent elkövetett a pénzügyi és a hadügyi különállás megszüntetésére, s miközben beadványaival, tervezeteivel, tárgyalásaival "puhítgatta" a Batthyány-kormányt, azt várta, hogy az belebukjon a jobbágyfelszabadításba (és a hozzá kapcsolódó pénzügyi válságba) és a nemzetiségi mozgalmakba. A kormány azonban megállta a helyét: a népképviseleti országgyűlés szinte minden fontosabb döntését támogatta. Nemcsak a jobbágyfelszabadítás kérdését rendezték megnyugtatóan (akár statárium bevezetésével a földfoglalások ellen), hanem a pénzügyi önállóság alapja is kialakulóban volt – lásd Kossuth-bankjegyek –, sőt a déli területeken várható volt a belháborúval fenyegető szerb mozgalom elfojtása is, mely csak idő kérdésének látszott.
Batthyány erejét mutatja az is, hogy képes volt újabb kormányalakításával tárgyalóképes félként megjelenni – s csak akkor vonult vissza, s adta át a végrehajtói hatalmat a katonai jelleggel bíró Országos Honvédelmi Bizottmánynak, amikor mindent kipróbált.
Ezek a magyar sikerek vezették el az udvart ahhoz a döntéshez, hogy egyedül katonai eszközökkel lehet számára hasznos döntést elérni (ezt részben az ellenforradalom katonai sikerei – ausztriai, cseh és észak-itáliai győzelmek –, részben pedig az ellenőrzése alatt egyre növekedő területek katonai potenciáljának figyelembe vétele eredményezi). A döntés egyértelműsége azonban meglehetősen későn derült ki: ez tette lehetővé a felkészülést és a harc vállalását.
Jegyzetek
- ↑ 1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról.
- 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek; b) Országos pénzügy; c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; d) Földmüvelés, ipar és kereskedés; e) Vallás és közoktatás; f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai.
- 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll.
- ↑ Az első magyar ministerium összes személyzetének név és lakkönyve (Pest, 1848) https://books.google.hu/books?id=UN0MAAAAYAAJ&hl=hu&pg=PP2#v=onepage&q&f=false (Hozzáférés: 2014. május 8.)
Sablon:1848 összefoglaló táblázat
| |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Résztvevők a magyar oldalon | |||||||||||||||
| Résztvevők az osztrák oldalon | |||||||||||||||
| Események, csaták |
| ||||||||||||||
| Hadsereg létszáma |
| ||||||||||||||
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc portálja
Politikaportál
 | Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
